Húsvéti népszokások + receptek a cikkben

Húsvét a keresztény világ második legnagyobb ünnepe. A niceai zsinat 325-ben a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről évre változó, a húsvét egy úgynevezett mozgó ünnep, tehát minden évben más napokra esik. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére: ez a felkészülés, valamint a lelki és testi megtisztulás ideje.

A nagyhét – A húsvéti népszokások

A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét. Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mennek, ott gyászolják Krisztust. Régen szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így űzték el a gonoszt, és így helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás: általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Szintén liturgikus eredetű a pilátusverés vagy égetés: a templomban a gyerekek égtelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás még nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott. Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót), a bő termés reményében.

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus, így ez a nap a keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok pedig némák. A paraszti életben babonás félelmek kötődnek a neves naphoz: tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), és nem fontak. A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak, napfelkelte előtt pedig friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, így az védett a betegségek ellen. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt és újra megszólalnak a harangok. A legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve a tűzszentelés: a katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg, az új tűz gyújtása ugyanis a remény szimbóluma is. 

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb eseményét, Jézus feltámadását ünnepeljük, mely a VIII. század körül vált általánossá. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, mert egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak neki. E napon a nők nem dolgozhattak, s az állatokat sem fogták be. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, a morzsából pedig vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak és egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében. Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban fürdették meg őket. Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja: jellegzetes szokása a komálás vagy mátkálás. A lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.

Húsvéti receptek

Foszlós fonott kalács



Hozzávalók: Fél kiló liszt, 10 dkg vaj, ha szeretjük: 5 dkg mazsola, 3 deciliter tej, 2 dkg friss élesztő, 2 tojás, 2 csapott evőkanál kristálycukor, csipet só
Elkészítés: Az élesztőt fél deci langyos (inkább meleg legyen, mint hideg) tejben felfuttatjuk úgy, hogy egy kávéskanál porcukrot teszünk a tetejére, összekeverjük az élesztővel, majd meleg helyre tesszük. Ha felfutott, összekeverjük a liszttel, a cukorral, a maradék langyos tejjel, a vajjal, egy tojással és a csipet sóval. Ha szeretitjük a mazsolát, adjunk hozzá azt is. A tészta akkor lesz jó, ha teljesen sima. Kicsit szórjuk meg a tetejét liszttel, és egy száraz konyharuhával takarjuk le, hogy elkezdhessen megkelni. Amint ez megtörtént, lisztezett gyúródeszkán oszlassuk el három egyenlő részre, majd sodorjuk őket olyan hosszúra, mint a tepsink. A tetejét kenjük meg a másik, már felvert tojással, és hagyjuk még pihenni legalább húsz percig. Ha megkelt, újra kenjük le tojással, végül pedig előmelegített sütőben süssük meg.
 

Isteni húsvéti sonka



Hozzávalók: 1,5 kg sonka, lehetőleg csontozott és nem előre csomagolt, 3-4 szem feketebors, ízlés szerint egy fej vöröshagyma
Elkészítés: A sonkát áztassuk be annyi hideg vízbe, amennyi teljesen ellepi, így az erősen sós íze kevésbé érződik majd. Ezt a vizet másnap öntsük le róla, majd szintén ugyanennyivel engedjük fel, és szórjuk rá a borsot, de esetleg egy megpucolt vöröshagymát is dobhatunk mellé egészben. Nagyon fontos, hogy a sonkát mindig annyi ideig kell főzni, ahány kiló: tehát ha másfél kilós, akkor másfél órán keresztül. Mikor az idő kétharmadához érünk, érdemes ellenőrizni egy villával, hogy megpuhult-e már, s ha elkészült öntsük le róla a vizet, a sonkát pedig tegyük egy aromaőrző, lefedhető tálba, majd pihentessük még egy napig.
 

A tökéletes kaszinótojás



Hozzávalók: 10 tojás, 2 evőkanál majonéz, 1,5 dl tejföl, 1 evőkanál mustár, petrezselyem, pici cukor, só, bors
Elkészítés: A tojásokat tisztítsuk meg, majd főzzük keményre. Vágjuk keresztben ketté, és a sárgáit vegyük ki. A tejfölt a majonézzel, a mustárral és pici cukorral keverjük össze. A tojássárgákat egy villa segítségével törjük össze, ízlésünk szerint sózzuk, borsozzuk, majd adjuk hozzá a felaprított petrezselymet is. Végül keverjük a majonézes masszába, és a félbevágott tojásokat töltsük meg vele.
 

Mennyei répatorta



Hozzávalók a tortához: 30 dkg liszt, 30 dkg sárgarépa, 25 dkg porcukor, 1,5 dl olaj, 3 tojás, 1 csomag vaníliás cukor, 1 csomag sütőpor, fél citrom, csipetnyi fahéj
Hozzávalók a mázhoz: 10 dkg natúr krémsajt vagy mascarponekrém, 10 dkg porcukor, 5 dkg vaj, 1 csomag vaníliás cukor
Elkészítés: A répát hámozzuk meg és reszeljük le. A cukrot a tojássárgákkal és az olajjal alaposan keverjük ki, majd szórjuk bele a répát. A sütőport vegyítsük bele a lisztbe, és szitáljuk a répás keverékbe. Adjuk hozzá a vaníliás cukrot, valamint a lereszelt citrom héját. Végül ne felejtsük ki a fahéjat se! A tojásfehérjéket verjük kemény habbá, és óvatos mozdulatokkal forgassuk bele a tésztába. Egy tortaformát vajazzunk ki, szórjuk meg kevés liszttel, és egyengessük el benne a masszát. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra, és süssük készre a tortaalapot. Tűpróbával ellenőrizhetjük, hogy megsült-e.
A krémsajtot és a vajat keverjük össze, majd szitáljuk bele a vaníliás cukorral vegyített porcukrot. Amikor a süti kihűlt, kenjük a krémet a tetejére, és tegyük a tortát hűtőbe. Amikor megdermedt a máz, már szeletelhetjük is.
 

Programöteletek a négynapos hétvégére:
Matyó húsvét Mezőkövesden itt, Húsvét az Edelényi kastélyszigeten itt, Húsvét a Diósgyőri Várban itt, Húsvéti kalandok a Lillafüredi Sport- és Kalandparkban itt

(Forrás)