Advent negyedik vasárnapja - Adventtől újévig Kazincbarcikán
Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdése alapján a Kazincbarcikai Települési Értéktár Bizottság javaslatára az alábbi helyi értékeket veszi nyilvántartásba:
Mezey István művészete – adott személy munkásságában,
Egressy Béni kazincbarcikai hagyatéka – szellemi termék kategóriában,
Gyermekek Háza-Kézművesház – kulturális örökség kategóriában,
Völgyparki rekreációs park – épített környezet kategóriában,
Kazincbarcikai meggysör – gasztronómiai kategóriában,
Kazincbarcika, mint a szobrok városa – kulturális örökség kategóriában,
Izsó Miklós képzőművészeti kör – kulturális örökség kategóriában
Kamera Fotókör – kulturális örökség kategóriában
Kazincbarcikai vasúttörténeti gyűjtemény – kulturális örökség kategóriában
Kolorcity brand – kulturális örökség kategóriában
Amennyiben Ön is segítene városunk helyi értékeinek összegyűjtésében, rendszerezésében, bemutatásában, kérjük, töltse ki online kérdőívünket! Közös értékeink feltárása, megőrzése így az Ön segítségével, közreműködésével történhet. A kitöltés néhány percet vesz igénybe.
https://online-kerdoiv.com/index/view/hash/6e567d1e821bd25f84b038a25d2cdc36
Fellelhetőségének helye:
Kazincbarcika, Mezey István Művészeti Központ – emlékszoba – 3700 Kazincbarcika, Rákóczi tér 9.
Mezey István (1945-2012) sokoldalú művész volt, aki elsősorban rajzaival, újsággrafikákkal, illusztrációval, sokszorosított grafikáival vívott ki elismerést. Tipográfiai munkákkal, köztéri plasztikák, díszletek, városcímerek (Kazincbarcika 1993) tervezésével is foglalkozott.
A grafika mellett festményeivel is sikert ért el. A Kazincbarcikán közel 40 évet eltöltött időszak alatt a város elismert polgárává vált.
Ünnepségek dekorációit készítette, kiadványokat, meghívókat, okleveleket tervezett, tankönyveket illusztrált.
A város polgárai büszkék és magukénak érzik Mezey István alkotásait, képzőművészeti remekeit. A városban zajló kiállítások szervezője, rendezője, kivitelezője volt. Kazincbarcika köztiszteletben álló alkotóját 2009-ben a város díszpolgárává választották. Nevét viseli a Rákóczi téren található Művészeti Központ.
Mezey emlékszoba (Fotó: Jávori István)
Rákóczi tér, Mezey István Művészeti Központ
Fellelhetőségének helye:
Az Országos Széchényi Könyvtárban és a Színészettörténeti Múzeumban fellehető eredeti dokumentumok másolatai megtalálhatóak a kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtár helyismereti gyűjteményében.
Egressy (Galambos) Béni 1814. április 21-én született Kazincbarcika elődtelepülésén, Sajókazincon. Az 1970-es évek közepéig a különféle lexikonok tévesen közölték a zeneszerző és dalszövegíró születési helyét, melynek oka az volt, hogy Béni édesapja református lelkészként a kor szokásainak megfelelve többször váltott lakhelyet különféle parókiák munkájának ellátása miatt. A család 1808-tól 1816-ig élt Sajókazincon, ahol Béni édesapja, Egressy Pál lelkészi munkáját végezte. A kazincbarcikai Városi Könyvtár kutatómunkájának köszönhetően, a parókia anyakönyvi bejegyzésének felkutatása bizonyítja, hogy Egressy Béni Kazincbarcika elődtelepülésén született. A bizonyítás után az 1970-es évektől megfigyelhető a városban az ún. Egressy kultusz ápolása. 1964 április 19-én emléktáblát helyeztek el az Egressy téren, az akkori Kultúrház és Béke Mozi épületén, az 1969-ben átadott Művelődési Központ épülete felvette nevét, majd az 1981-ben integrált művelődési központ és városi könyvtár viselte nevét. A 2012-ben átszervezett kulturális intézmény jogutódja a ma is működő Egressy Béni Városi Könyvtár. 1974-ben az épület mellett felavatták mellszobrát, mely Nagy István alkotása, 1994 decemberében szülőháza – a volt parókia – helyén szintén emléktáblát helyeztek el.
