Lini István élete és pályaműve

Jeles esemény tanúja volt az ódon Zilahi Református Wesselényi Kollégium 2017 júniusában. Kettős ünnepet ültek a neves erdélyi iskola növendékei, tanárai és vendégei. A múlt elevenedett meg a patinás falak között, a közös emlékezés az intézmény egykori kiváló diákjára, Lini Istvánra, kinek pályaművét a reformáció 500. évfordulója alkalmából mutatták be. Több szempontból is roppant értékes a munka, hiszen visszatükröződik benne Lini István az EMBER, - személyisége, identitástudata, attitűdjei sokaságával. Életére nagy hatást gyakorolt a zilahi kollégium szellemisége, későbbi pályafutása során mindig visszatért az ott megismert gyakorlathoz. Amikor 1982-ben az MTA Történettudományi Intézete kiírta a közoktatási-és közművelődési pályázatát, kapva kapott a lehetőségen, és megírta pályamunkáját Zilah és a zilahi kollégium történetéből Ady Endre iskolája, a Zilahi Református Kollégium címmel. A mű olyan jól sikerült, hogy bronzplakettel jutalmazták, de politikai okokból a megjelenés váratott magára. Már a 2000-es évek elején jártunk, mikor a szerző kisebbik fia, Lini Gábor gondolt egy nagyot, kiadatja édesapja írását. Hosszas hercehurca után kapcsolatba került Bara Erzsébettel, a kollégium vallástanárával. Számos egyeztetést követően lázas munka kezdődött, mely hat év múlva hozta meg gyümölcsét. Megszületett a komplett életpályáját bemutató könyv. Lini István élete és pályaműve - Ady Endre iskolája, a Zilahi Református Kollégium című könyvében a tanárnő szakértő módon szerkesztette egybe a Lini István életútját felölelő temérdek forrásanyagot az eredeti tanulmánnyal. A kötet bepillantást enged a mindenki által tisztelt tanár-igazgató életének mozzanataiba, kisgyermekkorától szeretett iskoláján át, a megpróbáltatást jelentő háborús időszakon keresztül a Magyarországon töltött évekig. Kirajzolódik egyénisége, a vallás tiszteletéből, az önzetlenségből fakadó segíteni akarás, a belső értékrend prioritását valló humánum tettrekészsége. Láthatóvá válik lelki nagysága, mely felülkerekedett a hatalom akaratán és önnön gyászán, s hatalmas energiát mozgósítva megalapította előbb a hatvani, majd a kazincbarcikai vegyipari technikumot. Igazgatóként mindkét iskolában, a zilahi kollégiumból átültetett mintát alkalmazva, mottója a szeretetteljes nevelés volt, külön figyelve arra, hogy a tehetséges fiatalokat visszavonzza a tantestületbe.  Még ifjúként tudatosult benne, hogy útja mennyire összeforr Ady Endre sorsával.

A nagy költő mindvégig példaképe és „hitvallása” maradt olyannyira, hogy némelykor még öltözködésében is Ady stílusát követte. Lini István 1974 végéig szentelte életét az oktatásnak.

Fiatalabb gyermeke, Gábor, így vall róla: „Nagyszerű, de kemény ember volt apa, akinek a munka jelentette az életet. Örök szerelme, édesanyám 1956-ban hagyott árván a bátyámmal. Utolsó kívánságát teljesítette édesapám azzal, hogy Kató nagynénémet áthozta Nagyváradról. Mami elvált a férjétől, csakhogy minket mérhetetlen odaadással nevelhessen fel. Kazincbarcikán kezdtük meg közös családi életünket. Szigorúsága ellenére fantasztikus kapcsolatom volt apámmal, szinte mindent megcsinálhattam vele, persze a tisztelet határain belül. Ez a szoros kapcsolat élete végéig megmaradt köztünk.”

Lini István 1988. január 4-én hunyt el Kazincbarcikán. Emlékét fiai, István és Gábor ápolják, nevét tér őrzi a városban.