A kazincbarcikaiak is beleszólhatnak abba, milyen legyen a jövő városa

Telt házzal indult el Kazincbarcika új településtervének lakossági egyeztetése. A Mezey István Művészeti Központban hat asztalnál gondolkodtak együtt a résztvevők arról, mit tartanak a város legfontosabb értékeinek, hol látnak fejlesztendő területeket, és milyen Kazincbarcikát szeretnének a következő években. A workshop az első állomása volt annak a hosszabb folyamatnak, amelybe később más formában is bekapcsolódhatnak a városlakók.

Nem egy hagyományos lakossági fórumot szerveztek

A város új településtervének készítése már megkezdődött, az augusztus 13-i workshop azonban először adott lehetőséget arra, hogy a kazincbarcikaiak közvetlenül is bekapcsolódjanak a közös gondolkodásba. A szervezők tudatosan nem a hagyományos lakossági fórum formáját választották: a résztvevők kisebb csoportokban, hat asztalnál dolgoztak, ahol mindenki elmondhatta a véleményét.

Dr. Makkai Orsolya, a Polgármesteri Kabinet vezetője és a Barcika Holding vállalatcsoport ügyvezetője a program kezdetén arról beszélt, hogy a településterv készítéséhez kapcsolódó lakossági megkérdezés első alkalmát szándékosan workshopként szervezték meg.

„A workshop egy műhelymunka, egy ötletbörze, egy közös gondolkodás. Három témát dolgoznak fel a résztvevők három blokkban, és minden asztalnál egy facilitátor segíti a munkát. A cél az, hogy mindenki szóhoz jusson, és konstruktív, együttműködő, baráti hangulatú beszélgetés alakuljon ki” – mondta dr. Makkai Orsolya.

A nagyterem megtelt a programra, a résztvevők pedig különböző korosztályokat képviseltek. Az asztalok összetételét sorsolással alakították ki, így olyan városlakók is közös csoportba kerültek, akik korábban nem feltétlenül ismerték egymást.

Ez még csak az első állomás

Szitka Péter polgármester a megnyitón hangsúlyozta: a workshop egy hosszabb folyamat kezdete, amelynek során több társadalmi csoport véleményére is kíváncsiak lesznek.

„Az elkövetkezendő időszakban megpróbálunk minden szegmenst megszólítani: a fiatalokat, a bölcsebbeket, a még fiatalabbakat, azokat, akik ebben a városban élnek, és szeretnének egy olyan értékrendszert alkotni, amely alapján a következő időszakban maga a város fejlődni fog” – fogalmazott Szitka Péter.

A polgármester hozzátette, azok sem maradnak ki a tervezésből, akik ezen az alkalmon nem tudtak részt venni. A folyamat későbbi állomásain újabb lehetőségek nyílnak a véleménynyilvánításra, emellett a város honlapján is elérhetővé válik egy kitölthető űrlap.

Értékek, problémák és a jövő városa

A hat asztalnál három nagy kérdéskört jártak körül a résztvevők. Először Kazincbarcika meglévő értékeit gyűjtötték össze, majd azokról a területekről beszéltek, ahol változtatásra, fejlesztésre lenne szükség. A harmadik blokkban már előre tekintettek: azt fogalmazták meg, milyen szolgáltatásokra, beruházásokra és változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a jövőben még jobb legyen Kazincbarcikán élni.

Juhász-Nagy Balázs főépítész szerint ez a módszer azért fontos, mert túlmutat azon a hagyományos helyzeten, amelyben a lakosok elmondják a véleményüket, a szakemberek pedig reagálnak rá.

„Egy ilyen workshop kimondottan alkalmas arra, hogy közös beszélgetések keretében, egymás gondolataira reflektálva a lakosok határozzanak meg olyan területeket, értékeket és elemeket, amelyeket meg kell őrizni, illetve olyan irányokat, amelyek mentén fejlődnie kell a városnak” – mondta a főépítész.

Már a csoportmunka közben kirajzolódtak olyan témák, amelyek egymástól függetlenül több asztalnál is előkerültek. Juhász-Nagy Balázs példaként a zöldfelületeket, a játszótereket és a „szobrok városa” karaktert említette.

