Világbajnokságon lett bronzérmes a kazincbarcikai Tóth Anna
Tizenhat fiatal magyar atlétának is szurkolhattunk a Kenya fővárosában, Nairobiban megrendezett U20-as világbajnokságon. VB bronzéremmel tért haza a kazincbarcikai Tóth Anna.
Tóth Anna első magyar női sprinterként futhatott döntőt az U20-as világbajnokságok történetében, ráadásul alig 17 évesen sikerült véghez vinnie ezt a történelmi tettet. A fiatal tehetség az elődöntőben 13,46-ra javította egyéni legjobbját és ezúttal is kitett magáért.
Hogy érzed magad a verseny után? Hogy tetszett a helyszín?
Fantasztikus élmény volt Kenyában egy világversenyen részt venni. Nagyon jó volt kint a hangulat, profi volt a versenyszervezés és persze a versenypálya is. A csapattársaimmal rendkívül jó kapcsolatot alakítottunk ki, tényleg igazán jó barátok lettünk.
Mi történt pontosan a döntőben, észlelted ezt a futás közben? Hogy sikerült koncentrálnod?
A gátfutás egy nagyon nehéz versenyszám. Sajnos nagyon könnyen lehet hibázni, elég akár egy kisebb hiba és rögtön tizedeket veszíthet a versenyző. A döntő nagyon erős mezőnyből állt össze. Óriási volt a stressz. Verseny közben az egyik éremesélyes svájci lány hibázott és olyan szerencsétlenül esett el, hogy a mellette lévő lengyel lányt is akadályozta a futásban - e miatt- ő sem tudta befejezni a versenyt. Mindezt érzékeltem és én is kizökkentem a ritmusból egy pillanatra, de szerencsére fejben gyorsan tudtam korrigálni. Csak arra tudtam gondolni, hogy ezt az esélyt meg kell ragadnom. Az utolsó gátvétel után harmadikként értem a célba. A mai napig hihetetlen számomra, hogy a világbajnokságon érmes lettem és ezt a gyönyörű érmet hazahozhattam.
Képek forrása: Tóth Anna
Mi motivál téged a mindennapokban és a versenyeken?
Az tudom mondani, hogy imádok sportolni. Kicsi korom óta a sport az életem. Mindig is az volt az álmom, hogy „igazi sportoló legyek” és a legjobbak közé tartozhassak. Ezért rengeteget kell dolgozni, de ez nekem nem teher. Szeretem csinálni.
Mennyire befolyásolta a koronavírus az edzéseket és a felkészülést és a versenyeket?
Tavaly márciusban a Covid miatt bezárták az atlétika pályát edzeni is alig tudtunk. A versenyeket lefújták, illetve eltolták későbbi időpontra. Elég kétségbeesett időszak volt. Konkrétan az én korosztályom világversenyét az Ifjúsági Európa Bajnokságot is elhalasztották. Ez akkor nagyon elszomorított. Idén már tudtuk rendszeresen edzeni, és visszatért az élet az atlétika pályára.
Mikor és hol kezdtél el sportolni, futni? Mi vonzott a gátfutásban?
A Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolájába jártam sporttagozatos osztályba. Itt ismertem meg az atlétikát. Barna Imre volt a testnevelő tanárom és Tóthné Szepesi Éva az edzőm. Ők voltak, akik először felfigyeltek rám. Imádtam futni, ugrani, mindegy volt mit – csak sportoljak. Alsó tagozatos voltam mikor magasugrásban kijutottam a Gyermekválogatottal Varsóba. Ez óriási elismerésként éltem meg. A későbbiekben részvevője voltam a Diákolimpiáknak és egyéb iskolai versenyeknek. Egyszerűen imádtam ezt az időszakot. Tanáraim iránt a mai napig hálát és szeretet érzek, amiért hittek bennem és elindítottak ezen az úton. 2016-ban kerületem Miskolcra az MVSI egyesületéhez ahol Tigyi József lett az edzőm. Az edzéseken minden atlétika versenyszámot kipróbáltam, így a gátfutást is. Első edzésen beleszerettem. Nagyon tetszett, hogy van benne egy kis extra. Kell hozzá egy kis vagányság, bátorság. Úgy gondolom ez volt az a pillanat amikor eldöntöttem, hogy gátfutó szeretnék lenni.
Milyen sikereket értél el az eddigi pályafutásod alatt?Mikre vagy a legbüszkébb?
Sikereim, eredményeim: 100m gátfutásban Serdülő, Ifjúsági és Junior korcsoportban Fedettpályás- illetve Szabadtéri Országos Bajnoki cím. Ezekre nagyon büszke vagyok. 2019-ben részt vettem az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (Azerbajdzsánban). 2020-ban felnőtt gátmagasságon U20-as korcsoportban országos csúcsot futottam (13,80). Idén részt vettem Észtországban az Ifjúsági Európa Bajnokságon ahol 8. helyen végeztem majd következett a Kenyai U20as vb ahol 3. lettem. El sem tudom mondani mennyire boldog vagyok, hogy sikerült korosztályom legrangosabb versenyén dobogóra állni.
Mennyit szoktál edzeni egy héten, hogyan készülsz egy-egy versenyre, illetve hogyan készültél fel a világbajnokságra?
Egy átlagos héten minden hétköznap 2-2,5 órás edzéseim vannak. Alapozási időszakban rengeteget erősítünk, gátazunk, kondizunk résztávokat futunk. Versenyszezon alatt kicsit lazábbak az edzések akkor inkább minőségi munkát végzünk, mint mennyiségit.
A sport mellett milyen elfoglaltságaid, hobbijaid vannak még? Mi az ami belefér?
Érettségi előtt állok, így most legfontosabb a tanulás. Szeretnék nyelvvizsgázni és emelt szintű érettségit is tenni. Tanulást és az élsportot nem könnyű összeegyeztetni. Nem kis kihívás lesz úgy érzem, hogy mindkét területen helyt tudjak állni. Hobbim kifejezetten nincs de ha van egy kis szabadidőm akkor szeretek a családommal és a barátaimmal együtt lenni. Sokat segítenek a kikapcsolódásban és a nagyon sok erőt támogatást kapok tőlük. Nélkülük nem lennék ott, ahol vagyok.
A jövőre tekintve mik a céljaid? Mit szeretnél elérni?
Nem szeretem előre kitűzni a célokat, nem akarom túl magasra tenni a lecet- hisz félek attól, ha nem úgy sikerül csalódni fogok. Általában mindig csak a következő szezonra koncentrálok. Jövőre 2022-ben ismét U20 világbajnokság lesz Kolumbiában. Ide a kvalifikációs szintem megvan. Szeretnék jól teljesíteni és végre korosztályomban én leszek az idősebb.
Mit üzennél azoknak a gyerekeknek, akik szintén ebbe a sportágba szerettek bele?
Soha ne adjátok fel az álmaitokat. Lesznek nehéz és kemény időszakok de higgyétek el, minden munka amit belefektettek kifizetődik. Szeresd amit csinálsz és bízz magadban. Sikerülni fog!
