Hamarosan megjelenhet a Tükörcserepek 3.

Lovas Tiborné neve kazincbarcikaiként 2009 óta még ismerősebben cseng a városlakók számára, hiszen lelkes lokálpatriótaként, a modern kor krónikásaként interjúkat készít a város építésében, gazdasági, kulturális és sportéletének megalapozásában, fejlesztésében fontos szerepet játszó emberekkel. Hamarosan megjelenik a Tükörcserepek 3. kötete, ennek kapcsán kérdezi a szerzőt a Kolorline munkatársa.

Hogyan jut eszébe egy hosszú ideig gazdasági, számítástechnikai területen tevékenykedőnek, hogy mint apró tükörcserepekből összeállítja három kötetből álló interjúsorozatát, melyből kirajzolódik a város történetének elmúlt 66 éve?
Mondhatni Kazincbarcikával együtt nőttem fel. A lehető legtermészetesebb módon mozgok ebben a városban, hiszen szeretem a mai napig, de talán pont ennek a természetességnek köszönhetően valójában eszembe sem jutott tudatosan utánanézni a rendszerezett történetének, azon túl, amit az évek során olvastam. Például Papp Attila könyvtáros helytörténeti gyűjteményeit vagy az egykori tanácselnök, Takács István részéről a Barcikai Históriás helytörténeti kiadványait. Viszont rá kellett jönnöm, hogy nem is tudok valami sokat annak a városnak a történelméről, ahol felnőttem.
Ezért szívesen hallgatok megélt életutakat, történeteket, kinek milyen élménye van a településről.
Az interjúkötetek megírásakor két cél vezérelt. Az egyik az volt, hogy a visszaemlékezések történeti áttekintést adjanak arról a 66 évről, amely még hiteles a történész számára. A másik, hogy ösztökéljem Kazincbarcika jövő generációját városának szeretetére, történetének kutatására.

Milyen szempontok alapján választotta ki az interjúalanyokat?
Elsősorban olyan embereket szólaltattam meg, akik részesei voltak e város megteremtésének, vagy a mai közéletben vállalnak szerepet.

Mennyi időbe telt az 56 interjú elkészítése?
Sokat kutakodtam, amíg rátaláltam egy-egy interjúalanyra. Még a második kötet megjelenésének évében folytattam múltfeltárásomat. A könyvírás időtartamának becslésével túl sok változót kell figyelembe venni, amelyek többnyire egyénenként és történetenként változnak. Nem attól függ egy kötet megírása, hogy mennyi idő alatt készül el egy beszélgetés írása, hanem mikor érem el azt a szakmailag vagy társadalmilag ismert személyt. Minden alkalommal, amikor valakire rátalálok, tudom, hogy ő a város egyik építő köve. Kérdésére válaszolva, négy év alatt készült el a 3. kötet.

Hogyan zajlott le az alkotói folyamat az időpont-egyeztetéstől a végső formába öntésig?
A Kazincbarcikai Tükörcserepek valamiféle kis tükrét tartja a kezében az olvasó. Én tartom elébe, 56 emblematikus portréjával, akik köz- és magánügyeikről vallottak. Személyes kis tükör ez. Elfogult, de azért remélhetőleg nem torzít. Több mint másfél évtizeden át időszakos rendszerességgel beszélgettem a Kazincbarcikáért dolgozókkal. A helyszínek mindig változtak.
Az eszmecseréket diktafonnal rögzítettem. Természetesen rövidítésre, szerkesztésre kényszerültem, hogy beleférjünk egy-egy kötetbe, kisimítgattam az élőbeszéd írásban nem jól festő lazaságait, de igyekeztem megtartani a természetességét és kinek-kinek a jellegzetes stílusát. Emiatt számomra érdekes írói munkának bizonyult a szövegek formálása. Minden interjúnak, beszélgetésnek az a tétje, hogy elhangzik-e olyan információ, amelyet korábban nem osztottak meg a nagyközönséggel. Az interjúalany jóváhagyásával kerülhetett a könyv hasábjaira a beszélgetés.
Egy könyv megjelenése nem csak a szerző érdeme, még akkor sem, ha a címlapon az ő neve szerepel. Amíg az írásból könyv lesz, sokan munkálkodnak rajta. Nagy köszönet illeti azokat az embereket, akik bátorítottak a könyv megírására, mélyítették tudásomat, és az évek során hatással voltak a munkámra. Szerkesztő, lektor, továbbá borítótervező, tördelő, grafikus, fotós, nyomdász, könyvkötő, akik a könyv tartalmához méltó kivitelezést biztosítják.

Hogyan tolerálta családja nagy odaadással és fáradhatatlanul végzett munkáját?
A megfelelő családi háttér alapvető jelentőségű az életcélok elérésében. Négy évtizedes házasság nem kevés idő. Fontos, hogy az évek múlásával ugyanúgy odafigyeljünk egymásra. A férjem a könyvem egyik fotósa, filmkészítés esetén operatőre. Gyermekünk családjával távoli városban él.

Visszagondolva korábbi köteteire is, a több száz interjú közül melyek voltak a legemlékezetesebbek?
Számomra minden életút valamiért különleges. Nem tartom különbnek egyiket sem a másikénál.

Mikorra várható a könyv megjelenése? Mi gyorsíthatná meg ezt a folyamatot?
A tervek szerint karácsony előtti kiadás várható. A megjelenés tőlem független, a nyomdai előkészítés is megtörtént. Az előzetes felmérések szerint nagy érdeklődés mutatkozik a harmadik kötet iránt, viszont még több elővásárlási szándéknyilatkozatra lenne szükség, hogy a nyomdai munkálatok elkezdődhessenek. A lehetőséget megragadva, tisztelettel kérem a város cégeit és az egyéni érdeklődőket, elővételi szándékukkal segítsék a könyv további nyomdai munkálatait!

A krónikás/a szerző „letészi a lantot”, vagy van még a tarsolyában megörökítésre váró téma, illetve személy?
A Tükörcserepek köteteinek megjelenése lezár egy korszakot az életemben. Hatvanöt éves vagyok, ideje átengednem az irodalmi kérdező szerepét alkalmas fiatalabbaknak. Sokat tanultam e beszélgetésekből, a „városépítők” életének felemelő nehézségeiről, örömeiről. Azt hiszem, olyan tudás ez, amire az olvasók is kíváncsiak. Ha egyik-másik könyvemet kedvük támad megismerni, az már a hab a tortán.