Örökbe fogadhatók a Kazincbarcikáról elszállított kóbor állatok
Mint arról korábban már beszámoltunk, Kazincbarcika Város Önkormányzata a koronavírus-járvány idején is kiemelt figyelmet fordít a városban felmerülő feladatok, problémák megoldására. A kóbor állatok befogása tekintetében komoly előrelépés történt az elmúlt hónapokban. Az önkormányzat a Borsod Állatvédő Alapítvánnyal együttműködésben oldja meg a kérdést. A Kazincbarcika város közigazgatási területén befogott kóbor állatokat az alapítvány rudabányai telephelyén átveszi, azokat elhelyezi, ellátásukról, állatorvosi felügyeletükről a hatályos állatvédelmi jogszabályok szerint gondoskodik.
Az áprilisban Rudabányán nyílt menhelyen már több Kazincbarcikán befogott kutya és macska is gazdára talált. A telepen további fejlesztések várhatók, a tervek szerint 25-30 kennel biztosítja majd a kóbor ebek megfelelő elhelyezését. A Borsod Állatvédő Alapítvány és Kazincbarcika Város Önkormányzata közötti sikeres együttműködésnek köszönhetően ezáltal megoldódott a városi kóbor állatok kérdése.
A felelős állattartás gyakorlatának elterjesztése lenne a biztos megoldás
– Nagyon örülök, hogy ezt a régóta égető problémát sikerült orvosolni. Kazincbarcikán, amióta Szitka Péter 2006-ban polgármester lett, azóta keressük a megnyugtató megoldást arra, hogyan lehetne kezelni a városban a kóbor eb kérdést. Elsősorban egy gyepmesteri telep létesítésére gondoltunk, de rá kellett jönnünk, hogy ez a lakosság számára nem biztos, hogy tetsző lépés lenne, valamint az önkormányzatnak sem lenne megfelelő, hiszen azon kívül, hogy nagyon magas a fenntartási költség, a szigorú hatósági szabályok betartása, betartatása másokkal, az mindig konfliktusokhoz vezethetne. Nem beszélve arról, hogy a város költségvetéséből egy jelentős összeget kellene elkülöníteni erre a feladatra. Felvettük a kapcsolatot a 2010-12 között több alapítvánnyal, menhelyet, gyepmesteri telepet működtető gazdasági társasággal és civilekkel. Minden esetben arra jutottunk, hogy évi 15 millió forintot jelentene a település költségvetésből még az is, ha nem az önkormányzat látná el ezt a feladatot, viszont támogatást kellene juttatnunk ezeknek a szervezeteknek, civileknek – mondta el Klimon István alpolgármester, aki hozzátette, hogy egy közösségi feladatot ellátó cég, alapítvány vagy egyesület nem abból fog profitálni, hogy rengeteg bevételre tesz szert, hanem mindig inkább a felajánlásokból, támogatásokból, a közösség erejéből, ami egy önkormányzat esetén nem működhet.
A 2019-es önkormányzati választások utáni közmeghallgatáson újra előtérbe került ez a téma. Ekkor kereste fel Egyed Zsolt önkormányzati képviselő az alpolgármestert, hogy felajánlja a segítségét, ugyanis országgyűlési képviselőként számos állatvédő szervezettel sikerült kapcsolatba kerülnie. Közösen keresték fel ekkor a gyöngyösi, alapítványi működtetésű gyepmesteri telepet és menhelyet.
– Azt láttam, hogy ez egy jó szervezett dolog, jól tud működni, ha nem az önkormányzat csinálja, ezért igyekeztünk hasonló megoldást keresni. Sikerült Ragályban találni egy olyan hölgyet, aki egyénként is befogad a portájára állatokat, szeretettel neveli őket a családjával együtt és szeretne az ügyért tenni. Akkor Apáti-Kovács Tekla mondta, hogy ő szívesen vállalná a feladatot, hogy ezt az alapítványt létrehozza, a menhelyet működtesse – árulta el a városvezető.
Az önkormányzat vállalta, hogy évente négy-öt millió forintot biztosít támogatásként, valamint az alapítvány beindításához szükséges induló tőkébe besegít. Emellett a ragályi önkormányzattal megállapodást kötöttek, hogy az üresen álló, rudabányai volt gyepmesteri telepet megjelölheti az alapítvány székhelyként. Így áprilisban a menhely megkezdhette működését. A telepen a meglévő kennelek mellet újakat alakítottak ki, valamint felvették az állatorvossal a kapcsolatot, ezáltal minden Kazincbarcikáról vagy a környékről bekerülő kutyát azonnal el tudtak látni.
– A megállapodásunkban szerepel, hogy az állatok befogására és tartására nem biztosítunk külön forrást, ám ebben is mindenképpen támogatnunk kell őket, ezért Szitka Péter, Egyed Zsolt és jómagam is ajánlottunk már fel egy nagyobb összeget a saját vagyonunkból, hogy egy autót tudjon vásárolni a szervezet, amit a kezdeti önkormányzati támogatásból nem tudtak volna megtenni. Ezért döntöttünk úgy, hogy jó példaként elöl járunk és 300 ezer forinttal fejenként hozzájárulunk az ügyhöz – vallotta be Klimon István.
