A hit ereje – Kazincbarcikán is megemlékeztek a vízkereszt napjáról
kapcsolódó galéria
Rendezvény dátuma: 2026. január 06.
Vízszentelés, vízkereszti hagyományok - Szent János templom; Városi Könyvtár
A szertartás, amely összeköti a közösséget
A görögkatolikus templomban ünnepélyes keretek között zajlott a vízszentelés. A január 6-i liturgia során a pap háromszor merítette a keresztet a vízbe, majd megszentelte azt, és meghintette vele a jelenlévő híveket. A szertartás során Jézus megkeresztelkedésére emlékeztek a résztvevők, amikor a Szentlélek galamb képében leszállt, és elhangzott az isteni szózat.
Dr. Janka Gábor esperes-parókus hangsúlyozta: a vízkereszt a kereszténység egyik legfontosabb üzenetét hordozza, hiszen a víz megszentelése az emberi élet alapvető elemére irányítja a figyelmet, és a szentelmény egész évben elkíséri a családokat. A papok ilyenkor házszentelésre indulnak, végiglátogatják a híveket, áldást visznek az otthonokba, és erősítik a közösség lelki összetartozását.
„Háromszázötven-háromszázhatvan családot látogatok végig ilyenkor, hogy összekössük a lentet a fenttel, és mi legyünk a közép, az összekötő kapcsolat” – fogalmazott az esperes.
A szentelt víz jelentősége régen és ma
A hívek hosszú sorokban várták, hogy hazavihessék a megszentelt vizet, amelyhez évszázadokon át gyógyító erőt társítottak. A családok egész évben őrizték, betegségek idején használták, és a születés vagy halál szertartásaihoz is kapcsolódott.
Bradács Rezső szerint a szentelt víz nemcsak vallási, hanem természetvédelmi üzenetet is hordoz.
„A víz a természet része, a részünk – számomra ez egy életmegtartó szentség” – emelte ki.
Hagyományok nyomában: a háromkirályjárás emlékezete
A vízkereszthez kapcsolódó egykori népszokásokról Molekné Kőrösi Beatrix, az Egressy Béni Városi Könyvtár igazgatója beszélt. Elmondta, hogy az ünnephez évszázadokon át kötődött a háromkirályjárás vagy csillagjárás, amelyben gyerekek öltöztek be, énekeltek, és házról házra járva idézték fel az ünnep üzenetét.
„A gyerekek különböző színű süvegeket viseltek, ezzel jelképezve Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt” – mondta az igazgató.
Hozzátette: ezek a hagyományok ma már nem élnek a mindennapokban, vízkeresztkor leginkább az a szokás maradt fenn, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát. Az ünnep hivatalosan a karácsonyi időszak végét és a farsang kezdetét jelzi, amely a bálok és mulatságok időszaka nagyböjtig.
A közösség ünnepe
A vízkereszt ma is élő hagyomány Kazincbarcikán: a szertartás, a szenteltvíz hazavitele és a házszentelés mind hozzájárul ahhoz, hogy a közösség hitben, hagyományban és összetartozásban erősödve kezdhesse az új esztendőt.
