Miért mozgó ünnep a Húsvét?

A húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe, úgynevezett "mozgó ünnep".

Miért van az, hogy a húsvét minden évben más és más időpontra esik? Azért „mozog” a húsvét ünnepének időpontja, mert húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én következik be, ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását.
A manapság általunk is használt Gergely-naptár számos hibája között mellesleg éppen ez a "mozgó ünnep" mivolta is ott található. A március 21-ei napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen évben a húsvét március 22-re esik, tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet.



Az ókori egyiptomiak és zsidók különböző naptárakat használtak. Előbbi a Nap mozgásán alapult, és a modern nyugati világ időszámításának is ez vált az alapjává. A zsidók viszont a holdciklusokhoz igazították a maguk naptárát, így az ünnepeik is minden évben vándorolnak. A húsvétszámítás azért olyan bonyolult, mert ezt a két megközelítést kell évről évre kibékítenie valahogy.
De ha így megbonyolítja a dolgot a zsidó naptár, akkor egyáltalán minek bajlódni vele egy keresztény ünnep dátumának meghatározásakor? Azért, mert ha már húsvétkor a keresztények Jézus feltámadását ünneplik, szeretnék minél pontosabban közelíteni az éves megemlékezést a korabeli események valódi dátumához. Márpedig Jézus három nappal a feltámadás előtt, éppen a pészah nevű zsidó ünnep idején halt meg, maga az utolsó vacsora is a pészah eleji szédereste volt. Ez köti a húsvétot hagyományosan a pészah dátumához, ami viszont a zsidó naptár jellege miatt az általunk használt Gergely-naptárban mindig máskorra esik.

Míg a Gergely-naptár szerint egy napév 365 nap, a zsidó naptár szerint egy holdév 354 nap, vagyis nagyjából évi 11 napos csúszásban van a kétféle naptár egymáshoz képest. Elvileg a pészah a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtöltéhez kötődik, ezért került a definíció szerint a húsvétvasárnap az ez utáni első vasárnapra.

A nyugati katolikus és az keleti ortodox egyház sem ugyanakkor tartja a húsvétot. Utóbbi ugyanis megtartotta a Julián-naptárat, amelyet nyugaton a mai Gergely-naptárral igazítottak ki 1582-ben. A korrekcióra azért volt szükség, mert a Julián-naptár pontatlan volt, és addigra már 10 nappal előreszaladt a csillagászati napfordulókhoz képest. Mivel a korrekciót keleten nem követték, a saját naptáruk szerinti húsvét náluk ma is akár hetekkel későbbre esik.

Az évszázadok során számos próbálkozás volt már a mozgó ünnep összehangolására a keresztény világon belül. Vallási vezetők javasolták, hogy a számolgatást közvetlen csillagászati megfigyelésekkel váltsuk ki a húsvét dátumának éves kitűzésekor. Világi vezetők javasolták, hogy jelöljük ki április második vasárnapját fix húsvétindító dátumnak. Legutóbb Ferenc pápa mondta, hogy a katolikus egyház kész egy közös fix dátum kijelölésére az ortodox testvérekkel. Egyelőre azonban eredménytelenek voltak a próbálkozások. Amíg így marad, addig keleten minden nap korábban kel ugyan a Nap, de Jézus majdnem minden évben később támad fel.

forrás: index.hu
fotók: bekesmmk.hu, pontosido.com