Városi és ipari hősziget hatás, és a zöldterületek szerepe

A médiában, tudományos cikkekben egyre több alkalommal találkozunk a „hősziget” kifejezéssel. A hősziget-hatás jelensége nem a klímaváltozás miatt alakult ki, viszont az átlaghőmérséklet emelkedése, a szélsőséges időjárási események, az egyre gyakoribb hőhullámok felerősítik a hősziget kedvezőtlen hatásait.

Fontos megértenünk mi áll a probléma hátterében, hiszen világszerte egyre több ember él városokban, ahol ez a hatás fokozottan jelentkezik. Jelenleg a világ összlakosságának 56%-a városlakó, míg ez az érték az EU-ban 75%, hazánkban pedig 72% és a szakemberek a jövőben további növekedést várnak.1 

A hősziget-hatás a város jellegéből fakad, amelyre döntő többségében a sűrű beépítettség, a burkolt felületek magas, és a zöldfelületetek viszonylag alacsony aránya jellemző. Mindezek következtében a városokban módosulnak a sugárzási viszonyok, a vízháztartás, a légáramlatok és a hőmérséklet a környező nem-, vagy kevéssé beépített területekhez képest. Az ebből adódó hőmérsékletkülönbséget, mely a város és a környezete között alakul ki, hősziget-hatásnak nevezzük. A hősziget-hatás intenzitása függ az évszaktól, a napszaktól, valamint a település kiterjedésétől és szerkezetétől. Mindezek eredményeként akár 5-15°C hőmérsékleti eltérés2 is lehet a város és a környezete között. Ez a megnövekedett hőtöbblet már káros hatással van az emberi egészségre és a gazdaság termelékenységére is. Nézzük meg, mi okozza a városi hősziget-hatást és milyen tényezőkkel egészül ki az ipari hősziget-hatás.

A városok esetében a burkolatok általában sötét, érdes felületek (pl. aszfalt, beton, házak fala) melyek nagyobb arányban nyelik el a napsugárzást, mint amennyit visszavernek belőle, így sok hőt képesek eltárolni. Jellemzően a városokban a csapadékvíz minél gyorsabb elvezetése a cél zárt csatornahálózaton keresztül, viszont ez több szempontból is hátrány környezeti szempontból. Ez a megoldás csökkenő beszivárgást, csökkenő párologtatást és erőforrás veszteséget eredményez. A beszivárogtatás növelésével javítható lenne a városi zöld területek állapota, míg párologtatás növelése, a különböző méretű vízfelületek létrehozása, lehetne a legjobb eszköze a hőmérséklet csökkentésének. A helyben megőrzött erőforrás pedig a szárazabb időszakok során legalább részben kiválthatná az öntözési igényt. Szintén a hőmérsékletet csökkentené, és ezzel együtt javítaná az emberek hőérzetét, ha a városok elrendezése segítené a légmozgást. A sűrű beépítettségből, a város geometriájából adódóan a szűk utcákban a „kanyon-effektus” jön létre, amely meggátolja a szél, hűsítő áramlását.

A városi zöldfelületek azok a területek, melyek a legnagyobb mértékben ellensúlyozzák a városi hősziget negatív hatásait, főként a kiterjedtebb, csapadékvízmegtartó zöldfelületek, parkok, erdők, vizes élőhelyek, zöldtetők,- homlokzatok, esőkertek, párologtató árkok, valamint egyéb vízfelületek (pl. kisléptékű víztározó tavak. Ezek a zöldfelületek számos módon képesek szabályozni a helyi mikroklímát, ezáltal kiegyenlítettebb, komfortosabb hőérzetet teremtenek.
•    A növényzet a felszínre jutó napsugárzást akár 70-90%-al is képes csökkenteni. Egyrészt visszaveri a fény egy részét, másrészt a fotoszintézis során hasznosítja, és ezeknek a folyamatoknak köszönhetően nem a környeztében lévő tárgyak, épületek, talaj melegszik fel. Számos esettanulmány igazolja, hogy a városi albedó (fényvisszaverő képesség) 10-20%-os növelése az egyik leghatékonyabb megoldása annak, hogy a város légterének hőmérséklete akár 2-3C°-kal is csökkenjen.
•    Vizet párologtat a leveleken keresztül a saját működése és hűtése miatt, ezzel jelentősen csökkentve a saját környezetének hőmérsékletét. A fák lombkoronája alatt átlagosan 5C°-al alacsonyabb hőmérséklet is lehet. A párologtatás az egyik leghatékonyabb módja a hűtésnek. Ezt az emberi szervezet is alkalmazza.

További előnyökkel járna – nem csak a városi hősziget-hatás csökkentése szempontjából – a csapadékvíz-gazdálkodás és a vízáteresztő zöldfelületek közös rendszerére alapozott kék-zöld infrastruktúra beépítése is a várostervezésbe. Az itt alkalmazott megoldások multifunkcionális, esztétikus és ökologikus felületek, amelyek egyszerre csökkentik a lefolyást, hűtik a környezetüket, szolgálják a lakók kikapcsolódását és egészségét, valamint élőhelyet biztosítanak az állatoknak, növényeknek. A megoldások hatékonyságát növelhetjük, ha láncba fűzzük őket.

Források:
1  https://masfelfok.hu/2021/07/27/ettol-valnak-forro-katlanna-varosaink-a-hosziget-hatas/
2  A városi hősziget-jelenség Közép-Európában https://epa.oszk.hu/02900/02926/00009/pdf/EPA02926_termeszet_vilaga_2013_09_397-400.pdf https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/milyen-hatasa-van-a-hoszigeteknek-a-telepuleseken/