2023 küzdelmes év lesz — nem értek véget a megpróbáltatások  

Már a 2022-es esztendő is rendkívüli helyzetet teremtett Kazincbarcikán, ám tavaly ilyenkor, amikor a képviselő-testület a költségvetést tárgyalta, még nem lehetett tudni, hogy mivel kell szembesülnie a városvezetésnek az év hátralévő részében. A mai ülésen a városatyák az idei költségvetést fogadták el, amely — mint kiderült — komoly áldozatokkal jár a kormányzat települési önkormányzatokat ellehetetlenítő sorozatos döntései miatt.

A képviselő-testület ezúttal a Mezey István Művészeti Központban ült össze, hogy az év legnehezebb döntését hozza meg: a 2023-as esztendő költségvetését.

A forrás rendelkezésre áll

A jelenleg érvényes árakkal kalkulálva az összegek elkülönítésre kerültek többek között az energiadíjak kifizetésére vagy a január 1-jétől érvényes garantált bérminimum minimálbér-változásaira. 

Kormányzati hozzájárulás, amelynek csak egy része érkezett meg

A kormány az utóbbi években sorra hozta meg döntéseit, és vonta el a települések költségvetésének stabilitását biztosító helyi adókat. A kormányhatározatok elvették többek között az iparűzési adó jelentős részét is, helyette fejlesztési célú hozzájárulás odaítéléséről döntött a kormány a települések számára. 

„Olyan forrásokról, amelyeknek csak egy része érkezett meg.”

Kazincbarcika többek között a mai napig nem kapta meg az ígért pénz nagyobbik részét. Klimon István alpolgármester hangsúlyozta: ígéretet kaptak Demeter Zoltán országgyűlési képviselőtől arra, hogy Kazincbarcika Város Önkormányzata 1,6 milliárd Ft kompenzációban részesül, amit többször meg is köszöntek a képviselőnek.

„Az 1,6 milliárd Ft helyett azonban csak 600 millió Ft érkezett meg, és bár kormányzati határozat van arról, hogy 1,6 milliárd forint jár Kazincbarcikának, de 1 milliárd Ft-ot a mai napig nem kaptunk meg. Az összeg kizárólag fejlesztésekre fordítható, tehát olyan dologi költségekre nem, mint például rezsi, buszközlekedés biztosítása, óvodák vagy szociális intézmények működtetése. Ezért olyan jellegű fejlesztéseket kívánunk megvalósítani ebből az összegből, amelyek a lakosság érdekeit a lehető leginkább szolgálják. Ilyen például a Rózsa úti és a Gépész utcai rendelő felújítása, de a Mátyás király úti körforgalom megépítése is ezek közé a beruházások közé tartozik csakúgy, mint a tavalyi évben megépült Árpád fejedelem téri bekötőút és parkolók, valamint a Nefelejcs és Mesevár Tagóvoda belső felújítása. A 2,4 milliárd forintos, önkormányzattól elvont szolidaritási hozzájárulást, és a megígért, de meg nem érkezett egymilliárd forintot, vagyis összesen 3,4 milliárd forintot ha megkapná Kazincbarcika, nem kellene azon gondolkodnunk, hogy felújítsuk-e a Táncsics Művelődési Házat vagy létrehozzunk a volt Jókai iskolában egy bentlakásos idősellátó és fogyatékosellátó intézményt, elengedhetnénk a magánszemélyeket sújtó helyi adókat, létrehozhatnánk a társasházak felújítására egy keretet, melynek köszönhetően minden társasházat fel tudnánk újítani, ingyenes étkezést biztosíthatnánk minden 12 év alatti gyermeknek rászorultságtól függetlenül… — mondta Klimon István alpolgármester. "

Bár a városvezetés minden követ megmozgatott már, hogy előrelépés történjen a pénzek átutalásában, de az erőfeszítések nem jártak sikerrel. Emiatt 2022-ben több elnyert pályázatot forráshiány miatt kellett visszaadnia a városnak. 

