In memoriam Hidvári Imre

Egy csupaszív pedagógus távozott közülünk, november 25-én.

Hídvári Imre 1977-től nyugállományba vonulásáig a kazincbarcikai Irinyi János Középiskolában tanított, ahol ifjúságvédelmi felelősként és a diákmozgalmat segítő pedagógusként is számítottak rá. Évekig az "IDÖK", Irinyi Diákönkormányzati, Diákjóléti, Oktatási és Sport (Közhasznú) Alapítvány kuratóriumának elnökeként tevékenykedett. Én 2003-tól ismerem, s tisztelem.
Kiváló ember, aki diákjait mélységes szeretettel, tisztelettel, odaadással segítette. Sok fiatal neki köszönheti, hogy élete sikeres irányt vett, hiszen Tanár úr jó szemmel vette észre és támogatta tanítványait. A gyámoltalanokat bátorította, a bátraknak szárnyakat adott. Az iskola falain túlra tekintve vitte, szerepeltette őket. Kollégái időnként megmosolyogták végtelen igyekezetéért, pedig ő csak egyet akart, a tanítványok között a legtöbbet, a legjobbat tenni. Művészként, emberként jelenléte vidámságot, örömet keltett. Alkotásaival napi érzéseink, gondjaink, örömeink fogalmazódtak meg. Közösségi emberként iskolaújságot hozott létre, majd a városban az irodalmat kedvelőknek és művelőknek a Kazinci klubot, - melynek éveken át vezetője volt - s annak újságját az Ő-szülő kikeletet alkotta meg, s szerkesztette. A SZAKE vezetőségi tagja, fotósa volt hosszú éveken keresztül. Élete EMBERKÖZPONTÚ volt.

Pál-Kutas Dénesné emlékező szavaival búcsúzunk Hídvári Imre pedagógus – költőtől, s fejezzük ki őszinte részvétünket a gyászoló családnak.

Fotó: facebook.com