Csorváson szerepelt a Galagonya Citerazenekar

 „Legyen a zene mindenkié” – akár ez a Kodály Zoltán idézet is lehetne a mottója annak a minden évben Csorváson megrendezendő eseménynek, amely az évek során egy fantasztikus nemzetközi népzenei találkozóvá nőtte ki magát. A Békés megyében található, kellemes hangulatú településen 2017. március 25-én 21. alkalommal került megrendezésre a találkozó, amelyen az elmúlt évekhez hasonlóan idén is részt vett a Kazincbarcikai Citerazenei Műhely Galagonya Citerazenekara.

Az útról és a találkozóról az együttes egyik tagja, Dr. Szilágyi Szabolcs írt élménybeszámolót, melyet alább olvashatnak:

December óta izgatottan vártuk a március végét, hiszen akkor derült ki, hogy Csorváson ismét megrendezésre kerül a nemzetközi népzenei találkozó. A felkészülést időben elkezdtük, mivel minden évben új összeállítást mutatunk be a közönségnek.

2017. március 24-én, péntek délután indultunk el, ugyanis szerettünk volna egy nappal korábban odaérni annak érdekében, hogy kipihentek legyünk másnapra. 8 óra után sikeresen megérkeztünk 
a Csorvás mellett található Rudolf-kastélyba. Egy gyors vacsora után próbát tartottunk a másnapi megmérettetésre, nem ártott a gyakorlás.

Reggel korán kelnünk, mivel a találkozó idén délelőtt kezdődött. 8 óra körül már mindenki kivétel nélkül talpon volt, így reggeli után elindultunk a fellépés helyszínére.

Összesen 15 fellépő citerazenekar és népdalkör szerepelt ezen a napsütötte szép napon. Utolsóként léptünk színpadra, előtte volt időnk átöltözni, beénekelni valamint meghallgatni a többi fellépőt. Sajnos sokan műsor közben is beszélgettek, így elég nagy alapzajban kellett helyt állniuk 
a szereplőknek. Bíztunk benne, hogy a mi műsorunk alatt talán nagyobb lesz a csend.

Zenekarunk előszeretettel játszik moldvai összeállításokat, amelyek hangulatosabb előadásához idén segítséget is kaptunk. Vendég előadóként szerepelt zenekarunkban Grúz Attila, a kisgyőri Faluház vezetője, akinek 2017-ben a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozta.

Összességében elmondhatjuk, hogy idén is jól sikerült a műsorunk. Amikor megpengettük az utolsó hangot, olyan élményben volt részünk, amiért érdemes zenélni, ami minden zenész álma. Szinte az egész terem állva tapsolt, megköszönve erőfeszítéseinket és kinyilvánítva véleményüket. Felejthetetlen élmény volt, mindig emlékezni fogunk rá.

Reméljük, hogy jövőre is visszatérhetünk Csorvásra, ahová minden évben izgatottan utazunk el 
az újabb és újabb szép emlékek reményében. Kodály Zoltán tollából származik az idézet, miszerint  
„A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.” A zenekarunk tagjainak nevében állíthatom, hogy mindenki egyetért ezzel a rövid mondattal, amelynek mondanivalója sokkal jelentősebb. A zene számunkra hatalmas dolog. Már egy dal is megváltoztatja a kedvet, emléket teremt, megváltoztathatja az életet.

Rövid visszaemlékezésemet szintén egy idézettel zárnám, amely talán körvonalazza azt, hogy zenekarunk tagjai miért zenélnek, mi motivál minket hétről hétre, hónapról hónapra és évről évre. 
Az idézet Isaac Stern nevéhez fűződik, aki a 20. század egyik legnagyobb hegedűművésze volt.

„A zene nem foglalkozás, hanem életmód. A zene az, ami a hangok között történik: mindig kutatnunk, mindig keresnünk kell. Más-más teremben, más közönség előtt játszunk és eziránt fogékonynak kell lennünk. Minden koncert olyan, mintha az első volna, minden koncert más. Muzsikusnak lenni kiváltság, hálásnak kell lennünk érte.”