Digitális oktatás a Csillagfürtösöknél
A digitális oktatásra való áttérés talán a Csillagfürt EGYMI Kazincbarcikai Tagintézménye számára jelenthette az egyik legnagyobb kihívást. Az SNI tanulók oktatásához szükséges speciális feltételek biztosítása a megváltozott körülmények között teljesen más elvárásokat és megoldásokat igénylő feladat a szakemberek és a családok számára, mint a hagyományos általános iskolai képzésnél.
A kazincbarcikai tagintézményben jelenleg 68, a rudabányai telephelyen 8, az utazós ellátásban 11 településen összesen 156 tanuló fejlesztéséről kellett gondoskodniuk a digitális eszközök adta alternatívákat kihasználva.
– Fontos volt, hogy az intézményünk a helyi sajátosságokra, rendelkezésre álló feltételekre, körülményekre figyelemmel alakítsa ki a kapcsolattartás, a kommunikáció, a digitális munkarend formáit. Az adott lehetőségekre támaszkodva a lehető legtöbb segítséget meg kellett tudni adnunk a tanulóinknak, hogy a megkezdett fejlesztések folyamatosak legyenek. A digitális munkarendre való átállás megszervezése során első lépésként mind a szegregáltan-, mind pedig az együttnevelésben (integráltan oktatott SNI tanulókat, akiket az utazós gyógypedagógusok segítik) résztvevők szempontjából felmértük a tanulók és családok helyzetét – tudtuk meg Hódosné Tatár Ildikó Esztertől, a tagintézmény vezetőjétől.
A felmérés során arra fókuszáltak, hogy melyek azok az ingyenes, tanulást támogató online rendszerek, amelyeket az iskola az SNI gyerekek, tanulók távtanításában a legtöbb tanuló elérésével tud alkalmazni. Fontos szempont volt, hogy a kiválasztott platformok és/vagy alkalmazások a fogyatékosság típusától függően és a gyerekek egyéni szükségleteihez mérten akadálymentesen elérhetők-e. Feltérképezték, hogy az SNI gyerekeket nevelő családok milyen digitális eszközökkel és internet-hozzáféréssel rendelkeznek, és melyik kapcsolati formában lehetséges velük a folyamatos együttműködés; valamint milyen mértékben tudnak a szülők, gondviselők, családtagok támogató szerepben részt venni az SNI gyerekek otthoni tanulásában.
Vizsgálták azt is, hogy a digitális munkarend és a nevelés-oktatásban, fejlesztésben, habilitációban, rehabilitációban résztvevők együttműködésének megszervezése milyen terhekkel nehezíti a szakemberek munkáját; illetve az Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI) utazó gyógypedagógusai, utazó konduktora teammunkában, hogyan osszák meg a többségi intézményekben szerzett tapasztalataikat, a digitális oktatásra vonatkozó ötleteiket, jó gyakorlataikat.
– A fogyatékos személyeket támogató érdekvédelmi szervezetek honlapjai és szervezetei is sokféle lehetőséget kínáltak, amelyekről tájékoztatást nyújtottunk. Folyamatos a kapcsolattartás, kommunikáció a tanítványokkal, családokkal. A sajátos nevelési igényű gyerekek számára a gyógypedagógus személye, az iskolai környezet a tanulás, fejlődés szempontjából a biztonságot, stabilitást jelenti, amit most hosszú ideig nélkülözniük kell. Nehezítő körülmény, hogy sok családnál, a szociális háttér támogató szerepe is korlátozott vagy hiányzik. A Gyermekjóléti Szolgálattal továbbra is együttműködünk, jelzéssel éltünk, ha ezt indokoltnak tartottuk – magyarázta el a szakember, aki hozzátette, fontos volt olyan megbízható, egységes kommunikációs csatornát keresni, amelyen keresztül a pedagógusok a tanulókkal, szülőkkel, támogató családtagokkal folyamatos kapcsolatot tudnak tartani és információkat is tudnak küldeni egymásnak, ügyelve az adatvédelemi előírások betartására.
Képforrás: Némethné Harzsó Szilvia szülő
Németh Ádám 3. o otthoni feladatmegoldás közben rész-egész
A feladatok tervezése során továbbra is figyelni kellett az egyéni különbségekre az eszközök és egyes alkalmazások használatában egyaránt. A speciális középsúlyos és autista csoportokban strukturált feladatlapok, gyógypedagógusaink által készített fejlesztő játékok formájában is kapnak munkát a tanulók. Otthon elérhetők a diákoknak a tankönyveik, munkafüzeteik, amelyek ismerősek számukra. Használatukhoz megfelelő, személyes instrukciókat, videós megsegítéseket biztosítanak.
– A biztonságot és stabilitást azzal is biztosítjuk, hogy meghatározott időtartamokban élőben is tartunk videós órát. Akiknél nem biztosított az online munka, ott heti rendszerességgel postázzuk a speciális tananyagot. Az integráltan oktatott SNI tanulók megsegítése – az adott társintézmény kérésének megfelelően – változatosan valósul meg. Mind a tanulók, mind az SNI gyerekek szülei vagy támogató családtagjai továbbra is érzik a gyógypedagógusaink mindennapi támogató jelenlétét! – árulta el a tagintézményvezető.
A kötelező egyéni fejlesztési tervek, a habilitációs és rehabilitációs célú fejlesztések céljai, feladatai továbbra is beépülnek a távtanítás rendjébe. Olyan feladatokat adnak és olyan módszereket használnak, amelyek – ha újszerűek is – nem ismeretlenek diákjaiknak, adott esetben szülői segítség mellett használhatók.
Németh Ádám 3. o otthoni olvasás feladatmegoldása közben
Az SNI tanulók értékelésében továbbra is rendszeres az ösztönző, az önértékelésre is biztató, a tanulási folyamatra, egyéni fejlődési ütemre koncentráló visszajelzés.
– Az elmúlt hetek tapasztalatainak birtokában és a lehetőségeink ismeretében megtaláltuk és kialakítottuk a digitális és/vagy papíralapú munkavégzés mindenki számára megfelelő egyensúlyát, a résztvevők közötti életszerű együttműködés, teammunka kereteit és feladatait a Csillagfürt EGYMI Kazincbarcikai Tagintézményében a Tankerület iránymutatásai alapján. Munkatervünkben vállalt feladatainkat is átültettük a digitális térbe. A Digitális és a Fenntarthatósági Témahetek projektjeit is sikerült megvalósítanunk az új munkarendben. Köszönet illeti minden gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens lelkiismeretes és odaadó munkáját, hogy zökkenőmentesen meg tudtuk valósítani kitűzött céljainkat, a szülők támogató segítségével – összegezte Hódosné Tatár Ildikó Eszter
A borítókép forrása Novákné Pitényi Szilvia szülő: Novák Zalán 1.o számolás-mérés otthoni feladatmegoldása közben
