Intézményi bezárások nélkül mintegy 250 millió Ft-tal kellett volna többet fizetni a fűtésért Kazincbarcikán
Innovatív megoldással, azonnal alkalmazkodott a kialakult helyzethez tavaly ősszel Kazincbarcika Város Önkormányzata és a Barcika Holding. A 18-szorosára nőtt intézményi hődíjak miatt többszáz önkormányzati és tagvállalati dolgozó költözött ki az irodaépületekből, és egészen áprilisig voltak kénytelenek olyan ingatlanokban végezni munkájukat, amelyeknek távhőköltségei nem változtak tavalyhoz képest. A lemondás eredménye, hogy a kormány által hozott döntések következményeként nem kellett 250 millió Ft-ot pluszban kifizetni a város költségvetéséből az érintett épületek fűtésére.
Talán az országban egyetlen városként lépte meg Kazincbarcika azt, amit más települések nem: bezárta a Polgármesteri Hivatalt, valamint az önkormányzati cégek több épületét, hogy elkerülje a város pénzügyi ellehetetlenülését a döbbenetes mértékben megdrágult távhőárak miatt.
A távhőárakról
Magyarországon a lakosságra és az intézményekre, valamint a vállalkozásokra vonatkozó távhődíjat miniszteri rendeletben határozza meg az állam minden év október 1-jén. 2022-ben az ár a lakosság számára változatlan maradt, ám az intézmények és cégek hődíja a kormány döntésének okán 18-szorosára emelkedett. Kazincbarcika Város Önkormányzatának és a Barcika Holdingnak újra kellett gondolnia intézményhálózata üzemeltetését, és azt, hogy hol, hogyan tud költséget csökkenteni.
Szitka Péter polgármester felelős városvezetőként eljárva olyan intézkedésekről döntött, amelyek megakadályozták, hogy többszáz millió forintos plusz kiadás terhelje meg a fűtési szezon végére Kazincbarcika Város Önkormányzatának költségvetését.
Felelős intézkedések a Barcika Holding vállalatcsoportnál
Kazincbarcika 5 önkormányzati tagvállalatánál komoly döntések születtek azért, hogy sikerüljön a távhőárakon spórolni — közölte dr. Kovács László, a Barcika Holding vállalatcsoport vezetője a Kolorline kérdésére.
„A Barcika Centrum Kft., a Barcika Szolg Kft., a Barcika Príma Kft,, a Barcika Park Nonprofit Kft. és a Barcika Art Nonprofit Kft. esetében jelentős volt a távhőárak okozta költségnövekedés. Az emiatt meghozott intézkedések meghatározták a kollégák mindennapi munkavégézését.”
A Barcika Centrum és a Barcika Szolg munkatársai a Munkácsy téri központból olyan bérleményekbe költöztek át, ahol lakossági távhőárat kellett fizetni. Az irodaház kiürült, és csak mintegy 5 hónapos kényszerszünet után, a téli fűtési szezon végén került le a lakat az épület bejáratáról.
A Barcika Szolg Patak úti épületében szintén nem volt távfűtés. A cég előzetesen egyeztetett erről az ottani bérlőkkel, akik ezen időszakra mentesültek a bérletdíj-fizetési kötelezettség alól, a Szolg pedig jelentős összeget tudott megtakarítani.
A Barcika Príma központi konyháján — amely távfűtéssel üzemel — egyedi hőfokszabályozással, többmilliós költségcsökkentést sikerült realizálni a fűtési szezon végére.
A Barcika Park gázfűtésről fatüzelésre tért át ebben az időszakban, amellyel szintén mérsékelte a pluszkiadásokat, emellett átmenetileg szüneteltette tevékenységét a távfűtéssel üzemelő Táncsics utcai telephelyen.
A Barcika Art Nonprofit Kft. jelentős összeget tudott spórolni. A cég munkatársai kiköltöztek a bezárt és felújítás előtt álló Egressy Béni Művelődési Központból, emiatt itt nem keletkezett távhődíj. A Mezey István Művészeti Központban pedig temperáló fűtést biztosítottak, amivel szintén óvták a költségvetést. De még ennél is jelentősebb tétel volt az uszoda október 1-jétől történő bezárása, ahol a szolgáltatótól kapott gázár gyakorlatilag finanszírozhatatlan volt a város részéről. A jelenlegi árakon csak ebben az egy intézményben jóval 100 millió forint feletti plusz költséget jelentett volna a fűtés.