Munkásságát tekintve, 1843-ban egy pályázat során megzenésítette Vörösmarty Mihály Szózat c. művét. Erkel Ferenc operáihoz több librettót írt, melyek közül a legismertebb a Bánk Bán és a Hunyadi László. Színészként és tenorként is tevékenykedett. Zeneszerzői munkái közül legismertebbek a Klapka-induló és a Rákóczi-induló. Népies műdalai még életében nagy népszerűségnek örvendtek. A magyar kvartett atyjának is nevezik.
1851 július 17-én halt meg, a budapesti Kerepesi úti temető művészparcellájában az 5/545-7. sz. sírba helyezték hamvait, majd 1882-ben áthelyezik az 1/34-1-26. sz. sírhelybe. 1994-ben új síremléket kapott.
Kazincbarcika város lakói büszkék leghíresebb szülöttükre, hiszen a második Himnuszunként is emlegetett Szózat megzenésítésével az országon kívül is elismerésre talált Egressy Béni munkássága. A mindenkori városvezetés is nagy hangsúlyt fektet ezen kultusz ápolására. A lakosok, az intézmények és az önkormányzat rendszeresen karban tartja az emléktáblákat és a mellszobrot, különféle nemzeti ünnepeken és Egressy Béni születésnapja alkalmából koszorúkkal tisztelegnek emlékének.
EGRESSY BÉNI MELLSZOBRA. Alkotó: Nagy István János, 1974. Hely: Fő tér 5.
Fellelhetőségének helye:
Kazincbarcika, Mezey István Művészeti Központ
Az évtizedeken át az újkazinci városrészen található Gyermekek Háza – Kézművesház 2014. októberében költözött a Mezey István Művészeti Központba. Ezáltal egy megújult környezetben, de a megszokott értékeket közvetítve zajlanak a programok. Továbbra is a legfontosabb a gyermekekben szunnyadó tehetség kibontakoztatása, fejlesztése, önmegvalósításuk segítése.
A Gyermekek Háza – Kézművesház elsősorban az óvodás és az iskoláskorú gyermekek tanórán kívüli közművelődési tevékenységével, az érdeklődő fiatalok és felnőttek szabadidős, népművészeti, illetve kézműves oktatásával foglalkozik.
Az 1990 óta folyamatosan működő létesítmény szakemberei nagy hangsúlyt helyeznek a személyiségfejlesztésre, a változatos újszerű eszközökkel, játékos módszerekkel történő tehetséggondozásra.
Programjaik nagy részét a játszóházi foglalkozások alkotják, ezen belül pedig a bérletes foglalkozások. Hétvégéken a jeles és ünnepnapokat feldolgozó családi játszóházakat tartanak, melyeket hagyományteremtő és őrző szándékkal szerveznek.
Kézműves foglalkozásokat tartanak óvodásoknak, általános és középiskolásoknak, érdeklődő felnőtteknek, módszertani foglalkozást a város iskola és óvodapedagógusainak.
A házban rajz, tűzzománc, kézműves kuckó, modellező műhely, foltvarró klub, gobelin öltögetők köre és csipkeverők várják az érdeklődőket. Művészeti oktatás is folyik az intézmény falain belül, a helyi művészeti iskola jóvoltából. Csoportjaik városi és országos megmérettetéseken is sikeresen szerepelnek.
Az iskolai szünetekben napközis és bentlakásos táborokat, szorgalmi időszakban kézműves délelőttöket, bérletes foglalkozásokat, kiállításokat, hétvégi családi játszóházakat szerveznek.
Gyermekek háza játszóház (Sajómenti Népművészeti Egyesület)
Kazincbarcika, Völgypark
A kazincbarcikai Völgy park kialakításánál a városvezetés célja az volt, hogy a lakosság minden rétege megtalálja benne a kedvenc területét, nem csak a kisgyerekek kaptak játszóteret, a fiatalok és a felnőttek mozgásigényére is gondoltak a szabadidőközpont tervezésekor. A parkban ezért a 3 éves kortól a szép korúakig mindenki megtalálhatja a számára megfelelő játszó eszközt, sporteszközt mindamellett, hogy hagyományos virágos, képzőművészeti alkotásokkal díszített sétányon kikapcsolódhat az arra járó, elvonulva a játszótér rivalgásától, megpihenve egy-egy fa árnyékában jó minőségű egyedi gyártású padokon.
