Az édes sütőtök!

A sütőtök a kukoricához, a burgonyához és még sok hasznos növényhez hasonlóan Amerika felfedezése után került Európába. A sütőtök kifejezetten melegigényes növény, amit az is mutat, hogy az elvetett magjai csak 12 °C fölötti hőmérsékleten kezdenek el csírázni. Szinte mindenütt megterem, még a laza homoktalajon is. Nem viseli el a hideg, vízállásos, erősen savanyú földet. Vízigénye igen nagy. Kedvező helyen a sütőtök termése a 6-8 kg-ot is eléri, de a takarmánytökök között nem ritka a 30 kilónál súlyosabb termés sem.

A magja fehér vagy szürke, 30-38% olajat tartalmaz, és a csíraképességét sokáig, 6-8 évig megőrzi.

A tök, cukrot, vitaminokat, rostokat és fehérjét tartalmaz. Sok tápanyagra van szüksége, ezért nyugodtan ültethetjük a komposzt tetejére is, így elősegíti a komposzt beérését és olyan helyen is tudunk ültetni, ahol egyébként egy növény sem tudnánk előállítani.

Az élelmezésben is nagy szerepe van és volt. A háború idején, a budapestiek egyik nagyon fontos étele volt. Az utcai árusoknál lehetett hozzájutni, és aki sokat evett belőle, annak még a szeme fehérje is sárga lett a tökben levő sok karotintól. Ha elkészítjük, ma is belengi finom illatával a helységet.

A sütőtök magja, pörkölve kellemes "ropogtatnivaló, ha pedig valaki többet termel belőle, akkor a magjából ízletes étolaj is sajtolható belőle. Az olaj kinyerése után visszamarad a pogácsa, ami a háziállatok értékes fehérjetakarmánya lehet.

A konzervipar az utóbbi években ivóleveket, bébiételeket is készít a sütőtökből.