„Számításaink és becslésünk szerint tagvállalati szinten április végéig 213.449.978 Ft kiadástól mentesítettük a várost, amit fűtésre kellett volna kifizetni — hangsúlyozta dr. Kovács László, a Barcika Holding vállalatcsoport vezetője.”
A Polgármesteri Hivatal költségcsökkentése
A Városháza dolgozói szintén költözni kényszerültek. Mégpedig olyan önkormányzati ingatlanokba, ahol lakossági díjat kellett fizetni a távfűtésért.
„A Polgármesteri Hivatalban körülbelül 25-30 millió Ft-ba került volna a fűtés, ami nem kevés. Azonban az épület bezárásával és a takarékoskodással sikerült megvédeni kollégáim munkahelyét, biztosítva továbbra is családjaik megélhetését. Városvezetőként előttem az a kettős cél lebegett, hogy biztonságban tudjam munkatársaim és Kazincbarcika jövőjét — fogalmazott Szitka Péter polgármester.”
A városvezetés és a tagvállalatok vezetői kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a fűtés gazdaságos legyen, és mindent elkövettek, hogy a megemelkedett energia- és távhőárak a lehető legkisebb mértékben terheljék meg a város költségvetését.
Két oldalról érkező szorítás
A Barcika Szolg Kft. a fűtési szezonban kettős szorításban élt. Egyrészt nemcsak azt kellett megoldania, hogy a szolgáltató felé kiegyenlítse a számlákat, hanem azt is, hogy a fogyasztók is rendezzék tartozásaikat.
Áldozattal járt a megszorítás
A hónapokon át tartó átalakítás a mindennapokban nem okozott fennakadást a munkában, a költségvetés pedig mentesült a plusz kiadásoktól.
Az önkormányzat részéről mintegy 70 kollégának, a tagvállalatok részéről pedig több száz munkatársnak jár köszönet az elmúlt hónapokért.
„A Barcika Holding vállalatcsoportnál fegyelmezettségükről tettek tanúbizonyságot a kollégák, akik megértették a kemény intézkedés célját. A bezárások munkatársaim mindennapi komfortját jelentős mértékben befolyásolták, hiszen az épületekben vagy hűvösebb volt, mint amit megszoktak a korábbi években, vagy pedig kisebb lakásokban, üzlethelyiségekben, megváltozott munkakörülmények között kellett ugyanazt a teljesítményt nyújtaniuk — közölte dr. Kovács László.”
A Barcika Art munkatársainak egy része először a Mezeybe, aztán a KolorLabba költözött, a Barcika Szolg és a Barcika Centrum alkalmazottai lakossági távhődíj-kategóriába eső bérleményekbe bútoroztak át, a Barcika Prímánál a hőfokot kellett lentebb venni, a Barcika Parkban pedig a korábbiaktól eltérő fűtési módot alkalmaztak.
Kazincbarcika polgármestere tavaly szeptemberben, amikor a távhődíjak drasztikus mértékű kormányzati emelésének híre megjelent, azonnal a megoldást kereste, hogy a város ne kerülhessen pénzügyileg kiszolgáltatott helyzetbe. Szitka Péter már akkor kimondta: „nincs gond azzal, ha az önkormányzatnak saját magán kell spórolnia. Emiatt született meg az az elképzelés, hogy a hivatali ülőmunkát végző kollégák más helyszíneken, strukturáltan, többen egy szobában dolgozzanak.”
A döntés olyannyira újszerű volt, hogy még az országos hírekben se nagyon lehetett hallani hasonló lépésről. A város vezetője ezúton köszöni az önkormányzati és a tagvállalatoknál dolgozó kollégáknak, hogy a megváltozott körülményeket tudomásul vették, ahhoz gyorsan alkalmazkodtak, és áldozatos hozzáállásukkal ugyanazt a minőségi munkát teljesítették, mint a bezárások előtt.
„Köszönet illeti emellett Kazincbarcika minden lakóját, hogy türelemmel és megértéssel viselték a számukra is megpróbáltatással járó időszakot - hangsúlyozta Szitka Péter.”
Bár egyelőre nem lehet tudni, hogy a jelenleg érvényben lévő, szeptember 30-ig meghatározott állami távhőárak október 1-jétől hogyan alakulnak, de a városvezetés abban bízik, hogy az új tarifák konszolidáltabbak, az eredetit csak minimális mértékben meghaladó díjak lesznek, és nem lesz szükség újabb költözésre ősszel.
