Adóhiszti pandémia idején
Közösségi és egyéb internetes felületeken több valótlan információ, csúsztatás jelent meg azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat helyi adók brutális mértékű emelésével akarta megnyomorítani a városlakók életét. Az igazság ezzel szemben az, hogy bár valóban tervezett az önkormányzat kismértékű adóemelést, ennek célja nem a helyiek sarcolása volt, hanem a COVID-járvány okozta többletköltségek, de főleg az elmúlt időszak jelentős kormányzati elvonásainak kompenzálása.
Az országos politikában abban mindenki egyetért, hogy az önkormányzatok egyetlen bevételi forrása az adó. Az adó egy részét a helyhatóságok maguk szedik be (pl: kommunális adó), más részét az állam gyűjti össze, amiből valamennyit visszaoszt az önkormányzatoknak (pl. személyi jövedelemadó). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy amikor emelkednek a költségek (mint idehaza az utóbbi években szinte minden), vagy a mindenkori kormány növeli az elvonásokat (lásd szolidaritás
Többszáz milliót húzott magán az önkormányzat
Az önkormányzat 2020-as éve már eleve forráscsökkentéssel indult, lévén a kormány Kazincbarcikát plusz adóval, a szolidaritási hozzájárulás fizetésével sújtotta az iparűzési adóbevétele miatt. (Itt fontos megjegyezni, hogy az iparűzési adó eredetileg annak a környezetterhelésnek az ellentételezése – por, zaj, egyéb ártalmak – amelyet egy településnek el kell szenvednie az ipartevékenység miatt, legyen szó egy autógyárról, vagy egy vegyipari üzemről.) Ezzel az adóval a kormány lényegében a szerencse fiainak tekinti ezeket a településeket, mintha egyes ipari tevékenységeknek semmilyen hátránya nem lenne, pedig köztudott, hogy többségüknek van. Mindemellett a városvezetés már a költségvetés elfogadásakor számolt azzal, hogy az akkor kibontakozó járvány gazdasági hatásai idehaza is jelentkeznek majd, azaz készült a rosszabb forgatókönyvre, ami sajnos nem maradt el.
Az idei költségvetés csak a városi cégcsoportban 300 milliós elvonással járt, emellett a költségszűkítést minden intézményben érezték az ott dolgozók (óvodák, szociális szféra). Év közben a kibontakozó járvány miatti többletköltségek (mintegy 100 millió forint), valamint az újabb kormányzati elvonások (gépjárműadó, feladat finanszírozás, reklámhordozók utáni fizetési kötelezettségből származó bevételek – hozzávetőleg 100 millió forint) miatt még nehezebb lett a helyzet, az pedig már most látható, hogy az elkövetkező időszakban az önkormányzatoknak jutó forrás a központi költségvetésből nem lesz több, miközben a költségek az élet minden területéntovább emelkednek (bérek, élelmiszerárak stb.).
Óvatos adóemelés
A tervezett adóemelés – mellyel nagyjából 100 millió forinthoz juthatott volna a város – a kommunális adónál éves szinten a legtöbb lakástulajdonosnak 3000 forint plusztjelentett volna, ami havi 250 forint, ez kevesebb, mint egy üveg sör ára. Még a nagyobb jövedelemmel, és így nagyobb lakással rendelkezőknél is mindössze havi 435 forint emelésről beszélhetünk. Ma Kazincbarcikán a kommunális adó legmagasabb mértéke éves szinten 22 000 Ft, ami messze elmarad az állam által megengedett 31 184 forinttól.
Az építményadó emelésnél a helyi bankok és dohányboltok voltak az emelés célkeresztjében, míg a magántulajdonban lévő garázsokra éves szinten mindössze néhány száz forintos emeléssel, pontosan havi 60 forinttal kalkulált a javaslat köszönhetően az új, 30 százalékos kedvezménynek, ami így nem kerülhetett bevezetésre. Az új adószabályok a külföldi és magyar tulajdonban lévő tőkeerős üzletláncokra mértek volna plusz terhet, azonban a kormány által időközben bevezetett adóstoppal, Kazincbarcika ettől a bevételtől elesik.
- Az önkormányzat köszönettel tartozik a BorsodChem Zrt.-nek, amely hosszú évek óta stratégiai partnerünk, TAO hozzájárulásával Kazincbarcika sportéletét, iparűzési adójával a városi fejlesztéseket nagymértékben s
Az alpolgármestertől azt is megtudtuk, hogy az önkormányzatnak az elmúlt években – látva az uniós források érkezése miatti gazdasági élénkülést – bőven lett volna lehetősége adót emelni, vagy új adót kivetni, azonban ezen a téren mindvégig igyekezett mértékletes lenni, és az együttműködést (például a BorsodChemmel) a tárgyalóasztaloknál erősíteni.
- Sajnos 2020 Magyarországán egy önkormányzat helyzete nem olyan, mint nyugaton. Ausztriában a helyi közműtársaságok (víz, gáz, távhő stb.) az önkormányzatok tulajdonában vannak, amelyek profitot termelnek, ebből tudják működtetni és a fejleszteni a várost. Itt a távhőn kívül – amelynek az árait az állam állapítja meg, így alig fedezi az összes költséget – nincs semmink. Az van, amit a kormány ad – van, amikor többet, de mostanában inkább kevesebbet – illetve amit magunknak beszedünk adóból. Ebből élünk és fejlesztünk, nincs más lehetőségünk – összegezte a helyzetet Klimon István.
