"Ahány ember, annyiféle csodálatos világ"
Az autizmus világnapja alkalmából április 2-án Kazincbarcika közterületi szobrai és néhány intézmény is kék színbe öltözött. A Csillagfürt Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény kezdeményezésére április 3-án, Kazincbarcika Város Önkormányzatának támogatásával szerveztek sétát a belvárosban.
Az érzékenyítő megmozdulással arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy minden ember más és más, de a különbözőségek és az akadályozottság ellenére is mindenkiben ott rejlik az érték, az egyediség, mely megfelelő hozzáállással és támogatással kiaknázható. A Ragyogj kéken kampány apropóján járt szerkesztőségünkben Hódosné Tatár Ildikó Eszter, a Csillagfürt EGYMI Kazincbarcikai Tagintézményének vezetője, akinek rendkívüli szeretete a gyerekek és a kollégái iránt mélyen meghatott.
A Csillagfürt EGYMI az idei tanév elejétől látja el az akadályozott gyermekek fejlesztését – oktatását. Beavatná az olvasókat az intézmény működésének mindennapjaiba?
Tavaly szeptember 1-jén kaptunk új nevet, de az idei tanévben már 50 éves múltra tekint vissza iskolánk, a kazincbarcikai tankerületben. A székhelyintézményünk Ózdon van és hivatalosan Csillagfürt Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelést-Oktatást Végző Iskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működünk. Ez rendkívül színes palettája az oktatásnak. Kazincbarcikán az enyhe értelmi fogyatékos, tehát a tanulásban akadályozott gyerekeket; a középsúlyos, vagyis az értelmileg akadályozott tanulókat; a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekeket is neveljük. Van egy autista csoportunk is, ahol az autizmus területén is szakképzett gyógypedagógus végzi a fejlesztő munkát. Ebben a tanévben még nincs új helyünk, jelenleg a Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskolában vagyunk egy nagyon szűk területen elhelyezve.. A gyerekek igényeihez mérten szükségünk lenne egy tágabb térre. Ebben a város vezetése partner és egyeztetés folyik a tankerületi központtal, mert a rudabányai telephelyünkkel együtt már 74 tanulónk van, akiknek a számított értéke – hiszen egy autista, vagy középsúlyos gyerek 3 főnek számít – 190 fő körül van. Ez már egy 8 évfolyamos általános iskolai létszámot takar. Mindamellett utazó gyógypedagógiai hálózatot is működtetünk, ahol 170 fő integráltan oktatott, sajátos nevelési igényű (SNI) tanulót látnak el a gyógypedagógusaink. A Helyi tantervünk az oktatásért felelős miniszter által az iskolatípusra kiadott kerettantervek és a SNI-tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltak figyelembevételével készült el. Speciális tankönyvek és eszközök segítségével oktatjuk, fejlesztjük tanítványainkat.
Hogyan nyerhetnek felvételt a gyerekek az intézménybe?
A B.-A.-Z. Megyei Szakértői Bizottság, illetve az országos szakértői bizottságok szakvéleménye alapján kerülnek hozzánk a tanulók. Benne vagyunk az erre a célra léthozott intézményi listában. Sajnos, helyhiány miatt nem tudunk minden hozzánk jelentkező gyermeket felvenni. Reméljük, ezt a problémát hamarosan tudjuk orvosolni.
Van arra lehetőség, hogy 16 évesnél idősebb fiatalokat benn tartsanak a rendszerben?
Igen, ez a pozitív diszkrimináció. A törvény értelmében 23 éves korig kitolható a tankötelezettség. A székhelyintézményünkben lehetőség van rá, hogy szakiskolában tanuljanak tovább a diákok, vagy készségfejlesztő iskola keretein belül akár a középsúlyos fogyatékos gyerekeket is egyszerűbb szakmára oktassunk. Ezek a fiatalok nagy hatékonysággal rászoktathatók az önálló életvezetésre, keresőképessé válhatnak, ezáltal nem támaszkodnak csupán a szülői háttérre a későbbiekben.
Különböző fogyatékossági szintekről beszélünk, de mondjuk, egy autista gyerek mennyire mozdítható ki az ő sajátos világából?
Erre rögtön tudok példát mondani. Egy elsős, nem beszélő, autista kisfiú, akinél felborultak az éjszakák és nappalok, gond volt az étkezésével, s bizony az édesanya is nehezen tudta kezelni a helyzetet. A fejlesztése során kiderült, hogy igenis nagyon jó képesség van a háttérben. Jól koncentrált, megfelelően felépített tematikával sikerült önálló tevékenységekre szoktatnunk. Nem beszélő gyerekek is nagyon szépen beindíthatók a beszéd területén. Szigorú napirend betartásával, nagy hatásfokkal elérhető, hogy pozitív irányba tudjuk terelni a fejlődésüket. Ők másként látják a világot, olyan ez, mint amikor a társaságban mindenki tudja a társasjáték szabályait, csak ők nem, de azért ugyanúgy elvárjuk tőlük, hogy ismerjék és betartsák a szabályokat. Számos dolog van, ami a külső szemlélő számára érthetetlen a viselkedésükben. A mi feladatunk, hogy segítsük a társadalomba való beilleszkedésüket. Nagyon gyakori hiba, hogy a szülők a gyerekek helyett megcsinálják a dolgokat, sőt, helyettük beszélnek. De ezzel nem tesznek jót, mert a gyerekek nem kényszerülnek rá az önálló tevékenységekre. Sok esetben a szülőket is nevelnünk, segítenünk kell, mert néha ők ugyanúgy ragaszkodnak a megszokotthoz. Nehezebben fogadják el a szakember tanácsát. Akkor mosódik el ez a határvonal, amikor látják a munkánk eredményességét gyermekük fejlődésében.
Mit jelent Önnek, hogy olyan szép számú résztvevője volt a minapi sétának?
Autista csoportunk vezetőjének, Editkének régi álma volt, hogy a városunkban is felhívjuk a figyelmet az autizmusra. Végtelen boldogság töltött el a nagy érdeklődés láttán. Külön öröm a számomra, hogy a város vezetősége révén Kazincbarcika is csatlakozott ehhez a világméretű rendezvényhez. Bevallom, a séta végcélja szimbolikus tartalommal bírt, arra akartunk utalni, hogy bár különbözőek vagyunk, figyeljünk egymásra, az akadályozott emberekre, hisz ahány ember, annyiféle csodálatos világ van.
Index kép: Ditti fotó
