https://kolorline.hu/A legjobb apró poéták

A legjobb apró poéták

Szerző:

Kolorline szerkesztőség

Publikálva:

Utolsó frissítés:

Kategória:

Kazincbarcika

Megszületett a döntés az „Apró poéták” történetíró pályázaton, melyre kisiskolások műveit várták a nagyszüleikkel kapcsolatban. A beérkezett történeteket R. Kelényi Angelika Terézanyu-díjas írónő zsűrizte, aki személyes üzenettel köszönte meg a kis alkotók munkáját.

„Drága alkotó Apróságok!

Óriási élménnyel töltött el bennünket a sok beérkezett pályamunka, mert habár jó könyvet olvasni mindig öröm, azt hiszem gyerekek tollából született történetet olvasni. Olvassatok és írjatok, mert az olvasás által nő a képzelő erőtök, színesedik a fantáziátok! Az olvasás és az írás lelki békét és egészséges lelket teremt.”

  1. helyezett Majoros Nóra
  2. helyezett Szabó Bíborka 3. a
  3. Bárány Boglárka 2. b

A nyeremények november 12-étől átvehetőek az Álomgyár Könyvesboltok – Kazincbarcika, Egressy Béni út 22. szám alatt lévő – üzletében, nyitvatartási időben: H-P 9:00-18:00 óra között.


A nyertes alkotások:

„Kincset adnak a jövőnek:
úgy hívják, hogy SZERETET!”

Angyali nagyszülők

A én történetem a nagyszüleimről rendhagyó történet lesz, mert sajnos én a nagyszüleimről csak a szüleim, és a rokonaim elbeszélései alapján tudok bármit is mondani. Az én nagyszüleim ugyanis már Angyalok.
A szüleim elmondásából tudom, hogy legelőször a nagymamámra mosolyogtam, amikor egy pár napos voltam. Azt is tudom, hogy a mamámnak sok terve volt ám velem. Mindig mondta, hogy majd elvisz engem világot látni, kirándulni, strandra, sétálni, játszótérre csak, hogy a szülők addig is tudják a dolgukat végezni. Mindig azt várta szegény, hogy a kezét megfogva járjak mellette. A legrosszabb pedig, hogy ezt már nem tapasztalhatta meg, mert az angyalok közé költözött, még mielőtt járni tudta volna.
De elárulok én egy nagy titkot! Más gyerekek mamáját hívtam nagyinak, és legbelül azt szerettem volna, ha az én nagyim is lenne.
Azt sem sokan tudják, hogy igazából azért én is meg szoktam ám szeretgetni a nagyszüleimet, mert amikor a szüleimmel kimegyünk a temetőkbe a sírjaikhoz, titokban meg szoktam puszilgatni a követ, amire a nevük van írva. Ilyenkor mindig súgok Nekik valami szépet. Biztos vagyok benne, hogy hallják is, amit mondok. Gyakran készítek ajándékot is Nekik, és otthagyom a temetőben. Úgy gondolom, el is teszik, meg is őrzik, mert legközelebb, amikor megyünk már nincs ott.
Abban is biztos vagyok, hogy ünnepkor, karácsonykor érezhetően megjelennek nálunk az angyalok képében a nagyszüleim. Nagyon korán szerettem rajzolni, és egészen kicsiny korombeli rajzokon is már úgy ábrázoltam a karácsonyt, hogy a nagyszülők is jelen voltak a rajzon, mint angyalok. Talán láttam őket, azért rajzoltam oda?
Sokszor irigykedem, amikor látom, hogy másoknak a szüleik mellett nagyik, sőt dédik is vannak. De nagyon haragszom ám akkor, amikor azt látom, hogy mások nem szeretik igazán a nagyszüleiket! Az jár a kis fejemben, hogy miért nem lehet másképp?
Így hát én csak annyit tudok végezetül mondani nekik, és azon nagyszülőknek is, akiknek unokára lenne szükségük, hogy én itt vagyok, szívesen elfogadok bárkit nagyinak, hogy szeressen és szerethessem…
… és végre nekem is lehessen „NAGYIM”.
A szívemben, úgy érzem van még elegendő hely…
Lehet jelentkezni

