Az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült.” Mt 28,2

Nagyon érdekes ez a szó, hogy „elhengerítette” hiszen, ha a latin fordítást nézzük, akkor azt látjuk, hogy ennek a szónak köze van a „feltámadás” szóhoz (revolvit – revolutio). Mi a húsvéti „revolutio”?

Átalakítás, forradalom, de barikádok, erőszak és vérontás nélkül. Ez a forradalom a belsőnkben kell, hogy végbemenjen. Hengerítsük el a követ, a vallási közöny, az érdektelenség kövét, a lelketlen kereszténység kövét, a látszatkereszténység kövét, mely életünket áthatolhatatlanul lezárja! Hengerítsük el a követ a megszokás és a „rutinkereszténység” kövét. Hengerítsük el, hogy az eltemetett hit erőteljes virágba boruljon.

A világtörténelem csodája áll most előttünk: tizenkét egyszerű ember az akkori világ legnagyszerűbb lelki forradalmát hozta létre. Nem intelligenciájukkal, nem nagyszerű képzettségükkel, nem ragyogó szónoklatukkal értek el sikert. Hanem azzal, hogy életük minden pillanatát eltöltötte a föltámadott Krisztus szeretete! Azzal, hogy bátran kiálltak Krisztus mellett. S amikor hallgatásra akarták bírni őket, Péter így válaszolt? „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint embereknek.”

Vigasztaló Krisztus föltámadása, hiszen az örök élet bizonyítéka és az egyház hitének az alapja. A halál többé már nem cél, csupán átmenet. az élet végén nem a megsemmisülés vár, hanem az örök élet. Ugyanakkor a valódi húsvéti ember hordozza magában az egyház jövőjét is. Az Élet győzött a Halál felett, az igazság az igazságtalanság felett. Ez a győzelem bennünk él és ez élteti az egyházat. Ezt a győzelmi örömöt kell sugároznunk és hirdetnünk. Testvér, ne keseregj, ne aggódj, ne törj össze, Krisztus él és veled van. Ha szenvedsz is kapaszkodj Bele! Ha imádkozol hozzá, nem fogsz összetörni a kereszt alatt. Krisztus él és segít neked, hogy te is élhess, úgy és ott ahol Ő.

Kétezer év óta hisszük és valljuk, hogy a feltámadt Krisztus él. Ez a Húsvét szent ünnepének a lényege. Ez a mi vigaszunk, örömünk, hitünk, reményünk és boldogságunk. Hengerítsünk el minden olyan követ, mely el akar választani az Élettől, hogy ez az ünnep valóban a mi életünkről és örömünkről szóljon, mint ahogyan ezt Aranyszájú Szent János leírta:
„Gazdagok és szegények, mindannyian örvendjetek! Komolyak és könnyelműek, becsüljétek meg ezt a napot! Böjtölők és nem böjtölők, vigadjatok ma! Roskadozik az asztal, vegyetek róla mindnyájan! Élvezzétek mindnyájan a hit lakomáját! Részesüljetek mindnyájan a jólelkűség gazdagságából! Ne panaszolja senki a szegénységet, mert feltűnt az új birodalom! Ne keseregjen senki bűnei miatt, mert felragyogott a sírból a bocsánat! Ne féljen senki a haláltól, mert megszabadított minket az Üdvözítő halála!”

Dr. Janka Gábor

görögkatolikus parókus