Fergeteges helyi lemezbemutató a Mezey Művészeti Központban

Április 4-én debütált Kazincbarcika művészeti polihisztorának, Somodi-Hornyák Szilárd „Távolodónak” és bandájának 6. albuma, a „Somodi Cseszlovák és az Industrial Funky Junkies” lokális formáció „Visszatartott imák romlanak a szádban” című gyűjteménye. Az energikus, mély bemutató és minikoncert a Mezey István Művészeti Központban minden korosztályból sokakat vonzott, közösségépítésből pedig jelesre vizsgázott.

Az összetett előzményekkel együtt 2009-es múltra visszatekintő Somodi Cseszlovák és az Industrial Funky Junkies régi ismerői biztosan nem lepődtek meg az április 4-i zenés esemény milyenségén. Az újoncok pedig a kreatív és eredeti meghívóból sejthették, hogy kultúrsokk-terápiában lesz részük. Csoportos finom, kényeztető polgárpukkasztás-fogyasztás esett meg.

Az este komplex forgatókönyv mentén zajlott. Somodi-Hornyák Szilárd tanárkollégája, Bolacsek László, helyben sokak „Bolája”, egy kiállításmegnyitóhoz is méltón konferálta fel a háromszámos albumbemutató mikrokoncertet. Soraiban igyekezett tartani a tempót Távolodó verbális vehemenciájával, főnevek és igék igézőségével. Mondhatjuk, sikerült. Azzal a sűrű címcsokorral indított, hogy „Üdvözlő gondolatok tánca az érzelmi skálák bálján, gondolatforgatag az érzelmi Skála-Coop-ban, avagy egy önjelölt zenebohóc ön-kénytelen, ám szürreális füljegyzete ajándék hanglemeze belső borítójának margójára”. Ezután Bolacsek László féktelen elmélkedést és „elelmélkedtetést”, művészeti kitekintéseket, idevágó nemzetközi nagyjaink idézeteit, történeteit tömörítette még 6 darab A4-es oldalba, mindezt a lankadó figyelem veszélye nélkül. Ha csak ennyi volna a program, már megérte volna kimozdulni, de a veleje ezután jött. 

És felcsendültek a „hangos festmények…”

Nem várt mennyiségű közreműködő vonult a színpadra közönség előtt felavatni az első két dalt. A frontemberen és a zenekar jelenlegi tagjain kívül Svéd Mátyás hegedűművész és zenetanár, Távolodó közeli kollégája, az együttes visszatérő vendégművésze a billentyűk mögött tette hozzá magát és a magáét az egészhez. A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium diákjai énekkel kísérték őket a háttérből. Szintén gitárt ragadott a nemrég üdvözlő szövegének lapjai mögül szórakoztató Bolacsek „Bola” is. Így mutatkozott be a „Viaskodom az enyészettel” és az „Elrontott krémes” című szerzemény, amelyeket a szerző elhunyt barátai — R. Kelényi Angelika írónő és sógora, dr. Szikszai Attila, Miskolc város vezető ügyésze — emlékének dedikált. A harmadik szám meglepetéskörítést kapott. Nagy hirtelen mindenki levonult a színpadról, csak Svéd Mátyás és leánytanítványai maradtak, akik az előző melankolikusabb etap után a Bestiát adták elő, amely a Jónás és a cet egy vad szimbolikus szatíraátirata. 

A dalpremierek után klippremierek következtek

A színpadi show nem tette ki a pontot a (mű)sor végére. A folytatás vetítővászonra szegezte a tekinteteket. A jelenlévők megnézhették az új albumhoz készült energikus és humoros promóvideót és két elkészült hatásos klipet is, szintén a Bestia, illetve a Vágóhídi Daily News című alkotásokhoz.

A művészet kötőanyag ember és ember között

A tartalmas, nem mindennapi szórakozás ritka hosszan kitartó bulis állófogadásban zárult, amely egy városi-térségi csapatépítőnek is beillett. Ha van egy kultikus alkotó, aki munkásságával sokakra hat széles merevítésből, akkor ő olyan embereket is egy társaságban egyesít, akik maguktól nem találkoznak vagy vegyülnek. Ha pedig van közvetett, „külsős” jótékony hatása a művészetnek, akkor az ez: alkotással közösséget építeni.