Munkaterv szerinti képviselő-testületi ülés — döntések és változások

Munkaterv szerinti ülését tartotta Kazincbarcika Város Önkormányzatának képviselő-testülete május 29-én. A napirendek számát tekintve ezúttal az utóbbi idők egyik legnagyobb számú témáiról döntöttek a városatyák, hiszen mintegy 30 került a grémium elé. Tárgyaltak többek között a képviselők az idei költségvetési rendelet módosításáról, új zöldfelület-védelmi adók bevezetéséről, valamint az anyakönyvi események lebonyolításának változásáról is.

Elismerések átadása

A város vezetése a képviselő-testületi ülés kezdetén a Kazincbarcika közbiztonságáért kiemelkedő munkát végzőket díjazta. 

Polgármesteri elismerő oklevelet vehet át: Szabó Tamás, aki 2018-tól a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság állományában dolgozik, 2024 óta pedig körzeti megbízottként  teljesít szolgálatot.

Polgármesteri elismerő oklevelet kapott: Nagy Vilmosné, aki 2007-ben csatlakozott a Kazincbarcikai Polgárőrséghez, jelenleg pedig általános elnökhelyettes és gazdasági vezető.

A Kazincbarcika Város Közbiztonságáért kitüntető díj évente egy alkalommal azoknak adományozható, akik a város közrendje, közbiztonsága fenntartása, jobbítása érdekében kiemelkedő színvonalú munkát végeznek, vagy rendkívüli helyzetben kimagasló teljesítményt nyújtva eredményesen helytállnak. Kazincbarcika Város Közbiztonságáért kitüntető díjat vehetett át: Farkasné Fükő Katalin, aki kazincbarcikaiként 1991-ben kezdte rendészeti pályafutását a rendőrkapitányság hivatásos állományában. A rendészet megalakulását követően, 2016-ban, rendészeti szolgálat teljesítésére jelentkezett, ahol jelenleg segédfelügyelői beosztásban a közterületek ellenőrzését, a jogsértésekre történő reagálást és intézkedéseket végzi.

Polgármesteri elismerő oklevelet vett át: Sipos Grédics Flóra, aki 2023-tól ügyvezetője a Barcika Park Nonprofit Kft.-nek. A városvezetés megköszönve Sipos Grédics Flóra munkáját, sok sikert kívánt neki jövőbeli feladatai ellátásához.

Így összegezhető a május 29-i ülés

A bizottsági üléseken már feltett és meg is válaszolt kérdések záporoztak a május 29-i képviselő-testületi ülésen az ellenzék részéről, emellett pedig voltak tények, amelyeket nem minden politikus értett meg. Emiatt elkerült a fókusz a valós problémákról és a városvezetés komoly kérdésekre adott válaszai is, amelyek valóban számíthatnának a kazincbarcikaiak életében.  

Költségvetés

A képviselő-testület elfogadta a 2024. évi költségvetés zárszámadását, és módosította a 2025. évi rendeletét. Az egyik legfontosabb téma ez utóbbi tárgyalásánál a Vízi komplexum kérdése volt. Mint megtudtuk: a Vízi komplexumot a Barcika Art Nonprofit Kft. üzemelteti majd. A beruházás befejezéséhez szükséges beszerzésekre mint bútorzat, közüzemi díjak a próbaüzemre vonatkozóan, a szervezet kialakítása, képzések, stb., a Delfin Vízisport Klub és a Barcika Art Nonprofit Kft. számára különített el pénzt Kazincbarcika Város Önkormányzata. A város célja, hogy akár már idén, de legkésőbb jövő év elejétől fogadhassa a látogatókat a komplexum.

Az önkormányzat takarékos szemlélettel áll az idei év elé. Ennek oka, hogy az állam felé kötelezően fizetendő sarc, a 2026. évi újabb szolidaritási hozzájárulás összegét ebben az esztendőben kell, hogy előteremtse. A felelős városvezetés a korábbi években is így  járt el, ennek a szemléletnek köszönhetően élte túl Kazincbarcika a korábbi évek elvonásait, elkerülve a csődhelyzetet.

Szintén jelentős tételt jelent az idei esztendőben a tavaly megkezdett térfigyelő kamerák telepítése és üzembehelyezése, amely biztosítja városunk lakosai számára a biztonságot és az élhetőséget. Ez a projekt az idén folytatódik, és újabb kamerák kerülnek majd a rendszerbe, még jobban behálózva Kazincbarcika utcáit, tereit.

Új zöldfelület- és településkép-védelmi adók — CSAK A SZABÁLYTALANKODÓKNAK 

Félrevezeti az olvasókat az a híroldal, amelyik azt írja, hogy négyféle helyi adóval sarcolja az önkormányzat a barcikai polgárokat. A jövő januártól életbe lépő adókról szóló rendelet ugyanis — nem kisbetűkkel szedve — azt is tartalmazza, hogy a most elfogadott klímaadót és településkép-védelmi adót csak azoknak kell megfizetniük, akik nem tartották vagy nem tartják be a korábban már elfogadott szabályokat.