Pogány István önkormányzati képviselő azt mondta a Kolorline-nak, hogy figyelembe véve a helyzetet szomorú, hogy lobbierőt kell bevetni annak érdekében, hogy az ígért pénzek megérkezzenek.

„Az előzményeket tekintve Demeter Zoltán felé lobbizott a polgármesterünk. Szitka Péter polgármester úgy nyilatkozott, hogy — idézem — „az nem kóser, hogy Borsod harmadik legnagyobb városának zéró támogatást adnak, miközben körzetközpontként itt kórház és középiskola is működik”. Véleményem szerint az önkormányzatok az állam által részükre átengedett állami bevételekből a törvényben meghatározott feladatokat látják el. Ha csődbe mennek, akkor is működnek tovább. Az önkormányzatok évi nyeresége és vesztesége a költségvetés része. Az állam feladata annak ellenőrzése, hogy csak az előírt feladatokra költsenek, és ez nagyon fontos. Saját maguk által kitalált, önként vállalt feladatokra csak akkor költhetnek az önkormányzatok, ha van rá felesleges pénzük. Hogyha az emberek belelátnának abba, hogy mennyi felesleges dologra fizetnek ki pénzt, nagyon sok önkormányzatot elzavarnának — fogalmazott Pogány István önkormányzati képviselő.”

„Kazincbarcika Város Önkormányzata például a bentlakásos intézményekben történő idősellátást és a Kazincbarcikai Önkormányzati Rendészet működtetését önként vállalt feladatként látja el, melynek további folytatását kiemelten fontosnak tartjuk. Éppúgy, mint a színvonalas, minőségi kulturális-  és sportrendezvények szervezését, melyre jó példa a tavalyi Kolorfesztivál, ahol ha emlékeznek rá a városlakók, a Valmar koncerten több ezres tömeg volt jelen és mozdult meg egyszerre a város főterén” – nyilatkozta Dr. Makkai Orsolya alpolgármester.

A végsőkig kitart a városvezetés

A rendkívüli nehézségek, valamint az ígéretek nem teljesülése ellenére is sikerült Kazincbarcika Város Önkormányzatának úgy gazdálkodnia, hogy a legfontosabb, legkardinálisabb beruházások elindulhassanak, vagy éppen folytatódhassanak. Ezek főként rekreációs célúak, vagy a közlekedési infrastruktúrát érintőek, illetve olyan célok, amelyeket még 2019-ben határozott meg a megválasztott képviselő-testület. 

Küzdelem, hogy a beruházások megvalósulhassanak 

A városvezetés 2019-ben azt vállalta, hogy egy új, modern multiplex mozit hoz létre a régi filmszínház helyén. Bár Kazincbarcika Város Önkormányzata ezt a beruházást megalapozottan fontos projektnek tartotta, ám miután a kormányzat nem tartotta magát az ígéretéhez a megítélt pénzekkel kapcsolatban, így az eredeti elképzelés — kormányzati pénzek hiánya okán — nem fog tudni megvalósulni, legalábbis egy ideig biztos nem.

Viszont abban nagyon határozott a városvezetés, hogy minden másról: mint az orvosi rendelők és az óvodák felújításáról, a vízi komplexum mellett épülő strand létrehozásáról vagy a Lidl-körforgalom megépítéséről nem mond le. 

A lakosság továbbra is a saját bőrén érezheti majd a városvezetés törekvéseit a fejlesztések megvalósulásával. Így a tervek szerint folytatódik a főbb közlekedési útvonalak felújítása, karbantartása, a remények szerint tavasszal újranyithat a rendkívüli mértékben elszállt gázárak miatt ősszel bezárt Városi Fedett Uszoda, annak ellenére is, hogy ennek működtetése drasztikus mértékben terheli majd meg a költségvetést. Viszont így ismét visszatérhetnek a város iskolás diákjai az úszásedzésekre, és folyamatos lehet a vízi komplexum nyitására való felkészülés.

