„Te Betlehem Júda földje…”

Az éjszaka sötétje általában félelmetes. A gyerekek sokszor nem is mernek lámpafény nélkül aludni. Karácsony éjjele mégis szelíd és békés. Miért?

Hideg is van, sötét is van. De ez nem rideg, bántó gyermekeket riasztó sötétség. Krisztus mosolya, a pásztorok éneke, a királyok lovainak patkózaja tölti be. S ha ezt hallani szeretnénk csöndben kell lennünk.

Minden éjszaka más lett ettől az estétől, más értelmet nyert. Nincs többé ok a félelemre, mert „Velünk az Isten…” Nem kilátástalan a holnap, ami nagyon sok esetben azért tölt el rettegéssel, mert oly sok minden aggaszt. Jézus a mi életünk éjszakáiba, nehéz időszakaiba is eljön. Ezért örülnek különösen a mai estének az idősek. Nagy békesség járja át lelküket, ha a holnapra, arra az örök holnapra gondolnak.

Csöndes ez az éj, de ereje van. Mint ahogy ereje van a csöndes hűségnek, a kitartó szeretetnek, a becsületes életnek is. Ebben az éjszakában gyökerezik a hétköznapok éjeinek békessége. A kitartó jóságnak, gondoskodó szeretetnek, a kötelességnek itt találod meg a forrását. Ha elfáradtál, lépj ide vissza. Dúdold, énekeld, kiáltsd a világba: Velünk az Isten! Ezáltal megszűnik benned az értékek bizonytalansága. Ez a három szó rendet tehet benned, melletted, körülötted.

Fotók: Zele Tímea

Dr. Janka Gábor
görögkatolikus parókus