Miért alakult ki ilyen szakemberhiány Magyarországon?
A ma Magyarországon tapasztalható szakemberhiány jól ismert jelenség. Aki a közelmúltban lakásfelújításba fogott, vagy csak szerelőt kellett hogy hívjon, jó eséllyel több ősz hajszállal lett gazdagabb. A szerelők tisztában vannak a piaci helyzettel, ezért nagyon magas árakat kérnek el, emellett sokszor hosszú hónapokra előre tudnak csak időpontot adni. A Mapei Kft. kutatása alapján áttekintjük a jelenlegi állapotot, majd röviden górcső alá vesszük a legfontosabb okokat.
Kékgalléros vs. fehérgalléros
Az országban ma sok szegmensben tapasztalható szakemberhiány. Így van ez az IT-szektorban, ahol egyre inkább a munkavállalók diktálják a feltételeket, a vendéglátásban, illetve a probléma állatorvosi lovát jelentő építőiparban is. Magyarországon tehát akár kékgallérosként szerszámokkal, akár fehérgallérosként például „billentyűzettel” keresi valaki a kenyerét, jó eséllyel könnyen talál magának munkát, illetve jó pénzt tud elkérni az elvégzett szolgáltatásért.
Az érem másik oldala
Ami a szakembereknek választási opciókat és biztos munkát, egzisztenciát jelent, az a keresleti oldalon frusztrációkat szül. A Mapei Kft. (egy építőanyagokat, nagyrészt ragasztókat gyártó cég) friss kutatása szerint ma Magyarországon átlagosan 138 napot kell várni egy szakemberre, ami extrém hosszú időnek számít.
Néhány érzékletes szám a kutatásból: egy kőművesre ma hazánkban átlagosan 94 napot kell várni, egy ácsra 106, egy festőre 115, egy villanyszerelőre 135, egy burkolóra 136, egy bádogosra 140, egy gépészre pedig 148 nap az átlagos várakozási idő.
Hogy jutottunk idáig?
Az oktatásban járatosak számára ismerős, hogy a diákok nem feltétlenül csak érdeklődés alapján választanak középiskolát, hanem inkább tanulmányi teljesítményük alapján. A jó érdemjegyeket szerző tanulókat a szüleiktől kezdve a tanárokon és osztálytársakon át mindenki arra terelgeti, hogy gimnáziumba menjenek, a rosszabbul teljesítő fiatalok pedig sokszor azért mennek a szakképzésbe, mert „csak” oda veszik fel őket. Ritka az az eset, hogy egy jó intellektusú, értelmiségi pályára is maximálisan alkalmas gyerek érdeklődés alapján inkább egy szakmát válasszon, mondjuk orvos helyett asztalos legyen.
Az előrelépéshez szükséges lenne, hogy társadalmi szinten ne kezeljük alacsonyabb rendűnek a kétkezi munkát, illetve javítani kéne a sok szempontból elavult szakképzési rendszer hiányosságain.
Agy- és szakielszívás
A másik fő ok az Európán belüli migráció. Közép-Kelet Európában általános jelenség, hogy a tehetségesebb, bátrabb szakemberek jó része külföldre megy, ahol sokkal jobb anyagi körülményeket tud teremteni magának. Ebben természetesen a keresleti oldalon benne van, hogy Németországban és Angliában is azért van ennyi lehetőség, mert ők szintén nem nevelnek ki elég szakembert, ezzel együtt tény, hogy szakembereink jelentős részét a nemzetközi verseny miatt veszítettük el.
A szakemberhiány velünk fog maradni
Sajnos nem tűnik úgy, mintha lenne rövidtávú megoldás. Bár sok egyszerűbb munkát kis kézügyességgel és utánajárással el lehet végezni, bizonyos munkákat (például gázvezeték-szerelés csőszerelő présgéppel, elektromos hálózat csere stb) csak komoly szaktudással rendelkező szakember tud elvégezni. Nekünk tehát nem marad más, minthogy körbetelefonáljuk az ismerőseinket, akik, ha szerencsénk van, ismernek egy jó és korrekt szakit, aki remélhetőleg még rá is fog érni.
Képek forrása: Freepik
