Figyeljünk gyermekeink virtuális életére is!

A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság bűnmegelőzéssel foglalkozó tisztjei, Kriston-Pál Katalin r.őrnagy, Babály Mihály r. alezredes és Jaskó Judit c.r. főhadnagy a február 5-ei biztonságosabb internet napja alkalmából számos általános és középiskolában tartottak előadásokat az internet veszélyeiről, illetve az áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről.

Az órákon elsődlegesen az internetfüggőség jeleiről beszéltek, valamint 3 fő témakört – chat-programok, közösségi oldalak, internetes vásárlás – érintően tudhatták meg a diákok hogyan válhatnak áldozattá, és ezt miként kerülhetik el. A programsorozaton összesen 630 diák volt jelen.

A tapasztalatok összegzése után Jaskó Judit c.r. főhadnagy elmondta, hogy a kamaszok nem érzik, hogy milyen komoly súlya van annak, ha magukról intim képet vagy személyes információt adnak ki. Hiányzik belőlük a felelős felhasználói magatartás. Egyharmaduk ki is adja kezéből a rá nézve érzékeny adatot jelentő képeket, illetve feltölti az akár teljesen intim tartalmat is. Fontos tudni, ha egy kép felkerül a világhálóra, onnantól kezdve önálló életet él, és nincs mód a visszavonására. Bárki letöltheti, mutogathatja, feltöltheti kompromittáló oldalra, elmaszkírozhatja, kellemetlen szituációba keverheti a fiatalt. De ezt már csak a maga kárán tanulja meg sok kamasz.

Fotók: Zele Tímea

A tinédzserek az internet segítségével új barátságokat keresnek és kötnek, amely sok idejüket elveszi más feladatoktól, elsősorban a tanulástól. Ez az idő valójában kétszer annyi, mint amit a szüleik gondolnak. A szülők többsége nem igazán jártas a számítástechnika világában, a közösségi oldalak használatában, nem is gondolnak a gyermekükre, az ott leselkedő veszélyre. Sok szülő nem tudja, hogy létezik online zaklatás, és azzal sincsennek tisztában, hogy mi is az. Súlyos következményekkel járhat pedig, az érintett személyben növekedhet a szorongás, a félelemérzet, önértékelési zavarok is kialakulhatnak, hajlamosabb lehet a depresszióra, szélsőséges esetben öngyilkossághoz is vezethet.

A zaklatásnak kitett fiatalok - tudtukon kívül - saját maguk adnak szabad utat a zaklatóknak. Azokat a módszereket kell tudatosítanunk a gyerekekben és a velük együtt élő felnőttekben, hogy hogyan kerülhetőek el az internetes visszaélések. Aki az internet világába lép, az adatokat közöl magáról, képeket tölt fel. De nem mindegy, hogy milyen minőségben és mennyiségben. Nem szabad túl személyes információt vagy túl intim képet megosztani másokkal.

Jellemzően az internetes zaklatás ott fordul inkább elő, ahol a való életben is több erőszak van jelen. A durva és erőszakkal teli környezetben felnövő kamasz az internet segítségével éli ki a felgyülemlett agresszivitását.  A virtuális világot használja fel, hogy megtorolja a sérelmeit.  Úgy gondolhatja, „ha nekem rossz, neked is legyen az”. Az áldozat legtöbbször tudja, hogy ki a zaklatója, hiszen gyakran az iskolában lévő gyerekek közötti összetűzések az interneten folytatódnak. A zaklatás áldozatainak szülei általában semmit sem tudnak arról, hogy mi történik a gyermekeikkel.
A probléma csökkentése abban rejlik, ha a gyerek környezetében akad egy olyan megbízható felnőtt, aki meghallgatja, támogatja érzelmileg, és képes tárgyilagosan átlátni a problémát.  A szülő feladata pedig az, hogy figyelemmel kísérje, hogy gyermeke mit csinál a szabadidejében, milyen honlapokat nyit meg, mit tölt le, mit tölt fel, illetve figyeljen rá és beszélgessen vele, hogy kikkel chatel, kikkel tartja a kapcsolatot az interneten keresztül, és világosítsa fel, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek rá. Ma már nagyon sok olyan program van, amely bizonyos kulcsszavak beírásakor megtiltja, hogy egyes oldalakat megnyissanak. 

Az internet a mindennapok részévé vált, ez tény. Nem lehet a gyerekeket teljesen eltiltani a telefontól, de meg lehet és meg kell tanulni helyesen használni, jól érteni és kezelni az árnyoldalait. A helyzetre csak a megértő és rugalmas, nem elutasító szülői háttér lehet a megfelelő válasz.