Milyen volt a hagyományos szüretelés?
Régen a szüret társas eseménynek számított, amelyre egy egész éven át emlékeztek és készültek a családok. Akkoriban ez egy egész közösség - falvak, szőlőhegyek - közös ünnepe volt, amelyet a nap végén mulatságok zártak.
Sok hagyomány azonban ma is él, s ezekhez - mint például a szüret kezdetének időpontjához - büszkén ragaszkodnak az emberek. Tokaj-Hegyalján például a hagyomány szerint október 28-án, Simon és Júdás napján kezdték meg az aszú szüretelését, de számos vidéken jellemző, hogy a rég kialakult napokhoz kötődik a szüret kezdete.
Az Alföldön például hagyományosan szeptember 29-e, Mihály napja volt a szüret kezdetének időpontja, míg a Dunántúlon csak október 15-én, Terézia napján kezdődött a szüret.
Hagyományosan zajkeltéssel – riogatással, vagy pisztolylövésekkel – indult a szüret, a munka csak ezután kezdődött. A lányok, asszonyok voltak a szedők, akik vidékeként változó gyűjtőedénybe - vödör, kézi puttony, kosár, sajtár - szedték kacorral (szőlőmetsző késsel) a szőlőt. Ők kiabáltak aztán a puttonyos legényeknek, férfiaknak, akik - az akkor még fából készült - puttonyba gyűjtötték a szőlőt. A szemeket préselés előtt összezúzták, ezután indult a tulajdonképpeni borkészítés. Természetes volt, hogy a munka alatt vidám énekszótól, viccektől volt hangos a vidék.
Szüret után
A nap végén a szüretelők szüreti koszorút vittek a vállukon, amely szőlőfürtökből, búzával, szalagokkal díszített koszorú volt. Régen a földesúr kapujába gyűlve dicsérték a termést, s a földesúr tartott este aztán táncos mulatságot.
A szüret elengedhetetlen szereplője a borkirály, aki az esti mulatságért volt egykor felelős. Nem maradhat ki a menetből a hordóra ültetett piros ruhás férfi bábu, az úgynevezett baksus figura. Eredete valószínűleg Bacchusra, a rómaiak boristenére vezethető vissza. A menet fontos szereplői a tolvajok és csőszök voltak, akik szórakoztatták a közönséget, ugyanakkor bemutatták az egykor nagyon is jellemző szerepvállalásukat a szüretből.
Szüreti ételek
A szüreti fogások elkészítésére a gazdaasszony különös gondossággal ügyelt. Este, a szüretből hazatérőket már megterített asztal várta. Fő eledel a birka- vagy marhahúsból készült bográcsos és a kalács volt. A húsleves, töltött káposzta sem maradhatott el, amit aztán csöregefánk zárt.
Hagyományok megtartása
Szüreti hagyományok ma is léteznek igaz kissé átformálódva. Városokban más jelleget ölt a szüret mint a falvakban vagy a borászattal foglalkozó településeken, de mindenhol próbálják a régmúlt emlékeket feleleveníteni. Kazincbarcikán az idén is megrendezik a hagyományosnak számító szüreti vigadalmat,október 13-14-15-én. A programok közt szerepel kézműves foglalkozás, íjászat, kisállat-simogató, de nem maradnak el a koncertek sem. A háromnapos programon színpadra lép október 14-én 18.00 órától a Maszkura és Tücsökraj zenekar is.
