„Sosem bántam meg a döntésemet”

Mindig csodálattal figyeltem a rendőrök munkáját. Ők azok a hétköznapi hősök, akik többet látnak az élet árnyékos oldalából, mint az átlagemberek zöme. Hivatásuk révén lépten-nyomon a szomorú valósággal találkoznak. Mégis folyamatosan értünk, a biztonságunkért dolgoznak.

A rendőri munka árnyoldalairól, városunk közbiztonságáról dr. Bakk Richárdot, Kazincbarcika rendőrkapitányát kérdeztük.

Fotó: Zele Tímea

Néhány hónapja nevezték ki a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság élére. Hogyan került a városba?

Huszonkét éve vagyok rendőr, az elmúlt évtizedekben Miskolcon dolgoztam, nyomozóként kezdve bejártam a vezetői ranglétra különböző lépcsőfokait. Az utóbbi időszakban a miskolci rendőrkapitány helyettese voltam, több, mint nyolc éven keresztül. Ebben a pozícióban jött a felkérés a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság vezetésére. Megtiszteltetésnek éreztem a felém áradó bizalmat, így igent mondtam.

Gyerekkorától rendőr szeretett volna lenni, mint általában a kis­fiúk?

Igen, kisfiúként én is rendőr és tengerész szerettem volna lenni. Aztán a rendőri szakma mellett kötöttem ki, amit azóta sem bántam meg. Izgalmas, változatos munka, meg kell felelni a kihívásoknak, az ember nem tud ellustulni. Szüntelenül képeznie kell magát, hiszen az állandóan változó jogszabályi környezetben kell megtalálnunk a lehető legjobb megoldásokat.

Folyamatosan bűn­elkövetőkkel találkozik, mennyire viseli meg ez lelkileg, hogyan lehet egyáltalán kikapcsolni?

Nagyon nehezen. Nincsen kapcsoló, amit négy órakor megnyom az ember. Ez nem egy munka, hanem hivatás. Minden esetben elérhető kell, hogy legyek, hiszen bármikor történhet olyan esemény, aminek a megoldásához szükség van rám. Ehhez az évek során hozzászokik az ember.

Egy gyilkosság helyszínét látva, nyilván megdöbben, miként tudja azt feldolgozni?

Volt alkalmam a B-A-Z Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztály Életvédelmi Alosztályán dolgozni, ott helyszíneltem emberölés színhelyén. Elismerem, nem egy vidám látvány, de ez is a rendőri munka része. Másnap ugyanúgy fel kell kelni, el kell indulni dolgozni. Az ember az idők során lélekben megerősödik. Ez nemcsak rólam, hanem az összes hasonló területen dolgozó kollégáról elmondható. Nehezebben zökkentenek ki dolgok, ez biztos, ám aki nem tud ezzel a helyzettel megbirkózni, van egy biztos háttér a rendőrségen. Pszichológusok nyújtanak segítséget a trauma feldolgozásában. Igaz, nem volt még erre szükség, mert aki rendőrnek áll, az általában nem az első napján találkozik gyilkosság, emberölés helyszínével. Az a szakmának egy magasabb régiója, addigra már évek telnek el, és annyira asszimilálódik a rendszerben, hogy meg tudja oldani saját maga, illetve a kollégái segítségével a feladatot. Nyilván vannak olyan esetek, amelyek jobban borzolják a rendőri berkeken belül is a kedélyeket. Az idősek, vagy a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények mindenkinek fájó pontjai. Ilyenkor kettőzött erővel dolgoznak a nyomozók, hogy oda juttassák az elkövetőt, ahova kell. A rácsok mögé!

Hogyan látja a város és a térség közbiztonságát? Mennyit változott ez az elmúlt években?

Az elmúlt tíz esztendőben markánsan visszaesett a bűncselekmények száma az egész régióban, így Kazincbarcikán is. Sokkal nyugodtabb időszakát éljük most ennek a munkának, mint akár öt-tíz évvel ezelőtt. Azon dolgozunk, hogy ez így is maradjon. Fenntartjuk azt a közbiztonságot, ami, - azt gondolom, - Kazincbarcikán, sőt, az egész járás területén kifejezetten jó. Itt nincsenek nagy fázisú bűncselekmények, rablások, erőszakos jellegű bűncselekmények, leszámolások, védelmi pénzek. Ilyen jellegű szervezett bűnözői csoportokat nem észlelünk. A nagyobb volumenű bűnelkövetők vagy a jól megérdemelt pihenésüket töltik valamelyik büntetés-végrehajtási intézetben, vagy kiszorultak innen, nyilván a jól működő rendőri munkának is köszönhetően, és Budapesten vagy külföldön keresik a boldogulást. Ehhez a stabil helyzethez sok egyéb mellett hozzájárul az igen képzett helyi rend­őri állomány. Ezt kell nekem tovább fejlesztenem. Saját meglátásaim szerint igyekszem javítani a rendszeren. Sok olyan dolgot tapasztaltam, ami itt jobban működik, mint az előző állomáshelyemen, ezeket megtartjuk, de van néhány dolog, ami Miskolcon működött jobban, azokat próbálom beemelni és a kettőből egy elegyet gyúrni.

Milyen fejlesztéseket kíván megvalósítani?

