A művész, aki berúgja az ajtót: Somodi-Hornyák Szilárd "Mélyütés" tárlata

Erőteljes helyi kiállítással indult el az “Emberben a művész, művészben az ember” című sorozat lokális lába a GinGin Art Caféban. Somodi-Hornyák Szilárd “Távolodó” festőművész, művésztanár és zenész 11 élénk, lobbanékony, szatirikus és sokkoló képével színezte tovább a Mezey István Művészeti Központ koktélbárjának falait. A tárlat március elejéig látogatható.

A térség kultikus művészének eseményén zsúfolásig megtelt a helyszín az ülő és több sorban álló vendégektől. Voltak, akik a bejáraton már benyitni sem tudtak. A “Mélyütés” felütésére még Egerből is érkeztek érdeklődő látogatók. Az új kiállítássorozattal Art Cafévá előlépett GinGin kávézó és koktélbár február közepétől három hétig elgondolkodtató, provokatív és merész művekkel körhintáztatja a betérő tekinteteket. Különösen érdemes egyesével is elmélyülni a színeikhez hasonlóan harsány jelképvilágú festmények ránk kiáltó, “mélyre ütő” üzeneteiben. Azoknak is megéri felkeresni az új összeállítást, akik korábban már ismerkedtek Somodi-Hornyák Szilárd világával, hiszen a festő az új térbe tudatosan még soha vagy legfeljebb egyszer-kétszer kiállított képeit válogatta, olyanokat, amelyek jól illenek a sorozat ütős címéhez.

A Mélyütés mélyről jövő megnyitója

Az extravagáns alkotó régi barátját, művésztársát és művésztanár kollégáját, Kovács Gabriellát kérte fel tárlata megnyitására. Ahogyan Somodi-Hornyák Szilárdtól megtudtuk, kolléganőjével évtizedek óta ismerik egymást, 17 évig tanítottak együtt egy művészeti iskolában, valamint közös kettes és csoportos kiállításokon vannak már túl.

„Kovács Gabriellát szakmailag is megbízható, jó alkotónak és végtelenül intelligens embernek tartom. Mögé lát a dolgaimnak, hála a mélyebb ismeretnek, de ő maga is fogékony és hajlamos a társadalomkritikára — avatott be bennünket Távolodó. — Tudtam, hogy tőle nemcsak egy általános szópanelekből álló megnyitót kapunk. Végül meghatott és meglepett, pedig nem magamért választottam őt, hanem hogy másoknak tetsszen. Ő ismeri a múltat és hitelesen kapcsol össze szakmát és hátteret.”

Gabriella szavai lazán, kedvesen, de stílusosan és továbbgondolkodtatva avatták a kiállítást.

“SZILÁRD BÁTOR művész, aki szembeszáll azzal a mélyről jövő idegenkedéssel és óvatossággal, amely a társadalomkritikus művészetet övezi Magyarországon. Törekszik megfigyelni — átélni, együtt lélegezni — a társadalommal, megérteni és megértetni a világ jelenségeit, szociális érzékenységgel elemez, olykor elfogad és mindig tiltakozik, éli az életét, és egy kicsit a mienket is, mert ne reménykedj, belelát az életedbe, ironikusan fogalmaz, folyamatosan keresi a válaszokat napjaink társadalmi traumáira” — hangzott el a köszöntőbeszédben, de Gabriella a megnyitó után többet is mondott lapunknak: “Kellenek azok a művészek, akik nem a lágy vonalat képviselik, akik berúgják az ajtót. Gyakran tájképek születnek a környéken. Szilárd és még pár művész kivétel.”

A multiművész duplán hat, sőt alkottat és továbbalkot

A zeneileg is tevékeny, kreatív és bravúros Távolodó — festményeihez hasonlóan — felpiszkáló szerzeményei szóltak az eseményen, a 2012-ben megjelent Somodi Cseszlovák és az Industrial Gipsy Mambo lemez dalai. A Svéd Mátyás és Báder Elemér duó pedig két számot megzenésített és a megnyitó főprodukciójaként be is mutatott. A kiállító festő-zenész tanárkollégája, Svéd Mátyás ezúttal a porondon lévő képzőművész előadói vetületét fordította le jazznyelvre. Szilárd csak rádőlt és könyökölt a GinGin díszzongorájára, majd „magába” feledkezve élvezte élesben az őt is meglepő feldolgozásokat. A kiállítássorozat így a lokális dimenzióban is kombinált művészeti ágakkal folytatódott, sőt új műveket serkentett. 

Az újítón alkotó szellem nem állt meg a zenénél, a gasztronómiába is belenyúlt. A GinGin tulajdonosa, Gyulai Éva kezdeményezésére Szilárd a külön ez alkalomra kiötlött és készített alkoholos és -mentes koktélokhoz koktélfestékkel mini alkotásokat rögtönzött az étellapvászonra. Így mindenki koktélja egyedi és megismételhetetlen lett, a művész pedig bevallottan élvezte a neki is újszerű alkotási módot. 

„Jólesett a lelkemnek az összkép. Nem voltak kifogások még a lelkem mélyén sem — vallotta Somodi-Hornyák Szilárd. — Nagyon sokan eljöttek. Mind a megnyitó, mind Svéd Mátyásék előadása nagyon tetszett, és sokan dicsérték is. Pozitívnak találom az ötletet, hogy az Emberben a művész, művészben az ember kiállítássorozatban időben eltolva egyszer egy barcikai, egyszer egy vendégművész állít ki. A plakát pedig grafikailag is ütős lett, jobb a sablonoknál.” 

Megmozgatni az állóvizet

Amikor arról kérdeztük Távolodót, hogy üzenne-e valamit az alkalmi galériáját meglátogató közönségnek, azzal kezdte, hogy képei helyette is beszélnek, de az összesített üzenetük mégis az, hogy megmozgassa, felfrissítse az állóvizet: “Amikor festek és kiállítok, azzal azt akarom üzenni, hogy mások gondolkozzanak el a dolgokon. Kavicsot dobok a pocsolyába.”

Az “Emberben a művész, a művészben az ember” kiállítássorozat folytatódik vendégművészekkel a Mezey István Művészeti Központ nagy kiállítótermében és a hazai pálya kiválóságaival a GinGinben. Bandzsók István, a rendezvénysor felelőse az első két alkalom után úgy véli, hogy a kiállítások nagyon jól sikerültek. Aki figyeli oldalunkon az eseményeket, időben értesülhet a minden érzékre ható további megnyitók időpontjairól.