A park komplexitása nem csak a város területén egyedülálló, de jelenleg nincs tudomásunk arról, hogy Magyarországon kialakítottak-e hasonló léptékű és felszereltségű szabadidő parkot, mely képes kiszolgálni minden generáció mozgásigényét. A barcikaiak méltán lehetnek büszkék, hogy a fiatalos városvezetés a napi mozgást és az egészséges életmódot nem csak szavakkal, de tettekkel is pártfogolja.
Elképesztően izgalmas és vicces, interaktív játszóeszközök kerültek kihelyezésre itt, ami mára a gyerekek négyévszakos kedvence lett. A Memo és Sona elnevezésű okos játékokat az Európában már ismert Yalp márkához köthetjük. A holland cég képviselői 2017. május 25-én Kazincbarcikára látogattak, hogy az eszközök programozását befejezzék.
A Játékpark aktív, mozgásban gazdag, szórakoztató élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Memo - interaktív játszótér a völgy parkban
Készíti: Kazincbarcika, HBH Bajor Sörház, Étterem és Panzió
Hagyományos eljárással, speciális alapanyagokkal, spontán erjedésű, friss meggy felhasználásával készült jellegzetes ital, bíborvörös színű, kellemesen édeskés savanykás ízével nagyszerűen illik aperitifként, vagy akár desszert italként is. A HBH Bajor Sörház Sörfőzdéje 2010. decemberétől készíti e sörkülönlegességet, mely a fiatalok, és hölgyek körében nagyon népszerű. Egyedülálló receptúráját neves budapesti söripari szakemberek segítségével fejlesztették ki.
A meggysört tehát helyi vállalkozó állítja elő, hazai alapanyagokból, íze finom és jellegzetes. A XI. Borsodi Művészeti Fesztivál keretein belül megrendezett első HBH sörfesztiválon vált „Kazincbarcika Város Italává”.
Kazincbarcika már a hetvenes évek elején a szobrok városaként volt ismert országszerte. Méltán, hiszen a magyar viszonylatokat tekintve a középvárosnak számító Kazincbarcikát, lakosságához mérten igen sok szobor tarkította és színezi ma is. A mai Kazincbarcikán 34 köztéri alkotás szerepel, amelyek anyagukat tekintve bronz, alumínium öntvény, kő vagy samott illetve öntött vas és kezelt fa. Ezen köztéri alkotásokat egészítik ki olyan műalkotások, amelyek középületek külső frontján vagy belső tereiben emelik az intézmények esztétikai és eszmei értékét. Ezen terrakotta vagy murális illetve különböző fémekből készült munkák a szobrokkal együtt meghaladják a 70 db-ot. A 2000-res évek elején városunkba látogató francia művész Gérard Chamayou (FÉLIX), aki a Magyar kereszt című szobrát adományozta a városnak, szoborsétája során megjegyezte "egy Kazincbarcikához hasonló méretű francia városban 2, maximum 3 szobor van, ez a város fantasztikus!"/ Kazincbarcika szoborsűrűségét tekintve Közép-Európátban egyedülálló, de lehet, hogy ez az állítás egész Európára is igaz. /Somodi-Hornyák Szilárd művésztanár,helyi képzőművész/
A Kolorcity-Kazincbarcika, a színes város brand berobbanásakor került a városba Szőke Gábor Miklós két fából készült szobra, az unikornis és a sárkány, melyek mára emblematikus figurává váltak, az unikornis a város címerében a Kolorcity arculatában is megtalálható.
UNIKORNIS. Alkotó: Szőke Gábor Miklós, 2013. Hely: Jószerencsét út, körforgalom
KOLORKERÁMIA. Alkotó: Lalák Angelika, 2014. Hely: Egressy Béni út 30
KÍNAI SÁRKÁNY. Alkotó: Szőke Gábor Miklós, 2014. Hely: Fő tér (Fotó: Jávori István)
TÁNCOSPÁR. Alkotó: Olcsai Kiss Zoltán, 1957. Hely: Egressy Béni tér.
