Minél drágább a termék, annál hosszabb a jótállási idő

A jövő évtől jelentősen megváltoznak a kötelező jótállás szabályai Magyarországon. Az egyik legfontosabb újdonság a sávos jótállás bevezetése. A vásárló joggal várja el, hogy a drágább termékek használhatóságáért, minőségéért hosszabb ideig vállaljon felelősséget a gyártó. A jelenlegi egy év helyett a 2021. január elsejétől megvásárolt termékekre az árhoz igazodóan akár 2-3 év is lehet a jótállás.

Továbbra is egy év marad a jótállás a 10 ezer és 100 ezer forint közötti árucikkekre. A 100 ezer forintnál drágább termékekre azonban már két, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig három évig érvényesíthetjük majd jótállási igényünket. A változtatás fenntarthatósági célokat is szolgál, hiszen arra ösztönzi a gyártókat, hogy tartósabb termékeket állítsanak elő, így csökkenhet az elektronikai és egyéb hulladékok mennyisége.
2021 elejétől bővül a kötelező jótállás alá tartozó termékek köre egyebek mellett a napelemmel, a drónnal vagy az elektromos rollerrel. A gyártóknak jótállást kell vállalniuk például a 10 ezer forintnál drágább nyílászáróra, redőnyre, garázskapura, csaptelepre, kádra, zuhanykabinra is.
Egyes termékeket a használat előtt szakembernek kell üzembe helyeznie, ez leggyakrabban talán a gáztűzhelyekkel fordul elő, akár hosszú idővel a beszerzésük után. Ha a beüzemelés a vételt követő hat hónapon túl történik meg, a jótállás kezdő időpontja a termék megvásárlásának napja lesz. Ha hat hónapon belül, akkor továbbra is a beüzemelés napján kezdődik a jótállási idő, amely értékhatártól függően akár három év is lehet.

Az új jótállási szabályok a meghibásodott termékek gyorsabb javítására köteleznek

A fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint egy-egy termék szervizelése akár 70-100 napig is elhúzódhatott. Az egyértelmű, rövidebb határidők, a legfeljebb háromszori javítás után előírt csere vagy pénzvisszafizetés megóvja a vevőket a végtelenségbe nyúló várakoztatástól, az időrabló utánajárástól.
A termékek rendeltetésszerű használat ellenére bekövetkező meghibásodása óhatatlanul bosszúságot okoz. Megeshet, hogy többször is fel kell keresnünk a kereskedőt vagy szervizt, mire visszakapjuk a javított háztartási gépet vagy televíziót, telefont, amelyet így hosszú ideig nélkülözni kényszerülhetünk. A jövő évtől pontosabb határnapok vonatkoznak a javításra és a cserére is. Az új rendelkezések nemcsak a fogyasztókat védik, hanem a vállalkozások jogkövető magatartását is segítik.
A vevő a hibás termékkel az azt értékesítő kereskedőhöz vagy közvetlenül a szervizhez fordulhat, alapesetben javítást várhat el. Olykor azonban rögtön kiderül, hogy az árucikk nem javítható. A felesleges költségek és az időhúzás elkerülése érdekében az új előírások szerint az első meghibásodás esetén nem javítható termékeket a vállalkozás 8 napon belül köteles cserélni. Ha a cserére nincs lehetőség, azonos határidővel a vételárat kell visszafizetni a vevőnek.
Ha a termék hibája szervizben orvosolható, 15 napon belüli javításra kell törekedni. Ha ez mégsem tartható, a vevőt legkésőbb a tizenötödik napon értesíteni kell arról, hogy előreláthatóan meddig kell még várnia. Ha 30 napon belül sem sikerül megjavítani a hibás terméket, akkor 8 napon belül ki kell cserélni azt, vagy vissza kell fizetni a vételárat. A kereskedő szintén cserélni köteles a terméket, ha azt a jótállási ideje alatt már háromszor javítani kellett. Ebben az esetben is pénzvisszafizetéssel váltható ki a pl. készlethiány miatt ellehetetlenülő csere. E rendelkezések megakadályozzák, hogy az akár a mindennapi élethez szükséges, drága árucikkek is hosszú hónapokra a szervizben ragadjanak.
Az új szabályokat személygépkocsikra, motorkerékpárokra, segédmotoros kerékpárokra, lakóautókra, lakókocsikra, utánfutókra, elektromos kerékpárokra, elektromos rollerekre, quadokra, motoros vízi járművekre nem kell alkalmazni. A vásárlót azonban ezekben a termékkörökben is tizenöt napon belül tájékoztatni kell arról, ha a javítás tovább tart, egyidejűleg azt is jelezve, hogy mikorra készülhet el.

2021-től a papíralapú mellett bevezetik az elektronikus jótállási jegyet 

A jótállási jegy nélkülözhetetlen a fogyasztói panaszok intézéséhez, a jelenleg kizárólag papíralapú dokumentumot vásárláskor kapja kézhez a vevő. Ám a szabályozás teljes megújításával januártól a termék eladója elektronikus úton is átadhatja a jótállási jegyet.
Az e-jótállási jegy e-mailben, letölthető dokumentumként, applikáción keresztül vagy akár a kereskedő honlapján regisztrált felhasználói fiókba küldve is eljuttatható a vevőhöz. A vásárlónak azt legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon meg kell kapnia.
A vállalkozás a jótállási jegyet olyan formában köteles átadni, amely a jótállási határidő végéig biztosítja tartalmának jól olvashatóságát. Ezért ha az e-jótállási jegyet nem közvetlenül, hanem például applikációban vagy online felületről letölthetően küldik meg, akkor annak a jótállási idő végéig elérhetőnek kell lennie.
Az e-jótállási jegyeken is fel kell tüntetni a kereskedő nevét, címét, ha nem azonos a forgalmazóval, a gyártó nevét, címét, a termék beazonosítására alkalmas megnevezését és típusát, és ha van, a gyártási számát. A jótállási idő kezdete szempontjából alapvető jelentőségű a vásárlás vagy üzembe helyezés időpontjának pontos rögzítése. Ismertetni kell továbbá a fogyasztó jótállásból eredő jogait, érvényesíthetőségük határidejét, helyét és feltételeit. Tájékoztatni kell arról is, hogy jogvita esetén, annak megállapodásos rendezése érdekében a fogyasztók a megyei vagy fővárosi békéltető testületek eljárását kezdeményezhetik.
2021-től új előírás, hogy a jótállási jegyen fel kell tüntetni a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus átadás esetén pedig az e-aláírást. A sávos jótállási idő bevezetése miatt különösen figyelni kell arra, hogy a jótállási jegyen minden esetben szerepeljen a termékre irányadó jótállási idő, amely január 1-jétől az eladási ártól függően egy, két vagy három év lehet. Bár jogszabály nem írja elő, de ugyanezért célszerű a vételár feltüntetése is. A sávos jótállás betartását segíti az a kialakult piaci gyakorlat, hogy a kereskedők a jótállási jegyhez tűzik a blokkot vagy a számlát.
Az e-jótállási jegy alkalmazása nem kötelező, a vállalkozások dönthetnek úgy, hogy a továbbiakban is kizárólag papíralapú dokumentumot állítanak ki.

Forrás:  Innovációs és Technológiai Minisztérium