A zöldfelület-védelmi adó évszázadunk egyik legjelentősebb kihívására, a klímavédelemre kíván reagálni. A városok jobban melegednek a nagyarányú beépítettség, a burkolt felületek nagysága és a hőtöbbletet okozó légszennyezettség miatt, ez pedig még inkább súlyosbítja az éghajlatváltozással intenzívebbé és gyakoribbá váló hőhullámok hatását.  Éppen ezért a különböző városi zöldfelületek és vízfelületek kulcsszerepet játszanak a városi hőszigethatás csökkentésében, ezáltal a klímaváltozás mértékének mérséklésében. 

A zöldfelület-védelmi adó meghatározza, hogy a kazincbarcikai ingatlanok milyen mértékű zöldfelülettel kell, hogy rendelkezzenek. Ez a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott zöldfelületi mutatókhoz képest enyhébb előírást tartalmaz. A döntés értelmében, amennyiben az ingatlan nem rendelkezik az adott mértékű zöldfelülettel, úgy a tulajdonosnak az előírt és a tényleges zöldfelület közötti különbözet után adót kell fizetnie. Ennek mértéke évente 100 Ft/m2.

A kazincbarcikaiaknak az adó 2026. január 1-jei bevezetéséig még van idejük felkészülni. Aki nem szeretne adót fizetni, annak érdemes alternatív megoldásokat keresnie a zöldfelületek növelésére. Ilyen lehet például a zöldfal, amely egy vertikális kialakítású növényfal, amit növényekkel borított függőleges felületek alkotnak. 

Csak a vak nem látja, hogy Kazincbarcika Város Önkormányzata évek óta kiemelt figyelmet fordít a településkép védelmére. A városvezetés célul tűzte ki, hogy a befejezetlen építmények számát csökkenti, hozzájárulva az egységes településkép kialakításához, ezáltal a lakosok közvetlen környezetének, életminőségének javításához. A településkép-védelmi adó a városban található, befejezetlen építményeket érinti majd. Ilyenek a rendeltetésszerű használatra, lakhatásra alkalmatlan, falakkal rendelkező, de vízzel és/vagy elektromos árammal nem rendelkező épületek, építmények, amelyek engedély vagy bejelentés nélkül épültek, vagy az építési engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy egyszerű bejelentést követően megkezdték, de 3 éven belül azt nem fejezték be, továbbá az építmény nem rendelkezik használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel.

Az adó alapja a befejezetlen építmény alapterületénél évi 1700 Ft/m2 lesz.

Az önkormányzat a bevételeket a zöldfelületei további fejlesztésére, illetve a város által működtetett szociális támogatás keretében nyújtott támogatási rendszer finanszírozására kívánja fordítani.

A téma boncolgatásánál meglehetősen sokféle reakció érkezett az ellenzék részéről. És bár a rendeletből kitűnik, hogy a jogkövető és szabályokat betartó városlakókat ez semmilyen szinten nem érinti, mégis merőben ellentétesen hangzott az ellenzéki utókommunikáció. Bulla Gusztáv (Fidesz-KDNP) képviselő szerint a zöldadó esetében a 100 Ft-os négyzetméterenkénti adó nem lesz visszatartó erő, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az ebből származó bevétel nem a város bevételeinek növelését szolgálja, annyira kis összegről van szó. Szitka Péter polgármester erre reagálva visszaidézte, hogy a bizottsági ülésen nem támogatta az ellenzék a zöldfelületeket védő rendeletet, most mégis úgy tűnik, hogy szerintük a díj emelése tántorítaná el a szabálytalankodókat. 

Klimon István alpolgármester azt kérte az ülésen, hogy a rendelet megszavazásával a képviselők adjanak egy esélyt a városnak, hogy helyreállhassanak a zöldmutatók.

A városvezető ennek a napirendi pontnak a tárgyalásánál reagált a Városvédők hirtelen jött, és nem körüljárt „kezdeményezésére” is, amelyről kiderült, hogy az egyesület felkészületlen városi ügyekben, és hamarabb kommunikál, mint hogy feltérképezné az elképzelést. Az ivókutak kialakítását ugyanis még 2024-ben elindította az önkormányzat a játszótereken: a Csokonai úton pedig nemcsak megvalósult, hanem működik is egy ilyen.

Csernikovicsné dr. Fiszter Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője szerint a településkép-védelmi adó támogatható, de ő mégis mentességet adna a lakosságnak, vagy kitolná annak 2026. január 1-jei indulási határidejét. 

Bár az kitűnt az előterjesztésből, hogy az önkormányzatnak nem a bevételek növelése a célja, Pogány István, a Városvédők képviselője mégis arról érdeklődött, hogy történt-e felmérés, milyen bevételekre számít az önkormányzat és hogy az „adócsoport” hogyan fog eljárni, hogyan méri a befejezetlen építményeket. 

