Vezess minket betlehemi csillag
Betlehemben Heródes király idejében, Jézus születésekor bölcsek érkeztek napkeletről és ezt kérdezték: „Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.”
A Bibliában olvashatjuk, hogy csupán a napkeleti bölcsek vették észre és követték Jézus csillagát. Vajon miért? Hiszen olyan sokan szerepeltek még a karácsonyi történetben: Augustus császár, Heródes király, írástudók, pásztorok.
A válasz nagyon egyszerű. Azért, mert csak a betlehemi bölcsek néztek fölfelé, csak őket érdekelte mit látnak az égen. A többi ember azonban mással volt elfoglalva. Ők tudták, mit jelent, amit a zsoltáros oly szépen megfogalmaz: „Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.”
Augustus császár talán csak a birodalmával volt elfoglalva, Heródes Jézus „eltávolításával”, az írástudók saját tudományukkal törődtek, a pásztorokat a nyájuk kötötte le.
Életünk, ünnepeink legnagyobb nyomorúsága, hogy elfelejtünk fölfelé nézni, megfeledkezünk Jézusról, Istenről.
Pedig karácsony Jézus születésének az ünnepe. A fölfelé nézés ünnepe, amikor földi rohanásunk, elfoglaltságunk közepette megállít az Úr: gondunkat, bajunkat feledve emeljük fel lélekben tekintetünket. Hitünk átsegít a megpróbáltatásainkon, bizonytalanságainkon. Forduljunk felé, hogy megtaláljuk egymást, hiszen Isten arra tanít bennünket, hogy lássunk túl a földi ünneplésen, a földi karácsonyon, s keressük meg Jézust, mint a napkeleti bölcsek.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok áldott karácsnyi ünnepeket!
Fotók: Zele Tímea
Ezekkel a gondolatokkal kívánok áldott karácsnyi ünnepeket!
Kolumbán Gábor református lelkipásztor
Kazincbarcika-felső
