Geometriai formákkal bontja meg a teret — Ezüst György Zoltán kiállítása nyílik a Mezeyben
Különösen izgalmas, rendkívül sokoldalú és sok témájú, nagyon kifejező, a vonalból gyakran szokatlan formákkal kimenő festő- és grafikusművész bemutatkozásával folytatódik a „Emberben a művész, művészben az ember” kiállítássorozat. Ezüst György Zoltán több korszakos, egyénien mély értelmű, mégis bárkit megszólító tárlata november 12-én (szerdán), 18:00 órától nyílik meg a Mezey István Művészeti Központ alsó kiállítótermében.
„Nem a trendekhez igazodom, hanem saját belső filozófiai rendem, logikám szerint építkezem. Párbeszédben állok a jelenkor kérdéseivel, miközben megőrzöm az időtlenség értékeit” – vallja mindenekelőtt, talán mindenekfelett Ezüst György Zoltán, akinek édesapja, Ezüst György, (műveivel a világot sokfelé bejárt) híres festőművész volt. A Képzőművészeti Főiskolát végzett ifjabb György hasonló pályára lépve szakmai megkülönböztetésképpen vette fel második névként a Zoltánt. Azóta ő maga is többfelé megjelent már műveivel a nagyvilágban, akár egyedül, akár csoportosan. Volt egyéni kiállítása Olaszországban, Svájcban, Finnországban, Kubában, de extrém módon még ezeknél „egzotikusabb” helyszínen is.
Az „Emberben a művész, művészben az ember” országos, sőt már nemzetközi kiválóságokat Kazincbarcikára szólító sorozatának legújabb alkotója gyakran ábrázol geometriai jelenségeket. Ez másképp ugyan, de minden korszakára jellemző. Különböző formákkal bontja meg, szabdalja a teret. Ezeket egészen odáig elviszi, hogy akár modern vizuális világunkhoz köthető képhibákat is megjelenít.
A művész átörökített szárnyain a szárnyalás témájáig repülve, de meg nem égve
Daidalosz és Ikarosz epikus szimbólumvilága az egyik vezérvonala Ezüst György Zoltán egy korai alkotói időszakának. Ezzel átvitt értelemben személyesen is kapcsolatot érez.
„A főiskolai évek alatt foglalkoztatott a repülés és a szárnyalás — vallotta a művész. — Ehhez kerestem egy olyan gondolatiságot, amellyel ezt képileg is meg tudom tudom jeleníteni. Ekkor találtam rá az Ikarosz legendára, mitológiára. Mélyebb tematika ez számomra a figurális ábrázolásnál.”
A művészcsalád ifjabb tagja úgy érzi, idézőjelben ő is szárnyakat kapott az édesapjától a későbbi munkásságához, de ez a tudatalatti összefüggés csak később fogalmazódott meg benne.
Egy műteremmel „egy családban” nőtt fel
A békéscsabai származású tehetség olyan házban nőtt fel, amelyben műterem is volt, és ez nagyon inspiratív volt számára.
„Sokat sertepeltéltem ott — emlékezett Ezüst György Zoltán. — A testvéremmel mindig találtunk valami új, érdekes tárgyat, és néztük az alkotás folyamatát."
A felnövő, művészetre fogékony ifjút az is megérintette, hogy édesapja gyűjtötte az alföldi emberek környezetéből a tárgyakat, és azokat belekomponálta műveibe. Édesapja szeretett komplexen gondolkodni, és felépíteni festményeit. Az ő konstruktív szemlélete áttevődött Ezüst György Zoltán munkásságára is.
Távoli kultúrák, csónakok, hegyek lettek a múzsái
A művész gazdag gyűjteményéből válogathatott a november 12-i kazincbarcikai kiállításra. Nagy hatással voltak rá utazásai, főleg a különböző kultúrák megismerése, a törzsi népek világa és motívumai. Az 1900-as évek végi mexikói tanulmányútja úgy sokkolta a régi, rituális kultúrában az emberi áldozatok hétköznapiságával, mint ahogyan motívumaival meg is változtatta, kiegészítette művészetét. Ezek valamennyire későbbi képeiben is megjelentek, például a csónakos munkáiban, amelyek az egyéni életen áthajózást, de Jézus csodatételeit is tükrözik.
A „golfozók digitális térben” sorozat cserébe már egy nagyon mai, merészen ellentmondásos koncepció, amint a realistán megfestett sportolók pixeles felhők vagy térháló mellett ütik el a labdát. Az alkotót mindig is érdekelte, hogy a valóság és a fikció miképp tud együttműködni egy képi gondolatban. Szintén a párhuzamos valóságok eszmerendszerét hivatott megjeleníteni a hegyeket ábrázoló műveivel is.
„A téma csak arra szolgál, hogy a gondolatot kifejezzem” – árulta el az extravagáns művész. Ennek szerteszárnyaló eredményét élvezhetik a kiállítás látogatói november 12-én (szerdán) 18:00 órától, a Mezey István Művészeti Központ alsó kiállítótermében, ahol a megnyitó után a művész – a sorozathoz hűen – személyesen is megismerhető kérdések-válaszok és közvetlen, kötetlen beszélgetés által.
