Kazincbarcika és a vasút

Kazincbarcika és a vasút címmel tartott helytörténeti előadást Kismarton Zsolt az Újkazinci Programszigeten.

Kazincbarcika története szorosan összeforrt a vasúttal. Ez főleg 1881 és 1990 között volt érezhető. A város már csak azért is különleges helyet töltött be a vasút történetében, mert a Magyarországon általános használatban lévő összes nyomtáv előfordult a településünkön, valamint az 1950-es évektől az 1980-as évekig a legforgalmasabb vasútvonal volt a Miskolc – Bánréve - Ózd vonal, hatalmas terhet róva Kazincbarcika állomására és az ott dolgozókra.

Képek forrása: Husonyicza Gábor

A leendő ózdi – amit eredetileg Sajópüspöki területére terveztek – vasgyár és a gömöri vasgyárak erőteljes lobbi érdekei megkívánták, hogy vasútvonal épüljön a Sajó völgyében, az alapanyagok és a késztermékek minél hamarabb és nagyobb mennyiségben történő elszállítására. Ennek hatására épült ki 1871-ben a Miskolc - Bánréve normál nyomtávú vasútvonal. Ekkor még alig volt pár állomása: Miskolcz – Sajószentpéter – Vadna és Bánréve. A vadnai állomás nagyon érdekes. Husonyicza Gábor hívta fel a figyelmemet arra a tényre, ami magyarázatot adott egy felmerülő problémára, a kacolai bányavasúttal kapcsolatban. Ugyanis a régi leírásokban az szerepel, hogy Vadna állomásától épült ki a vonal a Kacola-bányához, ennek ellenére a vasút kiágazása Sajókazánál volt! Ennek az ellentmondásnak nagyon egyszerű magyarázata van. Ugyanis – még 1887-ben is, a III. Katonai Felméréskor – a most ismert Sajókaza állomása – pontosabban már csak megállóhelye - még Vadna állomásként szerepelt! Ezt az állomást gróf Tisza István építtette, annál az egyszerű oknál fogva, mert a testvére, Tisza Paulina báró Radvánszky Béla felesége volt, így sűrűn megfordult Sajókazán. Nagyon hamar kiépült Putnok állomása is, 1886-ra a látható menetrend alapján az alap vasútállomás és megállóhelyek száma már a mai szintet közelíti. 1881-ben Barczikán átrakó létesült a rudabányai keskeny nyomközű vonal számára. Az 1930-as években meg voltak a mai napig ismert állomásai Bánrévéig. A Bánréve - Ózd szakasz átépítése normál nyomtávra 1887-ben történt meg, ekkorra a keskeny nyomtávú vasút már nem volt elegendő a megfelelő mennyiségű teherszállítás kiszolgálására. Ez a szakasz továbbra is HÉV-ként üzemelt, és másodrangú vasútvonalnak épült meg. 1916-ban építették át „elsőrangúvá”. 1922-ben – Trianon után – államosították a HÉV-eket, ekkor került a Bánréve - Ózd szakasz a MÁV kezelésébe. Tulajdonképpen ettől az időponttól beszélhetünk a ma is ismert 92-es vasúti fővonalról, igaz még különálló vonalszakaszként.

A nagy forgalmú fővonal hanyatlása csak az 1980-as évek közepétől kezdődött meg, amikor a területen elhelyezkedő bányák bezártak, és a környező ipar is visszafejlődött. A gyorsvonati forgalom megszűnése után az utolsó személyvonat 1995 év elején járt a bánrévei deltán, nem sokkal ezután elbontották a váltókat és az épületeket. Az utolsó gőzmozdonnyal vontatott vonatok az 1980-1981-es években jártak a vonalon. Innentől kezdve a dízelvontatás vált általánossá. A 92. vonalon közlekedtek először InterPici vonatok 1998-tól. 2004-ben – sajnos – ezt a szolgáltatást a MÁV leállította. 2015-től a vasút ott tart, hogy már a személyforgalmat is „szétszakították”. Amíg Miskolc - Kazincbarcika között 1-2 óránként jár a vonat, addig Kazincbarcika - Ózd között a legjobb esetben is 2 óránként, kazincbarcikai átszállással. 2015 év végétől egy-két eset kivételével már Kazincbarcikára is csak 2 óránként jár a vonat, 2016-tól pedig alapvetően visszaállították a Miskolc-Ózd közvetlen vonatokat, igaz, csupán kis motorvonatokat indítanak.

Kismarton Zsolt
a Barcikai Históriás szerzője