Kazincbarcika 2013 óta az ország legszínesebb városa. Az újszerűség, kreativitás, kísérletező szellem jegyében - egy sikeres svájci pályázatnak és Kazincbarcika Város Önkormányzatának köszönhetően - a település 2013-tól új arculatot épít. A Kolorcity Kazincbarcika brand hordozta játékosság, kreativitás és újszerűség az évek alatt beépült a város mindennapjaiba. Közel negyven óriás, színes házfal, köztéri óriás szobrok, street art akciók, művészeti pályázatok, közösségi programok jelentek meg, ami izgalmassá teheti a várost.
Mostanra nemcsak Kazincbarcikán, hanem országszerte ismerik hazánk leghosszabb összművészeti fesztiválját, a Kolorfesztivált, ahová a három hét alatt több ezren látogatnak el a régióból.
A Kolorcity egy életérzés, Kazincbarcika pedig nemcsak egy város, hanem egy esemény is, amiért érdemes ide ellátogatni.
Neszádeliné Kállai Mária népi iparművész, a népi kismesterségek szakoktatója, Gömöri vert csipke készítéssel, viselet varrással foglalkozik. Munkásságával kiérdemelte a Népművészet Mestere díjat.
1993-tól tanítja a vert csipke készítést, népszerűsíti ezt, a mára már feledésbe merült ritka mesterséget itt Kazincbarcikán. Előadásaiban mindig hangsúlyozza, ha a ritka mesterségeket a gyermekeink nem ismerik meg, annak tudását nem adjuk tovább, akkor az a tudás élvész, feledésbe merül.
2001-ben jelent meg a Gömöri csipkéről írott könyve, amely magában foglalja a népi csipke kutatását, valamint az általa megálmodott csipkéket és azok műhelyrajzait. A könyv második, bővített kiadásában már helyet kaptak a tanítványai által készített legszebb munkák is, mely jól mutatja a mesterség tovább örökítésébe fektetett munkájának eredményét.
A 2013-ban megjelent a Viseleti darabok Gömörből című könyve, mely a gömöri települések textiliáinak gazdag díszítményeit, csipkéit, viseleti darabjait kutató tevékenységének eredményeként született meg.
A csipkekészítésben egyszerre találja meg az alkotás örömét és a tanítás szépségét.
A kitartó munka révén elsajátított mesterség apró fortélyainak átadása, a csipkeverés művészetének tanítása 1994-ben a Deák Ferenc Művészeti Iskola textilműveseinek, valamint a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti iskola képző és-iparművészeti tanszakos tanulóinak oktatásával vette kezdetét. Tanítványaival a Gyermekek Házában elsőként létrehozta a Csipkeműhely Galériát Kazincbarcikán.
Növendékei számos országos versenyen bizonyították tudásukat. Kiállításokkal, csipkebemutatókkal, előadásokkal népszerűsítik a Gömöri vert csipke készítését. Ezzel élő hagyományt teremtve a Gömöri csipke tanításának.
Az idei évben Békéscsabán megrendezett Országos Textiles Konferencián közösségi különdíjban részesültek.
Eddigi tevékenysége, olyan értéket képvisel a népi mesterségek, hagyományok tovább élésének biztosításában, mely a város hírnevének öregbítéséhez is hozzájárul.
Az Izsó Miklós Képzőművészeti Kör 1958. januárjában, helyi rajztanárok és amatőr alkotók
kezdeményezésére alakult. Egy esztendeig Ivák Lajos, utána Palcsó Dezső vezette a Kört, 1965-től pedig Szerdahelyi Sándor képzőművész vette át az irányítást. Hozzáértése, széles látóköre, egyenessége, empatikus alkata sokakat terelt a művészetek irányába. 43 szakmai sikerekben gazdag év után, egykori tanítványának, Bacsó István rajztanárnak adta át a stafétát 2008-ban.
A társaság főleg amatőröket tömörít 13-80 éves korig. Büszkék lehetnek 60 éves múltunkra, hisz ebből a szakmai közösségből számos művészettörténész, ipar-és képzőművész, építész, fotóművész, filmrendező, animációs rendező, tájkertész, lakberendező, népi iparművész, rajztanár került ki.
A hagyományokat követve, hetente kétszer, kedden és csütörtökön gyűlnek össze 16-18 óráig.
Jelenleg az Egressy Béni Művelődési Központ emeleti helyiségében tartják műhelyfoglalkozá- saikat. Minden évben kiállítással mutatkoznak be a város lakóinak és az érdeklődőknek. A csoportos kiállítás mellett tagjaik egyéni pályázatok, helyi, regionális, országos, nemzetközi kiállítások résztvevői. Aktív szereplői a városi rendezvényeknek is.
