Barcika hazavár – Verebélyi Diána képzőművész látogatott el szülővárosába
Az Összefogással Barcikáért Egyesület március 11-én Verebélyi Diána képzőművészt látta vendégül a GinGin Art Caféban rendezett pódiumbeszélgetésen. A kazincbarcikai születésű művész beszélt helyi gyökereiről, pályafutása kezdetéről, a szakmai fejlődéséről és legemlékezetesebb kiállításairól is.
kapcsolódó galéria
A „Barcika hazavár” elnevezésű programját néhány hónappal ezelőtt indította el az Összefogással Barcikáért Egyesület. Korábban beszélgetésre invitálták Bari Janó, barcikai születésű, jelenleg Vácon élő festőművészt, valamint Jónás Bélát, „A magyarországi cigányok helyzete élesben” című kötet szerzőjét is, múlt héten pedig az Év Ifjú Természetfotósa, valamint Magyar Sajtófotó díjjal is elismert fotóriportert, Kaszás Tamást látták vendégül.
Akikre igazán büszkék lehetünk
„Régi vágyunk, hogy meghívjuk azokat a Kazincbarcikáról elszármazott személyeket, akik tőlünk távol sikereket értek el, akikre igazán büszkék lehetünk. Szeretnénk, hogy a helyi idősek tényleg érezzék azt, hogy ők innen származnak, a fiataloknak pedig talán tudnak jó példát mutatni" - nyilatkozta szerkesztőségünknek Rizner József, az Összefogással Barcikáért Egyesület elnöke.
A programsorozat a héten folytatódott, március 11-én (szerdán) Verebélyi Diána képzőművész látogatott el szülővárosába. A festészettel és szobrászattal is foglalkozó alkotó a Gin Gin Art Caféban rendezett teltházas pódiumbeszélgetésen idézte fel pályafutása kezdeteit, mesélt a szakmai fejlődéséről és legemlékezetesebb kiállításairól is.
Ma is szívesen élne Barcikán
Verebélyi Diána tanulmányait kisgyerekkora óta kísérik a művészetek. Kazincbarcikán született, itt kezdett el iskolába járni, viszont az általános iskolát már Parasznyán fejezte be, miután a családjával Kondóra költöztek. Érdeklődésünkre úgy fogalmazott, hogy Kazincbarcika jelenti szinte az egész gyermekkorát.
„Az itteni kórházban születtem, itt is nőttem fel, tízéves koromig éltünk itt. Iskolákba is visszajártam, a Központiba, később az Ádám Jenőbe. Még mindig ide járok fodrászhoz, boltba. Gyönyörű lett a város, csodálatos a művészeti világ kibontakozása a házfalakon, a szobrok, a belváros letisztultsága. Nagyon boldog lennék akkor is, ha most is itt élnék.”
A festék a vásznon éli az életét
A miskolci Eötvös József Művészeti Szakközépiskolában ugyan keramikusként végzett, de már ekkor is javában kísérletezett a festészettel. Művészeti képzését a Nyíregyházi Főiskola rajz-vizuális kommunikáció szakán folytatta, szobrásznak szakosodva diplomázott. 2009-ben Gubis Mihály-díjat nyert Sárospatakon,a rendszeresen megrendezett ArtÉrt Művésztelepen. Időközben a festészet is egyre meghatározóbbá vált az életében.
„Egész kiskoromban fogtam először ecsetet, hamar elkezdtem szakkörökre járni, a szüleim mindig is támogattak mindenben. Így rajztagozatos iskolába, majd kerámia szakra jártam Miskolcon, az Eötvös József Művészeti Szakközépbe. A művészetemet először a szürrealizmus határozta meg, most pedig már a konstruktív és szürreális művészetek keveréke, de sok más stílusirányzattal is próbálkozom. Sokféle anyaggal dolgozom, nagyon szeretem, ahogy a festék a vásznon éli az életét, úgyhogy sokszor teret engedek ezeknek a gyönyörű anyagoknak.”
2012-ben munkái elismeréseként a Magyar Alkotó Művészek Országos Egyesületének egyik legfiatalabb tagja lett festő szakon. 2007-től él és alkot Szentendrén. Rengeteg kiállításon vesz részt, mint fogalmazott, a külföldi kiállításai mindig nagyon élvezetesek.
„Voltam Rómában egy utcatárlaton, ahol egy római gyűjtő megvásárolta az egyik legjobb munkámat. Ez az egyik legemlékezetesebb és legjobb emlékem, de nagyon szeretem a kis kiállításokat vagy a vidéki kiállításokat, ahol mindig nagyon nagy szeretettel fogadnak. Ezek az élmények nagy önbizalommal és boldogsággal töltenek fel, úgyhogy előszeretettel megyek bárhová, ahol jól éreztem magam, meg ahol tudok adni a munkámmal.”
Régi álma vált valóra
Az Összefogással Barcikáért Egyesület meghívásának is nagyon ürült.
„Már kiskoromban az volt az álmom, hogy én itt egyszer majd kiállíthatok, vagy hogy a város foglalkozik velem. Tíz évvel ezelőtt volt egy kis szomorúságom, amikor elkezdődött az óriás falfestményekkel kapcsolatos projekt, és nem kerültek be a munkáim, pedig több ház falára is pályáztam. Úgy tűnik, hogy még érnem kellett, és ezek szerint megérte. Pénteken leszek 39 éves, és most jutottam el ide, Kazincbarcikára, a szülővárosomba, és végre be tudok mutatkozni. Nagyon nagy örömmel fogadtam a felkérést.”
Számtalan képe mellett 2016-ban felkérték a Petőfi Zenei Díj formai kivitelezésére, mely azóta is az egyik legszebb díja a hazai zenei palettának.
A kávéházi hangulatról ezúttal Bukovinszki Péter és Pece Sára gondoskodott, akik gitáron, illetve csellón tartottak zenei bemutatót. A Barcika hazavár program következő vendége Kormos Brigitta restaurátor lesz, de a későbbiekben – mások mellett - Matyasi Gábor Spartan Race világbajnokot és Szász Kitti négyszeres világbajnok freestyle labdarúgót is szeretnék vendégül látni.