Majoros Nóra


Anya-Mama

Még egészen kicsi koromban adtam neki ezt a nevet, és máig így hívom őt: Anya-Mama. Még alig beszéltem, de már tudtam, hogy ezzel a két szóval sok veszélyt megúszhatok. Gyakran egymás után hívtam őket: „Anyaaaa!”, „Mamaaa!” – kiabáltam.  A két szó végül összeragadt, és anyukám anyukája kapta meg ezt a nevet.
Sok dolgot szoktunk Anya-Mamával együtt csinálni. Szeretünk ketten társasozni. Többfélét is ismerünk. Kisebb koromban ő mutatott nekem új társasjátékokat, de most már inkább én tanítok neki olyanokat, amiket eddig nem ismert. Úgy érzem, ő is szeret velem játszani. Nemcsak szórakozni szoktunk együtt Anya-Mamával, hanem a tanulásban is segít nekem. Mama tanár volt fiatalabb korában, nagyon okos, ezért jó vele tanulni. Mikor környezet dolgozatra készültünk, leült velem szembe és elmagyarázta a víz körforgását. Így könnyebb volt megjegyeznem. Elmesélte, hogyan keletkezik a cseppkő, és hogyan jött létre az Aggteleki cseppkőbarlang. Nagyon érdekesen beszélt róla. Imádok Anya-Mamával lenni. Van, hogy csak rajzolgatunk, de vele még az is izgalmas. Gyakran, amikor nála vagyunk, odamegyek hozzá a konyhába és segítek neki süteményt sütni. A habverés már egész jól megy, rám meri bízni. Mivel fájnak a lábai, ezért én terítem meg az asztalt, és én viszem be a különböző fogásokat a konyhából az étkezőbe. Nagyon finomakat szokott főzni, kedvencem a paradicsomos húsgombóc. A járvány miatt sajnos nem tudunk olyan sokszor találkozni, mint előtte, nagyon hiányzik a vele töltött idő. Vettünk neki egy tablet-et, hogy láthassuk is őt telefonálás közben, elég vicces, ahogy próbálkozik a modern technikával. Most végre én taníthatok neki valami újat. Sokszor felhívom inkább csak simán telefonon, ha beszélni akarok vele. Legszívesebben egész nap csacsognék vele.
Nagyon szerencsés gyerek vagyok, hogy ilyen jó mamám van! Mindig megvigasztal, ha szomorú vagyok. Meghallgatja a bánatomat, megpróbál rajtam segíteni. Szeretem Anya-Mamát nagyon!

Szabó Bíborka


Boldog napok nagyszüleimnél

Az én nagyszüleim Rudabányán élnek, már nyugdíjasok. Nagyon szeretem őket, nagyon örülök, hogy vannak nekem.
Papának és mamának szólítom őket. Nagyon fontosak, papó szeret kertészkedni és házi állatokkal foglalkozni. Mama finomakat süt és főz. Szoktam neki segíteni. Minden pénteken ők jönnek értem iskolába. Hétvégén pedig ott vagyunk a testvéremmel együtt, ha a szüleim dolgoznak. Jól érzem magam náluk. Sokfelé szoktunk velük együtt kirándulni, nyaralni. Egy szép júliusi napon a faluban lévő múzeumba látogattunk el. A kiállításon papó mesélt a bányászatról. Legjobban az ősmajomról szóló történet tetszett. Ezután elmentünk a Rudabányai tóhoz sétálni. Ott nagyon szép a táj. Hozott mama finom szendvicseket, süteményt. Leültünk a tópartra gyönyörködtünk a tájba és elkezdtünk piknikezni. Utána együtt kártyáztunk és nagyot sétáltunk.
Szerencsés vagyok, hogy ilyen nagyszüleim vannak, mindig számíthatunk rájuk. Nagyon szeretnek bennünket. Remélem én is ilyen nagyszülő leszek.

Bárány Boglárka

További híreink

Atrocitás a KBSC-Honvéd mérkőzésen

Dátum: 2024. ápr 28. 20:31

Vendégszurkolók csaptak össze a biztonságiakkal a vasárnapi Kolorcity Kazincbarcika SC — Budapest Honvéd mérkőzésen. A verekedés miatt a játék is leállt, így a 90. perc után 15 perc hosszabbítás következett.

Jól futott Kazincbarcika a Futókörök napján

Dátum: 2024. ápr 28. 13:03

Másodszor indult városunk az országos Futókörök napja című sportprogramon április 27-én. Itt különböző települések gyakorló és alkalmi futói gyűjtötték egyénileg a „közösbe” a lefutott köröket, és ezzel mérték össze magukat a helyszínek. Kazincbarcika a 20 részt vevő település között összesítésben az eredményes 6. helyen végzett.

Megállni és parkolni is tilos lesz több mint 1 hétig az Újkazincon

Dátum: 2024. ápr 26. 20:20

Aszfaltburkolat kerül a környező kisebb átkötő után után az Újkazinc városrész fő átvezető útjára is. Az autók több mint 1 héten át sem megállni, sem parkolni nem tudnak a munkálatok útvonalán.

Színes és formabontó! És milyen legyen még a strandunk?

Dátum: 2024. ápr 26. 13:15

„A várostervezés közös ügy, hiszen együtt élünk itt, ebben a színes városban. Egy strandberuházás szinte mindenkit érint valamilyen módon, miután családi programok színtere lesz majd ez a hely, ezért szeretnénk kikérni a kazincbarcikaiak véleményét és ötleteit is” — erről Szitka Péter polgármester nyilatkozott a város új strandjának tervezése kapcsán.