Az elmúlt évtizedek alatt ötször nyerték el a Vegyipari Körök Országos Kiállítása vándordíját,
kétszer kapták meg a Népművelési Intézet Nívódíját, végleg a Kiváló Együttes címet. Közösségi díjat adományoztak a Körnek a Megyei Amatőr Gálán, valamint az Országos Milleniumi Amatőr Kiállításon.
Kiemelkednek a tagok egyéni pályázati sikerei itthon és külföldön egyaránt. 2018. januárjában a Magyar Kultúra napján Művészeti díjat vehettek át az Egressy Béni Művelődési Központban.
A felgyorsult, értékzavaros világban a Kör a megnyugvás szigete, ahol biztonságban érzi
magát az ember. Foglalkozásaik a személyiség fejlesztését, árnyaltabb önkép kialakulását szolgálják, élményszerűen, tapasztalati úton a probléma megoldására koncentrálva.
Kazincbarcikai fotósélet 1968-tól napjainkig
A fotóművészet iránti fogékonyság nagyon hamar meghonosodott Kazincbarcikán. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a város és intézményei biztosították a szervezeti és műhelymunkai feltételeket. Maroknyi fotózást kedvelő ember 1968-ban megalakította a KAMERA Fotókört Gecse Sándor vezetésével, melyet 1973-tól a mai napig Szathmáry-Király Ádám fotóművész vezet. A civil önszerveződés erősítése, a fotóművészet minél színvonalasabb elősegítése és terjesztése céljából, 1990-ben, a KAMERA Fotókör fotósai, valamint a régió és azon túli fotósok is, megalapítják a Felföldi Fotográfusok Szövetsége kulturális egyesületet, Kazincbarcikai székhellyel. A kulturális egyesület öt évente újraválasztott vezetője azóta is Szathmáry-Király Ádám fotóművész.
Az ifjúság körében a fotóművészet megismertetése, megszerettetése céljából, 1984-es évtől a kazincbarcikai oktatási intézményekben rendszeresen tartanak fotóoktatást, fotószakkörök és fotó fakultáció formájában. A fiatalok 2001-től 2007-ig a kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fotó tanszakán sajátíthatták el Szathmáry-Király Ádám fotóművésztől a fotóművészet alapjait. Ezek a fiatalok alapítják meg 2004-ben a MÁS-KÉP Diákfotó Alkotócsoportot, mely eleinte a Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény égisze alatt, majd 2007-től a Felföldi Fotográfusok Szövetsége és a KAMERA Fotókör ifjúsági szekciójaként működik Szűcs Ágnes vezetésével.
Mindezzel a szervezeti háttérrel országos, sőt nemzetközileg elismert lett a kazincbarcikai fotós élet. Céljuk a magyar fotóművészet megmérettetése és elismertetése hazai és külföldi rangos fotópályázatokon. Az 1970-es évektől 114 szerző 1112 pályázaton 3816 művét állították ki - melyből 782 alkotást díjaztak - hat kontinens 62 országában.
1975-től mind a mai napig rendszeresen, évi 2-4 fotóművészeti alkotótábort tartanak megyei, országos, de esetenként Szlovákiai és Erdélyi helyszínekkel is. Ezeken a szakmai rendezvényeken ismeretterjesztő előadásokat, alkotói bemutatkozásokat, gyakorlati foglalkozásokat szerveznek, és legfőképpen az alkotói munka elősegítésére, művelésére fektetik a hangsúlyt.
Évente több csoportos és egyéni kiállítást rendeznek nagyvárosok ismert és elegáns kiállítótermeiben (Budapest, Miskolc, Pécs, Salgótarján, Kolozsvár, Marosvásárhely, Kassa, Ljubljana, Kazincbarcika stb.) de más települések fotó iránt érdeklődő közönségének is (Felsőzsolca, Szentgotthárd, Székesfehérvár, Nyírbátor, Csokvaomány, Sajókeresztúr, Sajógalgóc, Hejce, Rozsnyó, Rimaszombat, Bánffyhunyad, Zsobok, Gyalu, Gernyeszeg, Körtvélyes, Komárnó, stb.)