– Az alapítványunk nem csupán az anyagi támogatást fogadja örömmel, sokat tehetünk azzal is, ha önkéntes munkát vállalunk a menhelyen vagy étellel, az alomhoz és az állatok kényelméhez szükséges eszközökkel segítenek minket, ezzel pedig az ide kerülő kutyákat és macskákat – hívta fel a figyelmet az ügyre Kiss Melinda, az alapítvány elnöke.
– Az elmúlt öt hónapban Kazincbarcikáról 23 kutya került be a rudabányai telepre. Öt ebet az azonosító chip segítségével, illetve Facebook-oldalunkon lévő felhívással sikerült visszajuttatni a gazdájához. Tizenöt kis kedvencet örökbe fogadtak, jelenleg három kutyus várja, hogy befogadják. A telephelyre a nyitás óta 18 macska is bekerült, akik általában megszöknek otthonról. Közülük hatan kerültek haza, és tizenketten találtak új gazdira – tudtuk meg Egyed Zsolt önkormányzati képviselőtől, aki önkéntes állatbarátként segíti az alapítvány munkáját.
Klimon István úgy vallja, hogy a legcélravezetőbb megoldás a felelős állattartás gyakorlata lenne.
– Amennyiben a kutya- vagy macskatulajdonosok megfelelően ellátnák kedvenceiket, akkor jóval kevesebb probléma lenne a kóbor állatokkal, hiszen ezek nagy részét az otthonról megszökött kutyák okozzák – mondta el véleményét az alpolgármester.
Ha valaki kóbor kutyát vagy macskát lát, a Kazincbarcikai Önkormányzati Rendészetnél tehet bejelentést a (06-48) 512-392 vezetékes, illetve a (06-20) 282-0720 mobilszámon, vagy személyesen a Rákóczi tér 4. szám alatti irodájukban
Borsodi Állatvédő Alapítvány
Erste Bank Hungary ZRT
számlaszám: 11600006-00000000-85633627
IBAN: 1160 0006 0000 0000 8563 3627
SWIFT: GIBAHUHB
Lakossági vélemények
Csopa Ágnes
Mi is kóbor állatot fogadtunk be magunkhoz, akit az utcán találtunk. Véleményem szerint csak az tartson házi kedvencet, aki megfelelő körülmények között tudja gondozni, és biztos helyen érezheti magát az állat. Az ilyen kutyusok, akik az utcáról vagy menhelyről kerülnek új, szerető gazdihoz, nagyon hálásak tudnak lenni, és többszörösen visszaadják a szeretetet az évek alatt. Örülök, hogy van már hová eljuttatni az elkóborolt állatokat, remélhetőleg felelősebb gondolkodással nem lesz utánpótlás, és mindegyik új gazdára talál!
Oláh Enikő
Nincsenek jó tapasztalataim a kóbor álatokkal kapcsolatban a városban. Nem a kutyákkal van a probléma, hiszen nem azok tehetnek róla, hanem sok esetben a gazdák. Nagyon sok az állatbarát, ám többen is megunják a kedvenceket és szélnek eresztik. A mai világban pedig a közösségi oldalak segítségével könnyebb és humánusabb lenne új gazdit keresni számukra, vagy végső megoldásként menhelyre vinni. Nagyon fontosnak tartom a felelős állattartást, hiszen a menhelyek kapacitása is véges.
Nagy Attila
Alapvetően jó dolog, hogy van kutyamenhely, ám ez sajnos csak enyhít a problémán. Az emberi felelőttlenség okozza leginkább, hogy ennyi gazdátlan állat kóborol. Talán az emberek tudatában kellene változás, hogy ne is kerülhessenek oda. Támogatni tudom, hogy a menhelyről fogadják örökbe a kedvenceket, de ez sem végső megoldás.
Aki nem tud felelősen állatot tartani, az ne tegye, illetve, ha nem tud a kölykökről gondoskodni, akkor ivartalanítsa azokat. Én azt látom, hogy főleg a szegény rétegekben van rengeteg kutya, ami előbb utóbb gazdátlan lesz. Ott esélytelen az ivartalanítás, vagy az öreg ebek altatására, amíg másra sincs pénzük. Szeretek túrázni akár gyalog, akár biciklivel, idén nyáron például két cicát találtunk az erdőben, amit befogadtunk, de az erdő közelsége miatt eltűntek a kiscicák, ugyanis nincs kerítésünk. A kutyákat is szeretjük, de éppen ezért nem tartunk, hiszen a póráz számukra kész végzet. Tavaly kerékpározás közben találtunk reklámszatyorba kidobott kiskutyákat, a közösségi összefogásnak köszönhetően találtunk nekik örökbefogadót.