Fontosnak tartom a rendészettel történő együttműködést. Nagyon örülök, hogy Kazincbarcika városának önkormányzati rendészetével jó a kapcsolatunk, melyet az elmúlt hónapokban sikerült magasabb szintre emelni. Sokkal több járőrszolgálatot látunk el együtt, mint korábban. Én nagyon hiszek abban, hogy mindegy, milyen egyenruha van a kollégákon, azok egyenruhás emberek, akik a rendért tesznek. A másik központi kérdés a gyalogosszolgálat. Annak vagyok a híve, hogy a rendőr, amikor csak teheti, szálljon ki az autóból és beszélgessen az állampolgárokkal. Egyrészt ebből nagyon sok információt lehet szerezni, másrészt arra is alkalmas, hogy a lakosságnak a rendőrségbe vetett bizalmát erősítsük. Ezeken kívül egyfajta intézkedésikultúra-váltást kezdtem el bevezetni, mely szerint különbséget teszünk a szabálysértések fokozata és az elkövetők között. Azt próbálom hangsúlyozni a kollégáknak, hogy ha az egyébként jogkövető, tisztességes állampolgár olyan KRESZ-szabályt hagy figyelmen kívül, ami közvetlen veszélyhelyzetet nem okoz, nem kell azonnal helyszíni bírsággal büntetnünk. Ebben az esetben élhet a szabálysértési jog azon eszközével, amit figyelmeztetésnek hívnak. Ez egy dokumentált figyelmeztetés, a rendszerben nyoma lesz. Amennyiben az elkövető másodszor is ugyanabba a folyóba lép, természetesen már büntetésre számíthat, de azt gondolom, mindenkinek jár egy esély. Magától értetődően keményebb szankciót kell alkalmazni ott, ahol valaki veszélyes közlekedési szituációt idéz elő. Egyébként a bűnüldözési gyakorlat célja mindig az, hogy előzzük meg a jogsértést, de ha nem sikerül, minél hamarabb derítsük fel az elkövetőjét, és mielőbb állítsuk bíróság elé.

Az olvasók kedvéért foglaljuk össze, hogy hol ér véget a szabálysértés és hol kezdődik a bűncselekmény?

A jogsértések súlyosabb részét a bűncselekmények teszik ki. Ezek spektruma nagyon széles, többek között ide soroljuk a rablást, lopást, kifosztást, sikkasztást, csalást; a közlekedési bűncselekmények közül az ittas vezetést, vagy éppen az olyan baleset okozását, ahol súlyosabb sérülés valósul meg. Súlyosságát tekintve ez­alatt helyezkedik el a szabálysértések köre, melyek abban különböznek az előzőektől, hogy kevésbé veszélyesek a társadalomra nézve. Ebbe a körbe tartozik a gyorshajtás, a rongálás, a szemetelés, a közterületi alkoholfogyasztás, a garázdaság, a csendháborítás. Ez utóbbiban is előrelépés történt az elmúlt három hónapban, ugyanis a jogszabály engedélyt ad a technikai eszközök elkobzására. Ebben a Kormányhivatal a partner, náluk teszünk feljelentést az elkövetőkkel szemben.

Kazincbarcikán jellemzően milyen bűncselekmények, szabálysértések fordulnak elő?

Szabálysértések közül kiemelném a közlekedési szabálysértéseket. Korábban említettem, hogy a bűncselekmények száma majdnem a felére esett vissza a megelőző periódusban, ez azonban a közlekedési szabálysértésekről nem mondható el. Küzdünk a visszaszorításáért, de egyelőre nem koronázza siker a törekvéseinket. Sok a gyalogos gázolás, a kisebb koccanások, ezeknek jellemző oka a gyorshajtás, és még az ittas vezetéssel is sokat találkozunk. Bűncselekmények közül a garázdaságot emelném ki, amikor néhány lakos erőszakos úton próbálja rendezni a vélt, vagy valós sérelmét és nem az érvelést, hanem főként alkoholfogyasztás után a verekedést választja. Ezzel közterületen a garázdaság bűntettét valósítja meg. Vagyon elleni bűncselekmények viszonylag kevés számban fordulnak elő, lopásokkal, betörésekkel számolhatunk. Súlyos vagyon elleni bűncselekmény rablás vagy kifosztás gyakorlatilag nem volt a korábbi hónapokban. Lopás esetében az állampolgárok is sokat tehetnek a megelőzés érdekében, hiszen sok olyan alkalmi lopással találkozunk, amikor őrizetlenül hagyott táskát visz el az elkövető. Itt a sértettnek is felmerül a felelőssége, mert ez sok esetben elkerülhető lett volna. Megemlíteném a fiatalokat, akikre egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk: a bűnmegelőzési tevékenységünk egyre inkább célozza a fiatalokat és az egyre fiatalabbakat, mert úgy véljük, hogy szükség van rá. Elsősorban az internet jelent veszélyt a gyerekekre. Sok esetben találkozunk diákcsínynek gondolt sértő feltöltéssel, illetve sajnos akad jó néhány rosszindulatú felnőtt is, aki megpróbálja kihasználni a gyerekek hiszékenységét.

Milyen ember Bakk Richárd?

A rendőri énem szigorú, agresszív bűn­üldözői habitus, aki nem szereti a bűnözőket. A kollégáimmal - úgy vélem - humánus, kollegiális vagyok. Szeretem, ha jó légkör uralkodik, mert meg­győződé­sem, hogy akkor a munka is jobban megy. A családban pedig megint más szerepet töltök be. Pedagógus feleségemmel két gyereket nevelünk. Bízom benne, hogy jól tesszük a dolgunkat, de amikor a kirándulás kellős közepén meglátok egy körözött személyt és üldözőbe veszem, a család részéről mérsékelt lelkesedés övezi.