TÁJÉKOZTATÓ AZ ISKOLAÉRETTSÉGRŐL, AZ ISKOLAKEZDÉS HALASZTÁSÁRÓL/ELŐRE HOZÁSÁRÓL- 1. rész

A cikk az iskolaérettség feltételeit, a korai beiskolázás esetleges káros következményeit, valamint az iskolakezdés halasztásának/előre hozásának lehetőségeit foglalja össze. Válaszok a leggyakrabban feltett szülői kérdésekre.

Egy gyermekek életének egyik legjelentősebb fordulópontja az iskolába lépésének napja. Ez az indulás az, mely iskolai pályafutásuk sikerességét meghatározhatja, ami a későbbiekben egész életére kihathat, ezért nagyon fontos, hogy arra felkészülten lépjék át a gyermekek az általános iskola kapuit 1. osztályos korukban.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 45. § (2) rendelkezése szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik.

Az iskolaérettség kritériumai:
E szerint a gyermeknek: biológiai, pszichikus (értelmi-érzelmi) és szociális szempontból is szükséges megfelelnie az iskolai követelményeknek. Nézzük ezeket kissé részletesebben!

1. Biológiai alkalmasság –megítélése védőnők, gyermekorvosok kompetenciája.
Optimális testi fejlettséget és egészségi állapotot jelent, amely magába foglalja a tanköteles életkornak megfelelő testsúly, testmagasság mellett a nagymozgások összerendezettségét, valamint a látás-mozgás megfelelő koordinációját, valamint a kialakult kézdominanciát.

2. Pszichikus fejlettség megítélése az alábbiakat tartalmazza többek között:

• aktív figyelem-koncentráció (tartósan kb. 10-15 percig legyen képes a gyermek lekötni magát rajzolással, színezéssel, feladatlap kitöltésével, egyéb játékkal);
• beszéd (artikuláció, szókincs, mondatszerkezet);
• általános tájékozottság (saját magára, családjára vonatkozó reális információk, bal-jobb megkülönböztetése, megfelelő téri- idői tájékozódás, testrészek megnevezése);
• emlékezet (a felidézés készsége vizuális, auditív téren);
• gondolkodási funkciók (lényeglátás, elemző- összetevő gondolkodás, ok-okozati összefüggések felismerésére, analógiák alkotása, számfogalom 5-6-ig, elemi szintű matematikai műveletek, mint pl. hozzárakás, elvétel, pótlás, bontás);
• rajzkészség is alkalmas legyen az íráselsajátításhoz (némi gyakorlatot szerzett már finommotorikus mozgásokban: rajzol, színez, fest, gyurmázik);
• feladattudat (a gyermek szeret és vágyik feladatokat megoldani, mindezt a teljesítmény igényével);
• feladattartás (megfelelő kitartás, nem hagy félbe feladatokat);
• érzelmi kiegyensúlyozottság (szélsőséges hangulatingadozások mellőzése);
• önellátás (pl. öltözködés, étkezés terén);
• önmaga irányítására (pl. nagy mozgás- és beszéd igényének késleltetése).

3. Szociális érettség kritériumai többek között:

• kapcsolatteremtés és fenntartás kortársaival és a felnőttekkel;
• beilleszkedés igénye (csoportjába, kisebb-nagyobb létszámú közösségbe);
• szabálytudat (közös játékoknál, tevékenységeknél);
• szociabilitás (barátkozásra való hajlam, társas élet kedvelése);
• szófogadás (felnőtt irányításának elfogadása).

Esetleges következmények, ha egy gyermek éretlenül megy el iskolába

Amennyiben a gyermek úgy kezdi el az általános iskola 1. osztályát, hogy alapképességei, alapkészségei jelentősen elmaradnak az életkorának megfelelő szinttől, az a későbbiekben különféle negatív következményekkel járhat (a legváltozatosabb formában, összetételben és szinten):

1. A biológiai alapfunkciók zavarai (alvás, táplálkozás, kiválasztás zavarai);
2. Ritmikus motoros rendellenességek (ujjszopás, önringatás, tic);
3. Pszichoszomatikus zavarok (pl. has-, torok-, fejfájás, hányinger, stb.);
4. Neurotikus tünetek (szeparációs szorongás, teljesítményszorongás, kényszer, későbbi következmények lehetnek: iskolakerülés, szenvedélybetegségek, stb.);
5. A hangulat rendellenességei (pl. depresszív tünetek: kedvetlenség, sírás, örömtelenség, motiváció hiánya, stb.);
6. Tanulási problémák (rossz osztályzatok, hiperaktivitás, beszédzavarok, stb., következményei lehetnek: megszégyenítés, osztályismétlés, kirekesztés, önbizalom-hiány, stb.);
7. Szociális készségek területén: elmagányosodás, kiközösítés, barátok hiánya, stb.

Fontos hangsúlyozni, hogy az iskolaérettség (vagy iskolaéretlenség) nem azonos az értelmi képességek megítélésével, annál sokkal összetettebb dolog.

Érdemes támaszkodni az óvodapedagógus(ok) véleményére az iskolakezdés kérdésének eldöntésében, továbbá előzetes időpont-egyeztetés után intézményünk szakemberei is szívesen állnak a szülők rendelkezésére.

Forrás: Smolnicki Beáta tagintézmény-igazgatóhelyettes, Pedagógiai Szakszolgálat