Március végén derül ki, kapnak-e kormányzati támogatást a 25 ezer főnél nagyobb lélekszámú települések az állam által elvont források pótlására

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely február 17-én hívta egyeztetésre a 25 ezer főnél nagyobb lakosságszámmal rendelkező települések első számú vezetőit – köztük Szitka Pétert, Kazincbarcika polgármesterét – a tavalyi adóelvonások kompenzálása ügyében. A találkozón csupán annyi derült ki, hogy az érintett városvezetőkkel márciusban – a költségvetés elfogadását követően- folytatódhatnak a tárgyalások.

A Kolorhét újságban többször olvashattak már arról, hogy tavaly a kormány a vírushelyzetre hivatkozva elvonta a településektől a gépjárműadót, a reklámhordozók utáni építményadó fizetési kötelezettségből származó bevételt, adóemelési stopot vezetett be, valamint felére csökkentette a kis és középvállalkozások iparűzési adóját. Mindemellett a szolidaritási hozzájárulás és a vírus elleni védekezés költségei is tovább terhelik a települések költségvetését. Kazincbarcika esetében ez az összeg 1.7 milliárd forint, amit a városnak önállóan kellene kigazdálkodnia.
A Kormány a forráselvonások bejelentésekor ígéretet tett arra, hogy az önkormányzatok veszteségét valamilyen formában kárpótolja majd. Egy január 14-ei kormányrendelet szerint a 25 ezres lélekszám alatti települések automatikusan jogosultak a kiesés teljes kompenzálására. A nagyobbak számára azonban későbbi, egyedi egyeztetést ígértek. Gulyás Gergely február 17-én a 25 ezernél több lakosú települések polgármestereivel tárgyalt, ahol a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium államtitkáraival közösen meghallgatták az önkormányzatok helyzetértékelését.

A kompenzáció mértékéről semmi nem derült ki

Az államnak fizetendő szolidaritási hozzájárulás (mely városunk esetében évente kb. 1 milliárd forint körüli összeg) mellett a hiányzó források drasztikusan érintik az önkormányzati intézményeket, bölcsődéket, óvodákat és cégeket, a városüzemeltetést, valamint az egészségügyi alapellátást, idősellátást, hiszen ezeken a területeken is minimálisra kell redukálni a kiadásokat akár további leépítések, vagy a feladatellátás színvonalának csökkentése árán is.
– A miniszteri találkozón az ország különböző területeiről nagyjából 20-22 olyan polgármester találkozott, akik hasonló nagyságrenddel bírnak, mint a mi városunk. A költségvetés tervezésnél egy ilyen mértékű bevételkiesés mindannyiunk véleménye szerint létszámleépítés és erőteljes feladatelhagyás nélkül nem oldható meg. Ha az elvonást nem kompenzálja teljesen vagy részben a kormány, az ezt irányozza elő. Mindezt nem azért, mert bénák a polgármesterek vagy az önkormányzati képviselők – függetlenül a párthovatartozástól –, hanem ez egy olyan nagymértékű forráskiesés, amit anélkül, hogy drasztikusan belenyúlnánk a működésbe, nem lehet túlélni – mondta el a találkozó kapcsán Szitka Péter.
Gulyás Gergely az egyeztetésen annyit elárult, hogy a városok alapvető működését és a fejlesztéseket szorgalmazni akarják. Elhangzott az is, hogy azoknak a településeknek, amelynek vannak aranytartalékai, lekötései, a kormányzat elvárja, hogy most beforgassák a pandémiára költött források és egyéb más kötelezően ellátandó feladatok kompenzálására.
Észak-Magyarországon a városok 90 %-a – beleértve Ózdot és Kazincbarcikát is – ilyen jellegű tartalékokkal nem rendelkezik.
Kazincbarcikának fel van építve egy hosszabb távú gazdálkodási stratégia, fejlesztési tervek, amiknek a kormányzati támogatására már ígéret van.
Az esetleges kormányzati kompenzálás kritériumairól, hogy ezeket milyen elvek alapján fogják kidolgozni, nem nyilatkozott Gulyás Gergely. Annyit ígért, hogy márciusban személyes elbeszélgetésen tudja majd meg minden egyes városvezető, hogy mire számíthat. A tárgyalásokat követően, áprilisban születik meg az ezzel kapcsolatos kormánydöntés, és leghamarabb májusban juthat el az önkormányzatokhoz a meghatározott kompenzációs forrás, ha egyáltalán lesz ilyen.

A települések költségvetését jogszabályi kötelezettségek miatt március 1-jéig, vagyis az ígért személyes egyeztetések előtt el kell készíteni. A kormány további megszorítási intézkedései tudatának hiányában bizonytalanságokkal teli anyag várható.

– A kötelezően ellátandó feladatok – többek között a téli síktalanítás, a hóeltakarítás, a szociális feladatok, az idős- és óvodai, egészségügyi alapellátás –a prioritás. Ezek minden felett és előtt állnak. Amik a várost várossá teszik, mint például a kulturális és sportesemények, az ehhez és a városkép megújításához kapcsolódó beruházások, amik a várost élhetőbbé teszik, egyelőre kilátástalanná váltak a kormányzati segítség nélkül. Ez egy olyan dolog, mint amikor egy család megtervezi egy évre előre, hova megy nyaralni, emellett pedig mit tud otthon kicserélni, milyen jövőt rajzol fel magának. Ezek után egyszer csak azt mondják, hogy az egyik kereső szülő keresete egészében kiesik. Az előre nem tervezhető események nagyon megnehezítik a költségvetés elfogadását. Demeter Zoltán, országgyűlési képviselővel egyeztettünk a témában. A 890 milliós szolidaritási hozzájárulást már biztosan nem fogja figyelembe venni a kormány. Az adóelvonások és a koronavírus elleni védekezés miatt kieső 824 millió forint kompenzálására ígéretet kaptunk tőle, ami számomra megnyugtató, és ezúton is köszönjük – mondta Szitka Péter polgármester. A városvezető hozzátette, hogy az állami kompenzáció összegének ismerete nélkül is el kell készíteni Kazincbarcika 2021. évi költségvetését. A szokásoktól eltérően idén egy úgynevezett állami kompenzációs összeg elnevezésű sort jelölnek meg a tervezetben, ahová az az összeg kerül, amit szeretnének megkapni a Magyar Államtól, így mindenképpen jelzik, hogy terveznek a kieső bevételek pótlásával. Szitka Péter kiemelte, hogy jobb lenne, ha a kormány a kiszámítható jövő érdekében a megszorító intézkedésekről – az eddigi gyakorlattal ellentétben – még a döntés előtt tájékoztatná az önkormányzatokat a várható költségkiesésről.