A válaszokból kiderült, hogy nem az adócsoport, hanem az önkormányzati adóhatóság fogja vizsgálni a szabályosságot. Szitka Péter polgármester a vita kapcsán kiemelte: a rendelet bevezetésének célja a normális, jogkövető magatartás betartatása, ami nem a büntetésről szól. A városvezető szerint jó lenne, ha az ellenzéki képviselők egy-egy ilyen komoly téma tárgyalása kapcsán inkább arról beszélnének, hogy ezek hogyan befolyásolják a város lakosságát a rend irányába. A polgármester azt kérte képviselőtársaitól, hogy kezdjenek el dolgozni, hogy a városban rend és fegyelem legyen.

A zöldfelület- és a településkép-védelmi adóról szóló rendeletet a képviselő-testület 9 igen és 3 nem ellenében elfogadta. Nem támogatta a város zöldkoncepciójának és szabályozott településképének védelmét a szabálytalankodók szankcionálásával: Bulla Gusztáv (Fidesz-KDNP), Csernikovicsné dr. Fiszter Zsuzsanna (Mi Hazánk) és Mérten János (Városvédők).

Házasságkötések új helyszínen

Több változás is életbe lép június 15-től a házasságkötéseket illetően Kazincbarcikán. A város házasságkötő terme az anyakönyvvezetők és a városlakók visszajelzései alapján is jelentősen idejétmúlttá vált, így egyre többen inkább a Városházán kívüli házasságkötést preferálták az utóbbi időben. Ráadásul a nagy események egyre többször nagy létszámú násznép részvételével zajlanak, a terem befogadóképességét pedig nem így tervezték évtizedekkel ezelőtt. Ezért úgy döntött a képviselő-testület, hogy a Városháza házasságkötő terme új funkciót kap és irodákat alakítanak ki ott, a házasságkötések pedig két alternatívával zajlanak majd. Egyrészt a Mezey István Művészeti Központ a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal új telephelyeként biztosít majd lehetőséget egy impozáns, modern helyszínen a nagyobb létszámú anyakönyvi események lebonyolítására, másrészt a Polgármesteri Hivatal tanácsterme a kisebb létszámú házasságkötések lebonyolításának lesz új helyszíne. 

A hivatali munkaidőben tartandó, kizárólag 2 tanú közreműködésével bonyolított házasságkötések a tanácsteremben továbbra is ingyenesek, miként a hivatali helyiségen kívüli vagy a hivatalos munkaidőn túli anyakönyvi eljárások abban az esetben, ha a kérelmezők valamelyikének közeli halállal fenyeget az egészségi állapota.

A tanácsterem maximum 25 fős részvétellel történő házasságkötést biztosít és kizárólag hétköznapokon. Szombaton a Mezey István Művészeti Központ ad majd helyet az anyagkönyvi eseményeknek.

A díjak (a fent említett ingyenes kivételével) a következőképpen alakulnak:

A részletes szabályozásra egy külön cikkben térünk majd ki.

Eredménytelen lett a halgazdálkodási jog haszonbérletre vonatkozó pályázata

Zárt ülésen döntött arról a képviselő-testület, hogy a város üzemelteti tovább a kazincbarcikai tavakat, így az elvonások közepette a költségvetést terheli majd az iszaptalanítás költsége, amely százmilliós nagyságrendű lehet.

„Mivel pályázat nem érkezett a tavak üzemeltetésére, ezért ezt az eljárást eredménytelennek nyilvánította a képviselő-testület. Így a feladat: a halgazdálkodás és a tóüzemeltetés — akár a Csónakázó-tó, illetve a Herbolyai tavak vonatkozásában — az önkormányzatnál, illetve a Barcika Park Kft.-nél marad — nyilatkozta Klimon István alpolgármester az ülést követően. — Elhangzott a zárt ülésen az is, hogy például az iszaptalanításnak milyen költségvetési vonzata lehet. Erről korábban tájékoztatást adtunk, hogy ez akár több százmillió forintos költséget is jelenthet önkormányzatunk számára ebben a nehéz időszakban, amikor jelentős kormányzati elvonások sújtják a várost.” 

Klimon István elmondta, hogy mintegy 3 évtizede nem volt a tó iszaptalanítva, ezért ez a feladat nem odázható el tovább.

„Önkormányzatunkat 2025-ben olyan forráselvonások sújthatják mint a Versenyképes Járások Program, a szolidaritási hozzájárulás, amelyek együtt akár több milliárd forintot is jelenthetnek. Ez akár majd’ 3 milliárdos elvonással is járhat, miközben a város költségvetése 12 milliárd forint. Ezért egy ilyen jelentős tétel, egy ilyen jelentős kiadás óriási terhet jelenthet majd az önkormányzatnak” – fogalmazott az alpolgármester.