Az összegzőtáblákon ennél is szélesebb kép rajzolódott ki. A résztvevők Kazincbarcika értékei között többször megjelölték a zöldfelületeket, parkokat, játszótereket, szobrokat, a Kolorcity-brandet és a város sportolási lehetőségeit. Több csoport értékként tekintett a Vízi Komplexumra, a város rendezettségére, valamint arra is, hogy Kazincbarcika élhető, biztonságos város.

A közlekedéstől az egészségügyig sok terület előkerült

A fejlesztendő területekről szóló beszélgetések jóval szerteágazóbbak voltak. Több asztalnál felmerült a közlekedés és a parkolás, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, a fiatalok megtartása, az egészségügyi ellátás, valamint a közösségi és szórakozási lehetőségek bővítése.

A táblákon szerepelt többek között az épületenergetikai felújítás, az egészségügyi fejlesztés, az elhanyagolt városrészek és külterületek rendezése, a nyilvános illemhelyek kérdése, a közterületi parkolás, a buszközlekedés, a kerékpárút-hálózat további fejlesztése és a közösségi terek kialakítása is.

A jövő városáról gondolkodva szintén sokféle elképzelés született. Megjelent az elektromos közlekedés, a környezetbarát megoldások, a rekortán burkolatú sport- és szabadidős területek, az egészségügyi szolgáltatások, az ipari beruházások, a megújuló energia, valamint a Vízi Komplexum további fejlesztése és gyógyászati célú hasznosítása is.

A helyiek tudása bekerülhet a tervezésbe

Paksi Szilvia településtervező, a VÁTI Városépítési Kft. ügyvezetője és szakmai vezetője szerint éppen azok az információk jelentik a workshop legfontosabb hozadékát, amelyeket a városban élők saját tapasztalataik alapján tudnak hozzátenni a szakmai munkához.

„Fantasztikus ötletek hangzottak el, éppen olyanok, amelyeket kizárólag a helyiek tudnak megítélni, illetve ötletként felvetni. Nagyon hasznos lesz ezeknek a beépítése a településfejlesztési tervbe” – mondta Paksi Szilvia.

A szakember hozzátette: a tervezők már megkezdték az előkészítő munkát, helyszíni bejárásokat tartottak, fényképeket és adatokat gyűjtöttek, valamint elindult a térinformatikai feldolgozás is. A folyamat ugyanakkor még korai szakaszban jár, ezért a konkrét tervek kialakítása előtt különösen fontosak a helyiektől érkező szempontok.

Paksi Szilvia azt is kiemelte, hogy a résztvevők saját elhatározásukból jelentkeztek a workshopra, és az asztaloknál több generáció képviselői dolgoztak együtt. A településtervező szerint Kazincbarcika jelenlegi szerkezetét nem kell alapjaiban újragondolni, inkább olyan kisebb korrekciókra és fejlesztésekre lehet szükség, amelyek hosszabb távon javíthatják a város működését és az itt élők életminőségét.

A szavazással kialakult sorrend is segíti a tervezőket

A munka végén minden asztal kiválasztotta a saját legfontosabb javaslatait. A hat csoport összesen 54 elemet emelt ki: asztalonként három értéket, három fejlesztendő területet és három, a jövő városához kapcsolódó elképzelést.

Ezután minden résztvevő három-három szavazatot kapott mindhárom kategóriában. A pontmatricákat azokra a javaslatokra helyezhették, amelyeket a legfontosabbnak tartottak. A hat flipchart így a délután végére nem pusztán ötletekkel telt meg: az is láthatóvá vált, mely témák mögött alakult ki nagyobb támogatás.

Juhász-Nagy Balázs szerint az itt összegyűjtött véleményeket a településtervezőknek és az önkormányzatnak közösen kell feldolgoznia.

„Arra kell törekednünk, hogy minél több mindent átemeljünk az itt elhangzottakból. Miután ezeket feldolgoztuk, akkor fog kikristályosodni, hogy a településfejlesztési terv milyen elemeket tartalmazzon, illetve milyen új elemek kerüljenek bele” – fogalmazott a főépítész.

A workshop tehát nem egy lezárt véleményezés volt, hanem a településtervhez kapcsolódó lakossági gondolkodás első állomása. A most összegyűjtött javaslatok feldolgozása után a folyamat folytatódik, és a városvezetés tervei szerint azok is bekapcsolódhatnak majd, akik az első, telt házas alkalmon nem tudtak részt venni.