Vadgázolás — változtak a szabályok

Hamarosan elkezdődik a szarvasbőgés, ennek fényében különösen fontos az a jogszabályi változás, amely július elsejétől lépett érvénybe a vadgázolással, a vadak közutakon történő megjelenésével kapcsolatban. Az új szabályozás alapján csak akkor terheli felelősség a vadásztársaságot, ha bizonyítható, hogy a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll összefüggésben, például ha etetés vagy kergetés miatt tévedt ki az útra. A változtatások célja az volt, hogy ösztönözzék a gépjárművezetőket a körültekintőbb közlekedésre.

A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően először az ország délnyugati részein kezdődik, később azonban Borsod vármegyében is hallatják a bikák a hangjukat. Különösen számolni kell a vadállatok megjelenésére azokon az útszakaszokon, amelyeket veszélyt jelző táblával jelölnek meg. Ezeket ugyanis a közútkezelő a vadásztársaságokkal, a vadgazdálkodási szakemberekkel egyeztetett útszakaszokon helyezi el, ahol a vadak megjelenésének az átlagosnál is nagyobb a valószínűsége. 

Egy esetleges vadgázolás esetén mindenképpen rendőri intézkedést kell kérni, akik gondoskodnak a vadásztársaság értesítéséről — hívta fel a figyelmet dr. Rácz Tamás, a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője. Hozzátette: a vadelütéssel végződő közúti balesetek számának csökkentésére több lehetőség is létezik. 

„Felújított utak mentén láthatjuk a klasszikus szélességjelző — a fehér és piros fényvisszaverő — mellett a kék színűeket, amelyek a vad riasztását szolgálják. A gépjárművezetőknek is van teendőjük: lehet kapni a kereskedelmi forgalomban vadriasztó eszközöket, ez a gépjárműre egyszerűen felhelyezhető, egy bizonyos frekvencián hangot kiadó eszköz, ami elűzi a vadat vagy elriasztja a vadat a közút mellől.”

Fontos, hogy az állomány és a saját védelmünk érdekében is óvatosabban közlekedjünk a közutakon, csökkentsük sebességünket, vezessünk körültekintően!

„Ha egy balesetveszélyes helyzet van, akkor fékezéssel próbáljuk elkerülni ezt a esetet, ha nem, akkor esetleg kisebb kormánymozdulat beleférhet, de azt senkinek nem ajánlom, hogy egy nagyobb kormánymozdulatba kezdjen, mert leszalad az úttestről, és nagyobb ütközést fog elszenvedni, mint egy esetlegesen kisebb vad vagy egy nagyobb vaddal történő ütközés esetén” — hangsúlyozta az osztályvezető.

Miután az autóvezetés és a vadgazdálkodás egyaránt veszélyes üzemnek minősül, azt kell vizsgálni, hogy valakinek a tevékenysége során felmerült-e felróhatóság vagy rendellenesség, hibázott-e valaki. Ha nem lehet egyértelműen bebizonyítani, hogy valamelyik fél hibázott, akkor mindenkinek a saját kárát kell viselnie főszabály szerint — tájékoztatta a Kolorline-t Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője. 

„Attól senki ne rettegjen, hogyha elüt egy vadat, akkor utána kopogtatni fognak az ajtaján, és több százezer forintot követelnek tőle. De kérjük az autósoktól, hogy próbálják meg magukévá tenni a szemléletet, miután nincs arra lehetőségünk, hogy szabad területen befolyásoljuk a vad mozgását. Ezt a teljesen logikus gyakorlatot követi le most a jogszabályi változás, ami július óta érvényes” — fogalmazott az OMVV főmunkatársa.

Földvári Attila hangsúlyozta: súlyos büntetésre számíthat, aki haza akarja vinni az elgázolt vadat, ugyanis ez lopásnak minősül. Egy őz értéke megközelítheti a 300 ezer forintot, míg egy szarvasé — főleg, ha szép agancsa van — akár milliós összegre is rúghat. Ezért ezen tételekkel lesz arányos a vad ellopásáért kiszabandó büntetés is.