Beavatkozásra volt szükség a Csónakázó-tónál a tartós aszály miatt
A Csónakázó-tó zöldes vize és az augusztusban tapasztalt kisebb mértékű halpusztulás több kérdést is felvetett az elmúlt időszakban. A problémák hátterében a tartós csapadékhiány áll: a Tardona-patakból megszűnt a tó természetes vízutánpótlása és átöblítése. A Barcika Park Nonprofit Kft. augusztus elején megkezdte a szükséges beavatkozásokat, amelyek eredményeként a halpusztulás megszűnt.
Az 1977 és 1981 között kialakított, mintegy 2 hektáros Csónakázó-tó Kazincbarcika egyik fontos közösségi és rekreációs helyszíne. Évtizedek óta pihenő-, sétáló- és horgászhelyként szolgál, emellett a város jelentős zöldfelületi és ökológiai eleme, így állapota nem csupán esztétikai kérdés.
Kiszáradt a tavat tápláló szakasz, megszűnt a vízutánpótlás
Durda Péter, a tó üzemeltetésével és a halgazdálkodással kapcsolatos feladatokat ellátó Barcika Park Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a Csónakázó-tó vízellátásáról a Tardona-patak gondoskodik, a tartós csapadékhiány miatt azonban a tavat tápláló szakasz kiszáradt, így megszűnt a természetes vízutánpótlás és az átöblítés.
„A Tardona-patak konkrétan kiszáradt, a vízellátás és a Csótó átöblítése abbamaradt” – fogalmazott Durda Péter.
A vízutánpótlás és az átöblítés elmaradása miatt csökkent a tó oxigénszintje, aminek következtében kisebb mértékű halpusztulás kezdődött az erre érzékeny fajok körében. Az átöblítés hiánya, valamint a meleg, napos időjárás egyúttal kedvező feltételeket teremtett az algák elszaporodásához.
A beavatkozások eredményt hoztak
A Barcika Park műszaki segítséget kért az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságtól, további szivattyúkat azonban nem tudtak biztosítani, mivel más településeken is hasonló problémák kezelésére van szükség.
„A saját szivattyúink segítségével öblítettük át, illetve levegőztettük a tavat – folytatta Durda Péter. – Ezáltal meg is szűnt a halpusztulás, illetve nagyon jót tett a Kolorfesztivál kapcsán a vízibiciklis átmozgatás, illetve a csónakázás is. Mivel további oxigénhez juttattuk a tavat, megszűnt a halpusztulás.”
A Barcika Park munkatársai már augusztus elején megkezdték a szükséges beavatkozásokat a tó állapotának javítása érdekében. A tartós megoldást ugyanakkor nehezíti, hogy a vízutánpótlást biztosító Tardona-patak vízállása továbbra is rendkívül alacsony.
Több hazai kisvízfolyást is súlyosan érint az aszály
A kialakult helyzet nem egyedülálló. Pál Sára, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság PR-referense szerint a tartós aszály különösen a hazai vízgyűjtőjű kisebb vízfolyásokat érinti.
„Az aszály leginkább a hazai vízgyűjtőjű, kis vízfolyásokat érintette – határozta meg Pál Sára, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság PR-referense. – A jelenlegi tartós aszályhelyzetet okozó jelentős csapadékhiány és a rendkívül magas hőmérséklet következtében már olyan vízfolyások, illetve vízfolyásszakaszok is érintettek, amelyeket korábban állandó vízfolyásként tartottunk számon. Ilyenek például a Bózsva-, a Ronyva-, a Vasonca- vagy a Tolcsva-patakok is.”
A nagyobb vízfolyások, így a Bodrog, a Sajó és a Hernád jelenleg nem tekinthetők kritikus állapotúnak. Vízállásuk alacsony, de nem érte el a valaha mért legkisebb szintet. A Kazincbarcika szempontjából fontos Tardona-patak vízállása ugyanakkor rendkívül alacsony, és jelenleg nem képes táplálni a Csónakázó-tavat.
A csapadékhiány továbbra is meghatározó
A Barcika Park beavatkozásainak köszönhetően a halpusztulás megszűnt, a tó állapotának hosszabb távú alakulását azonban alapvetően befolyásolja a Tardona-patak vízhozama. Amíg nem érkezik elegendő csapadék, a természetes vízutánpótlás és a tó megfelelő átöblítése sem állhat helyre.