Tovább épül a 26-os elkerülő

Kazincbarcika Város Önkormányzata jelentős anyagi és eszmei forrásokkal szállt bele a 26-os számú főút elkerülő szakaszának építésébe, egészen pontosan a múcsonyi elágazásnál található körforgalom kialakításába. A beruházás kiemelt jelentőséggel bír a városba érkezők számára, tekintve, hogy a Jószerencsét út 26-os úthoz való csatlakozása négysávos lesz, így gyorsabban és biztonságosabban lehet majd eljutni Kazincbarcika belvárosába.

Megújuló intézmények

Kazincbarcika rendkívül jó helyzetben van az alapellátást nyújtó orvosi rendelők állapotát tekintve. Mostanra mindössze 2 felújítás előtt álló rendelő vár rekonstrukcióra, és az óvodák közül is zajlik a Mesevár, valamint a Nefelejcs Óvodák belső felújítása. A városvezetés jelen pillanatban azon dolgozik, hogy sikerüljön pályázati forrást találni arra, hogy az épületek külső rendbetétele is megtörténhessen.

A kritikus pontok, amik fájnak majd

Orvosi ügyelet

Sajtóhírek szerint áprilistól az orvosi ügyelet megszűnik Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Nagy valószínűség szerint a betegek ellátását az Országos Mentőszolgálat veszi majd át. A hivatalos bejelentés ebben az ügyben még nem történt meg kormányzati részről, így egyelőre Kazincbarcika Város Önkormányzata is csak a nem hivatalos hírekre tud támaszkodni.

Helyi közösségi közlekedés

A kormányzat épp a napokban hozott döntést arról, hogy rendkívül alacsony áron juthatnak májustól az állampolgárok vármegyei és országos tömegközlekedési jegyekhez, bérletekhez. Figyelembe véve azt a tényt, hogy Kazincbarcika ezekkel az árakkal a helyi közlekedés biztosításakor nem tud versenybe szállni, valamint hogy a városban nagyon sokan inkább saját autóval vagy kerékpárral járnak, kérdés, hogy ez hosszútávon fenntartható-e. Félő, hogy a rendkívül drága helyi közlekedés fenntartását nem tudja ellensúlyozni az egyre csökkenő utasszám, és az önkormányzat sem tud majd megállapodni egyetlen szolgáltatóval sem a közlekedés biztosításáért olyan összegben, mint amiről a kormányzat döntött. Akár az is megtörténhet, hogy Kazincbarcikán a kormányzati döntés következményeként május 1-jétől meg kell szüntetni a helyi közösségi közlekedést. 

Hatalmas vagyon szállhat az egyházakra

A következő időszakban mintegy 1 milliárd forintos vagyon kerülhet a történelmi egyházakhoz a kormányzati döntések értelmében. Az egyházaknak lehetőségük nyílt arra, hogy kérhetik a tulajdonjogát azon intézményeknek, ahol oktatási vagy közösségi tevékenységet folytatnak. A Református Egyház a hír megjelenése után már jelezte Kazincbarcika Város Önkormányzatának, hogy mind az Irinyi János Református Oktatási Központra, mind pedig a Tompa Mihály Református Általános Iskolára igényt tart. Friss hír, hogy időközben a Szalézi rend is benyújtotta kérését, miszerint a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium épületét és a Don Bosco Általános Iskola, Szakképző Iskola, Technikum, Gimnázium és Kollégium Május 1. úti épületét szeretné megkapni.
Bár a hétköznapokban ez semmilyen szinten nem érinti közvetlenül a városlakókat, ám fontos, hogy a kazincbarcikaiak ismerjék a tulajdonviszonyokat, valamint az ingatlanok egyházi tulajdonba kerülése okán bekövetkező önkormányzati vagyoncsökkenés okát.