Testületi ülés - Nem emelkednek Kazincbarcikán a magánszemélyek adóterhei
Ülésezett szerdán Kazincbarcika Város Önkormányzatának képviselő-testülete. A grémium tagjai módosították a 2023. évi költségvetésről szóló rendeletet, elfogadták az önkormányzat első nyolc havi gazdálkodásáról szóló tájékoztatót, döntöttek az óvodák téli nyitva-tartásának rendjéről és arról, hogy nem emelkednek a magánszemélyek adóterhei Kazincbarcikán.
A testületi ülés elején Fészki Hannát, a Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolájának 7. osztályos tanulóját „Jó tanuló, jó sportoló” címmel tüntették ki kiemelkedő tanulmányi eredményéért, valamint az atlétika és a floorball sportágakban elért sikereiért.
A grémium ezt követően egyperces néma csenddel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt dr. Tóth Erzsébet Pro Urbe-díjas háziorvosról.
Nem emelkednek a lakosság adóterhei
Éves szinten több mint 50 millió forintos bevételt jelenthet a városnak az az adóemelés, melyet az 1200 m2 feletti hasznos területtel rendelkező adótárgy után fizetnek majd a tulajdonosok: a nagy bevétellel rendelkező áruház- és étteremláncok, hitelintézetek, speciális termékek értékesítésénél monopóliummal rendelkező vállalkozások, dohányboltok 2024-ben.
A jövőben az idegenforgalmi adó mértéke is minimálisan emelkedik, vendégéjszakánként 550 forintról 600 forintra. Ez az adónem a városba érkező, szálláshelyet foglalókat terheli majd, nem a városlakókat.
A lakosságot terhelő adók nem változnak a következő évben. A városban a kiszabott adók mértéke a Fidesz-kormány által jogszabályban meghatározott adómaximum mértékéhez képest minden esetben alacsonyabbak.
A helyi adókról
Kazincbarcika Város Önkormányzata - más településekkel egyetemben - bevételeinek egy részét a helyi adókból szerzi. Magyarország mindenkori kormányainak a helyi igazgatásra vonatkozó rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy a helyi adókból származó bevételeket az önkormányzatok eltörölhessék, vagyis hogy a lakosságot ne terheljék ezek a kiadások, mivel az önkormányzati feladatok egy jelentős részét az állam nem finanszírozza, ezért ez a helyi lakosságot, családokat kell terhelje. A Fidesz kormány korábbi döntése alapján a helyi önkormányzatok önállóan vethetnek ki különböző, új adófajtákat, ezzel a lehetőséggel Kazincbarcika nem élt, így városunkban nem került bevezetésre például a kút-vagy a kéményadó.
A lakosság által megfizetett helyi adókból finanszírozza az önkormányzat az alábbi tevékenységek más forrásokból nem biztosított költségeit:
⇒ az egészségügyi alapellátás: háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi ellátás, iskolai védőnői feladatok ellátása
⇒ az állami fenntartásban működő kórház, mentőszolgálat támogatása (eszköz-és anyagi támogatás)
⇒ a szociális ellátás: bölcsődei és idősgondozás, házi segítségnyújtás, fogyatékkal élők nappali ellátása, Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat
⇒ az óvodai nevelés
⇒ a városüzemeltetési feladatok: közterületek fenntartása, takarítása, karbantartása, fűnyírás, téli síktalanítás, játszóterek felújítása és karbantartása, útkarbantartás- és felújítás, faültetés, virágosítás
⇒ közlekedési infrastruktúra fejlesztése
⇒ a helyi egyéb közügyek, például az egyházak támogatása, sportélet támogatása
⇒ helyi kis-és középvállalkozások támogatása: Kolorlab Innovációs Központ fenntartása, Kolorfund pályázati alap
⇒ a közétkeztetés
⇒ szociális alapon nyújtott támogatások: például: lakossági rezsitámogatás, iskolakezdési támogatás, nyelvvizsga támogatás
⇒ lakásvásárlás és lakásépítés támogatása
⇒ az illegális hulladéklerakók felszámolása
⇒ a közrend, közbiztonság fenntartása (az önkormányzati rendészet működtetése, a rendőrkapitányság támogatása)
⇒ a kulturális - és sporttevékenység, programok megvalósulása
⇒ a civil szervezetek, a helyi közösségi élet támogatása
⇒ közterületi és intézményi fejlesztések megvalósítása, stb
Építményadó: Az építményadó a törvény szerint kivethető lakásra, nem lakáscélú építményre, valamint ingatlanon elhelyezett reklámhordozóra. A helyi önkormányzat a Fidesz kormány által törvényben meghatározott maximálisan kiszabható mértéktől alacsonyabb összegben, és kizárólag a nem lakáscélú ingatlanokra vetett ki építményadót.
A hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási tevékenység céljára szolgáló építmények, dohányboltok a helyi szinten kiszabott legnagyobb mértékű adót (mely nem a törvényi maximum), ezzel ellentétben a magánszemélyek az ingatlan mérete szerint sávosan meghatározott, a vállalkozásokhoz képest sokkal alacsonyabb összeget fizetik be.
Az önkormányzati ipari fejlesztési területhez tartozó ingatlanok esetében a város kedvezményt biztosít a betelepülő vállalkozások számára, ösztönözve ezzel a helyi gazdasági élet fejlődését és a munkahelyteremtés lehetőségét.
