75. bányásznapi ünnepség Kazincbarcikán
Kazincbarcika Város Önkormányzata és a Borsodi Bányászok Területi Tagozata 75. alkalommal tartott bányásznapi megemlékezést Kazincbarcikán. A szeptember 7-i ünnepségen több mint 100-an vettek részt, méltó módon ápolva a város bányászmúltját és emlékezve azokra, akik életüket adták a magyar bányászatért.
kapcsolódó galéria
Több 100-an gyűltek össze a kazincbarcikai bányász emlékműnél szeptember 7-én. A 75. bányásznapi ünnepséget a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola fúvószenekara nyitotta meg, majd a résztvevőket Klimon István alpolgármester köszöntötte, kiemelve: az a munka, amit a bányászok végeztek, tele volt veszéllyel és olyan sorsfordító tragédiákkal, amikre nem lehetett felkészülni.
„Pontosan 106 éve és 1 napja dördült el a csendőrsortűz — idézte vissza Klimon István. — Akkor nagyon sokan gondolták úgy, hogy ez óriási törést jelentett Magyarország történetében. És bár tudjuk, hogy sok baj érte hazánkat, történelmünket, mégis az elmúlt 106 évben — majd 1951-től egyértelműen — a bányászokra emlékezünk és köszöntjük őket minden évben szeptember első vasárnapján.”
A bányászok ma is köztünk élnek
Pásztor László, a Borsodi Bányászok Területi Tagozat Kazincbarcikai Alapszervezetének elnöke ünnepi köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a bányászok mindennapi munkája és áldozatvállalása máig példaként szolgál, és fontos emlékezni azokra, akik e hivatásban maradandót alkottak.
„Több mint 30 évvel a bányák bezárása után miért ünnepeljük még a bányásznapot? — szegezte a kérdést a hallgatóság felé Pásztor László, majd maga válaszolta meg. — Mert van rá igény. Első és legfontosabb érv az, hogy ma is élnek még köztünk jónéhányan, akik a borsodi vagy környékbeli bányákban dolgoztak. Rudolftelepen ma is létezik mélyművelésű magánbánya, amely több embernek ad megélhetést, munkát, kenyeret. Köszönet érte nekik!”
A bányásznapi ünnep több mint hagyományápolás, a jelenkori összetartozás jelképe is
A bányásznapi megemlékezés Kazincbarcikán a városi rangnál is régebbi hagyományokkal bír, egyszerre tiszteletadás a múltnak, valamint lehetőség a jelen közösségének arra, hogy fejet hajtson a nehéz és áldozatos bányászmunka előtt, amely a városunk fejlődésének alapját jelentette. Az ünnepség zárásaként az emlékezők koszorúkat helyeztek el a bányász szobornál.
