A halloween és a mindenszentek – a halottak ünnepe a pogány és a keresztény hitvilág tükrében
Az elkövetkezendő napokban emlékezünk elhunyt szeretteinkre. A keresztény szokásrend szerint november 1-én a kegyelet lángjai gyulladnak meg a temetőkben és a templomokban. Ám egyre többen hódolnak a Halloween-napi tradícióknak, s bár a két ünnepet az egymást követő napokon tartják, kialakulásukban, hiedelem-és szokásvilágukban teljesen eltérő módon fejlődtek.
Az ősi kelta hagyományokból táplálkozó halloweent október 31-én éjjel ünneplik. A kelták ugyanis két évszakra osztották fel az évet. A tél Samhainkor, azaz az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. Úgy vélték, ilyenkor a napisten Samhain a halál és sötétség istenének fogságába kerül, aki október 31-én éjjel összehívja a halottak szellemeit. Papjaik, a druidák hite szerint a szellemek, méghozzá a gonoszok, ekkor jöttek fel az alvilágból. Elijesztésükre oltották ki a tüzeket otthonaikban, illetve öltöztek félelmetes jelmezekbe. Mára az angolszász területekre jellemző ünnep legelkötelezettebb követője az Amerikai Egyesült Államok, ahol furábbnál furább jelmezekben és dekorációval ijesztgetik egymást az emberek, viszont Magyarországon is egyre inkább divatba jön a Mindenszentek estéjét megelőző nap játékos hangulata.
A következő napon, tartjuk a mindenszentek ünnepét. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, miután Hadrianus római császár a pápának ajándékozta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, majd III. Gergely pápa a 800-as években november 1-re tette mindenszentek napját. A halottak napját pedig november 2-án tartja a katolikus egyház.
Hazánkban mindenszentek napján, azaz november 1-én látogatjuk meg szeretteink sírját, helyezzük el az emlékezés virágait, melyen nem változtathatnak a külföldről átvett szokások sem.
