Döntetlen Szolnokon
Szolnok-Kazincbarcika 0-0
Tiszaligeti Stadion, 1000 néző
Vezette: Oláh Gábor (Vígh-Tarsonyi Gergő, Szvetynik Bence)
Szolnok:
Hrabina - Molnár, Horgosi, Papp, Földi - Tóth B. – Jasarevic(Angyal, 78.), Farkas A. (Pintér N. 78.), Kenderes, Tóth L. (Berdó, 87.) - Olasz
Vezetőedző: Balogh Pál
Kazincbarcika:
Somodi - Tóth Sz., Palmes, Heil, Süttő – Sigér(Constantinescu, 59.), Hegedűs D. - Kanalos, Bene (Burics, 90.), Varga M. (Kovács O., 59.) - Boros G.
Vezetőedző: Vitelki Zoltán
Sárga lap: Tóth L. (61.), Tóth B. (81.) ill. Hegedűs D. (36.), Varga M. (55.), Kanalos (57.), Kovács O. (69.)
Harcosan kezdtük az első félidőt, a jobb szélen többször is a hazai védők mögé tudtunk kerülni, de igazi helyzetet nem sikerült kialakítani. Ellenben a túl oldalon már rögtön az első szöglet veszélyes volt, a 11. percben Olasz fejelt a felső lécre. A következő két hazai szöglet sem múlt el veszélytelenül, de Somodi minden alkalommal bravúrral hárítani tudott. Csapatunk főleg széleken vezetett kontrákból próbált veszélyeztetni, de csak egy-egy gyengébb lövésre futotta, ami nem okozott gondot a hazaiak kapusának. A hajrára kiegyenlítődött a játék, az eredmény nem változott.
A második félidő igazi tűzijátékkal kezdődött. Előbb a 49. percben Süttő szabadrúgását védte Hrabina, majd a következő két hazai támadásból kétszer is gól születhetett volna, de Tóth László remek passzait sem Jasarevic, sem Kenderes nem tudta gólra váltani. A hazai rohamok nem hagytak alább, ezért az 59. percben Vitelki Zoltán kettős cserével próbált frissíteni a csapaton, Constantinescu és Kovács érkezett Sigér és Varga helyére. A második félidő második felére sikerült kijönni a hazaiak szorításából, de Boros és Kanalos harcossága sem volt elegendő a gólszerzéshez. A védelmünk viszont remekül állt a lábán, hiszen a gyors hazai támadások végén Palmes és Heilrendre szabályos keretek között tudott tisztázni, felszabadítva ezzel kapunkat. Az utolsó percekben már egyik csapatnak sem maradt ereje támadásokat vezetni, így 0-0-s eredménnyel ért véget a találkozó.
Balogh Pál:
– Ilyen a futball. Az első félidő nagy küzdelmet, rengeteg párharcot hozott, folyamatos játék nem alakult ki. A második félidőben sikerült ritmust váltani és sikerült nagy nyomást mérni az ellenfélre. Rég láttam ilyet, hogy szinte felborult a pálya. Nem lehet panasz a játékosokra, mert rengeteg helyzetet dolgoztunk ki, ez a jövőre nézve mindenképpen jó jel. Szintén pozitív, hogy ismét nem kaptunk gólt. A vendégeknek sok sikert kívánok az NB II-ben! Bízom benne, hogy a következő találkozókon sokkal jobban használjuk ki helyzeteinket.
Vitelki Zoltán:
– Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám, igazságos döntetlen született, mert sem a hazaiak sem mi nem lőttünk gólt. Másrészről jóval több helyzete volt a hazai csapatnak, a mi támadásainkban nem volt átütő erő, de mindenképpen ki kell emelni, hogy a játékosok nagyon nagyot küzdöttek, megtettek mindent azért, hogy ne kapjunk gólt. Ebben a pillanatban örülni kell az x-nek is, és ezt megbecsülni.