Kommunális adó: A kommunális adó mértéke városunkban az érintett lakás hasznos alapterülete alapján, sávosan került kialakításra. Magyarországon az önkormányzatok 99%-a alkalmazza ezt az adótípust. Kazincbarcikán mentes a kommunális adó fizetési kötelezettség alól a nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész, a rendeltetésétől eltérően használt lakás, a telek, a bizonyos feltételek teljesülése esetén a 65 év feletti tulajdonos vagy lakásbérlő, kedvezményben részesül bizonyos feltételek teljesülése esetén a 70 év feletti magánszemély.
A telekadót az önkormányzat nem kívánta és nem kívánja kivetni, bár a törvény erre lehetőséget biztosít.
Kormányzati elvonások - Minden évben több milliárd forintos elvonás az önkormányzattól
Az évente, Kazincbarcika esetében 2023-ban több mint 2.253 milliárd forintos, államnak fizetendő szolidaritási hozzájárulás folyamatosan nehezíti a város anyagi helyzetét. A szolidaritási hozzájárulás lényege: az adóerő-képesség az önkormányzatok által elérhető átlagos értékkel számított adóbevételt jelenti. Ahol ennek az egy főre vetített értéke meghaladja a 32 ezer forintot, ott kell szolidaritási hozzájárulást fizetni. Ez az államnak fizetendő összeg Kazincbarcika esetében az elmúlt években minden alkalommal 1 milliárd forint körül volt: 2019-ben 1.112 milliárd forint, 2020-ban 1.130 milliárd forint, 2021-ben 0.891 milliárd forint, 2022-ben 1.164 milliárd forint, 2023-ban viszont már 2.253 milliárd forint. Tehát hiába a magasabb iparűzési adóból származó bevétel, ha annak jelentős részét a kormányzat elvonja az önkormányzati költségvetésből, tehát városunkat tekintve milliárdok esnek ki a települési budget-ből.
Mindemellett 2020-ban a kormányzat a vírushelyzetre hivatkozva elvonta a településektől a gépjárműadót, a reklámhordozók utáni építményadó fizetési kötelezettségből származó bevételt, adó-és díjemelési stopot vezetett be, valamint elvonta az iparűzési adó jelentős részét, amellyel a települések szintén nem számolhatnak költségvetésükben.
Kormányzati rezsitámogatás a településeknek - Az ígéret ígéret maradt, legalábbis jónéhány baloldali vezetésű településen
A Kormány a 2020-as forráselvonások bejelentésekor és a 2022-es rezsiárak drasztikus növekedésekor ígéretet tett arra, hogy az önkormányzatok veszteségét valamilyen formában pótolja. Kazincbarcika annak ellenére, hogy Szitka Péter polgármester azonnal eleget tett a kormányzati adatkérésnek és két alkalommal járt a témában Balla György miniszteri biztosnál, számos alkalommal egyeztetett erről is Demeter Zoltán országgyűlési képviselővel, a rezsitámogatásból semmit sem kapott. Ugynanígy történt ez más baloldali vezetésű városban is, például Tiszaújvárosban, miközben a jobboldali vezetésű Győrben például több mint 1 milliárd forint folyt be ezen a jogcímen a városi pénztárba.
Ekkor döntött úgy tavaly októberben kényszerből Kazincbarcika városvezetése, hogy kiköltözteti a holding cégeinek, a Polgármesteri Hivatalnak a dolgozóit olyan önkormányzati helyiségekbe, ahol olcsóbban, lakossági áron lehetett a fűtést és az áramot megvásárolni. Mindemellett a kormányzati rezsitámogatásból kimaradt településünkön a nagy állami távhőfogyasztók: a városi kórház és a tankerületi központ nem tudták időben fizetni a távhő számláikat, amellyel tervezhetetlenné és kiszolgáltatottá tették a város költségvetését. Így nem volt kérdés, hogy emiatt az uszodát és a művelődési házat (utóbbinak hamarosan megkezdődik az energetikai felújítása) ideiglenesen zárva kell tartani, és minden területen a lehető legnagyobb mértékig takarékoskodni szükséges (így nem lehetett karácsonyi díszkivilágítás sem), hogy a lakossági szolgáltatások, mint az egészségügyi alapellátás, szociális ellátás, nevelési intézmények nyitva tartása, közétkeztetés, városüzemeltetés ne kerüljenek veszélybe. 2023 tavaszán bebizonyosodott, hogy a városvezetők jó döntést hoztak, több mint 200 millióval több pénz folyt volna ki a város kasszájából, ha nem cselekednek így. Kormányzati működési támogatás? – az ígéret, ígéret maradt.
Beszámolt a könyvtár
A képviselő-testület elfogadta a Kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtár 2022. évben végzett munkájáról szóló beszámolót. A képviselők egyúttal szorgalmazták, hogy az egykori könyvtárigazgató, Papp Attila a város történelmével kapcsolatos gyűjtését méltóképpen meg kell őrizni és az utókor számára elérhetővé kell tenni.
Téli szünet az óvodákban
A téli szünet ideje alatt, vagyis 2023. december 22. és 2024. január 5. között a Kazincbarcikai Összevont Óvodákban egy ügyeletes óvoda, a Százszorszép Tagóvoda gondoskodik a szükséges ellátásról. Az ügyeletes óvoda lehetővé teszi azoknak az gyerekeknek a felügyeletét, akiknek szülei a téli szünetben nem tudják megoldani gyermekük elhelyezését. A hosszabb téli szünet azt is jelenti, hogy az óvodák a nyári szünetben nem négy, hanem három hétig lesznek zárva.