A fotóscsoportok, és egyéni alkotók az elmúlt évtizedekben számos kitüntetést, díjat és elismerést kaptak. Birtokosai a Népművelési Intézet Nívódíjának kétszeresen (1975,1977) és a Kiváló Együttes Címnek (1984). A Szegedi Szalonon két alkalommal (1975,1978), a MAFOSZ Szalonon 12 alkalommal díjazták közösségünket (1984-től napjainkig). A fiatalok a FIAP Nemzetközi Ifjúsági Biennálén két alkalommal szerepeltek a Világkupa elnyerésében, egy alkalommal FIAP Ezüst és 3 alkalommal FIAP Bronz Medál kiérdemlésében (2006-tól napjainkig). Az egyéni alkotók FIAP, PSA DVF, FLPA, FCJ, PCP, LPA, RAPA, PSS, RPS, GIP nemzeti fotóművészeti szövetségek arany, ezüst és bronz medálját, és HM szalagját nyerték el az utóbbi évtizedekben. A legeredményesebb alkotóik közül 14 (6) fő részére, a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség (FIAP) Intézőbizottsága elismerésül kiváló munkájáért és művészi technikájáért, valamint a fotóművészetnek tett elévülhetetlen szolgálataiért az EFIAP/platina, EFIAP/arany, EFIAP, és AFIAP címet adományozta.
Vizuális látásmódjuk különböző, egyetlen irányzatra, egységesítő stílusra, felfogásra soha nem törekedtek, minden alkotó a maga útját járja, a saját világképe szerint megfogalmazott kérdésekre, egyéni elképzeléseire keresi meg a tehetsége szerinti legjobb megoldásokat. Az alkotások között megtalálható az úgynevezett hagyományos fotóktól az experimentális fotókig minden irányzat, a feldolgozott témákban pedig a természetábrázolástól az emberábrázoláson, akton, humoron, keresztül az elvont témákig minden, ami elképzeléseik szerint bemutatásra érdemes. A közös bennük az, hogy ezt újra- és újra megalkották, és továbbra is meg fogják alkotni. Ez a baráti fotós tolerancia az, ami összetartja őket. Jelentős hazai és nemzetközi eredményeiket, sikereiket, kapcsolataikat is ennek az állandó jelenlétüknek, meg és megújulásuknak köszönhették és köszönhetik.
Létrehozása Husonyicza Gábor állomásfőnök nevéhez fűződik, aki fiatal forgalmi szolgálattevőként már 1974-től folyamatosan gyűjtötte a kazincbarcikai állomáshoz fűződő tárgyi emlékeket, dokumentumokat, fotókat és egyéb iratokat. Páratlan helytörténeti gyűjteményéből már 1991-ben olyan városi kiállítást rendeztek, amelynek híre ment az egész országban.
A MÁV Miskolci Igazgatóságának igazgatója (Hernádi István) engedélyt adott arra, hogy az állomás használaton kívüli egyik várótermét kulturális célra hasznosítsák. Azóta 33 hazai és 4 nemzetközi kiállításon növelték a MÁV és Kazincbarcika hírnevét.
Számos vasúti egyenruha, karszalag, rangjelző, sapka és egyéb egyenruházati kiegészítő mellett a gyűjteményben helytörténeti jelleggel bír a Kazincbarcika-Ormospusztai illetve a Kazincbarcika-Rudabányai vasútvonal több tárgyi emléke, páratlan értékű állomási fotói, iratai.
Megannyi vasúti érme, kitüntetés és hiánytalan rangjelző gyűjtemény színesíti az anyagot.
Több vasúti kuriózum is található, ami helytörténeti értéken túl az egyetemes vasúti értékek közé tartozik. (pl: egyenruha az 1900-as évek elejéről, 3.Vasutasnapi plakát, Kossuth díjas mozdonyvezetői fotó és még sorolhatnánk).
A gyűjteményben megtalálható Bajnóczi Ferenc, kazincbarcikai fafaragó művész 3 db. csodálatos fafaragványa is.
Az eltelt évtizedek alatt igazi vasúti értékmentés ment végbe, ami érdemes arra, hogy a város értéktárába tartozzon vagy egy helytörténeti kiadványban megörökítésre kerüljön.
A kiállítóteremben található tárgyak nincsenek vasúti tulajdonban, hanem a magángyűjtő féltve őrzött darabjai.
Rendezvény dátuma: 2024. december 21.
