Hogyan készüljünk fel rá: extrém hőség, hőhullámok
A nyár éppen csak elkezdődött, de – látva az utóbbi évek trendjeit – érdemes időben felkészülnünk a várható nyári hőségre.
A mindannyiunk által tapasztalt melegedést az elmúlt időszakok statisztikái is alátámasztják. A hőségnapok száma - amikor a napi maximumhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30°C-ot – 2018-ban elérte a 60 napot, ami a rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta eltelt több mint egy évszázadban korábban soha nem fordult elő. 1990 és 2019 között 12 olyan év volt, amikor ez a szám meghaladta a 40-et, míg az azt megelőző 90 évben mindössze 4.
A nyári hőhullámok gyakoribbá válása a klímaváltozás legszélesebb körben ismert hatása – nem véletlenül: a hőség megterhelő az emberi szervezet számára és szinte lehetetlen teljesen elkerülni. A több napig tartó extrém meleg időszakok pedig különösen veszélyesek lehetnek. Ezek a hatások fokozottan jelentkeznek a nagyvárosokban és más olyan területeken, ahol a burkolt felületek aránya magas és kevés a zöldterület, mert ennek következtében megreked a hő, ún. „hőszigetek” alakulnak ki, amelyekben akár több fokkal is melegebb lehet, mint az azt körülvevő területeken.
A hőhullámok a szervezet hőszabályozására hatnak, ami különféle megbetegedésekhez vezethet. A hőség következtében kialakuló folyadékvesztés tovább súlyosbíthatja ezeket a hatásokat. Extrém hőség idején mérhetően növekszik a halálozás, ez a hatás pedig a klímaváltozás következtében várhatóan fokozódni fog.1
Demográfiai, egészségügyi és szociális körülmények egyaránt befolyásolják azt, hogy az egyes emberek mennyire érzékenyek az extrém hőhatásokra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványai2,3 szerint az időseket és kisgyermekeket, a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi és mentális betegségben szenvedőket, kórházi ellátást igénylőket, az alacsony szociális státuszúakat, rossz lakhatási körülményekkel rendelkezőket, hajléktalanokat az átlagosnál érzékenyebben érintheti ez a probléma. A káros egészségügyi hatások egy részét elkerülhetjük megelőző intézkedésekkel, de emellett nagyon fontos a hővel kapcsolatos megbetegedések korai felismerése is.
Hogyan készüljünk fel az extrém hőségre?
• Tartsuk hűvösen a lakást. Próbáljuk a lakást napközben 32°C, éjjel pedig 24°C alatt tartani. Különösen fontos ez idősek és kisgyermekek számára. Szellőztessünk éjszaka, napközben lehetőség szerint csukjuk be és árnyékoljuk az ablakokat. A párologtatást és így a levegő hűtését a szobanövények is segítik.
• Tartózkodjunk hűvös helyen. Tartózkodjunk a lakás leghűvösebb szobájában. Ha a lakást nem tudjuk megfelelően lehűteni, akkor naponta 2-3 órát töltsünk hűvös, hűtött helyen (pl. légkondicionált nyilvános helyen). Ha tehetjük, ne menjünk a szabadba a legforróbb napszakokban és kerüljük a fokozott fizikai aktivitást.
• Tartsuk alacsonyan a testhőmérsékletünket és igyunk elegendő folyadékot. Zuhanyozzunk gyakrabban, vagy használjunk nedves borogatást a testhőmérséklet alacsonyan tartása érdekében. Viseljünk laza, jól szellőző, természetes anyagú ruhát. A szabadban védjük magunkat a naptól kalappal, napszemüveggel. Igyunk rendszeresen, de kerüljük az alkoholt és a cukros italokat. Ha elmegyünk otthonról, vigyünk magunkkal folyadékot.
Elővigyázatosság, a hővel kapcsolatos problémák korai felismerése
• Legyünk fokozott figyelemmel a környezetünkben élő idősekre, kiszolgáltatott helyzetben élőkre. Az idősek – különösen ha egyedül élnek, – a betegségük következtében mozgásukban korlátozottak, időskori demenciában szenvedők, mentális betegségekkel küzdők a szokásosnál több segítséget igényelhetnek. Látogassuk meg rendszeresen az egyedül élő szomszédainkat, rokonainkat. Senkit se hagyjunk a tűző napon, a kocsiban még rövid időre sem.
• Ismerjük fel a kiszáradás és hőguta tüneteit. A dehidratáltságnak a súlyossága szerint különböző tünetei lehetnek: szomjúság, a száj kiszáradása, növekvő testhőmérséklet és pulzus, duzzadt nyelv, beszéd megváltozása, csökkent szellemi és fizikai teljesítmény. A hőguta jellemző tünetei a verejtékezés hiánya, a testhőmérséklet jelentős emelkedése és az eszméletvesztés. Amennyiben saját magunkon, vagy máson a súlyos kiszáradás, vagy hőguta jeleit tapasztaljuk, fontos, hogy segítséget hívjunk (háziorvosi ügyeletet, vagy mentőszolgálatot).
A hőség hatásai veszélyesek lehetnek, különösen azok számára, akik életkoruk, meglévő betegségük, vagy élethelyzetük miatt veszélyeztetettebbek. Megfelelő felkészüléssel a hőhullámok egészségügyi hatásai jelentősen csökkenthetők. A lehetséges beavatkozásokról további információ található a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer keretében készült lakossági tájékoztató füzetben4, illetve a „Közegészségügyi tanácsok a hőhullámok hatásainak enyhítésére”5 című, a WHO ajánlásai alapján összeállított kiadványban.
Készítették: Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. munkatársai
Források:
1 Lásd bővebben: A klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra (KRITéR). Összefoglaló a projekt eredményeiről. https://www.met.hu/KRITeR/hu/publikacio/
2 Heat-waves: risks and responses. Health and Global Environmental Change SERIES, No. 2 https://www.who.int/publications/i/item/9789289010948
3 Public health advice on preventing health effects of heat. NEW and UPDATED information for different audiences. World Health Organization 2011 https://www.who.int/publications/i/item/WHO-EURO-2011-2510-42266-58691
4 https://nater.mbfsz.gov.hu/sites/nater.mfgi.hu/files/files/03_Egeszsegung_web.pdf
5 http://oki.antsz.hu/files/dokumentumtar/hohullam_tanacsok_2009.pdf
A projekt az Európai Unió LIFE program és a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. támogatásával valósul meg.
