Felmérik a fákat Kazincbarcikán
Korábban sok városlakó kutatta, mi az oka néhány fa rejtélyes módon történt megjelölésének. Kiderült: a Life-projekt keretében megkezdődött a város zöldfelületeinek felmérése.
Fakataszter készül Kazincbarcikán, hogy lajstromba lehessen venni, hány fa található a városban, és azok hol helyezkednek el. Első körben légi úton történő felmérés zajlott. Ennek során a szakemberek beazonosították, hogy adott területen milyen fajtájú fák élnek. A légi vizsgálat azonban nem 100%-os, ezért szükségessé vált a földi azonosítás. Klimon István alpolgármester kérdésünkre elmondta: az így számba vett fákat narancssárga festékkel jelölték meg.
„Ezeket a fákat nem kivágásra jelölték meg, hanem kizárólag azonosítás céljából” — hangsúlyozta az alpolgármester.
Kazincbarcikán a fák kivágása csakis az állomány megújítása céljából történik, illetve olyan esetekben, ha az adott fa balesetveszélyes vagy beteg. Sok fa a várossal egyidős, egy részük vágásérett korba került, éppen ezért szükséges a tervezett megújítás facsemeték ültetésével vagy fiatalító metszéssel. Csak az elmúlt 5 évben mintegy 1000 fa elültetésére került sor. Klimon István közölte: abban bíznak, hogy ezek jelentős részéből nagy lombkoronát növesztő fa lesz, és megmaradnak úgy, ahogyan az elődök által ültetettek.
A parkfák kivágásának lehetséges okai
A biológiai gyengülés jelei a puhafákon általában már 50-60 éves koruk körül tapasztalható, a keményfák jóval tovább maradnak épek. A korábbi évtizedekben a városi kertészetek parkfaként elsősorban a puhafákat preferálták, azok gyorsabb növekedése és viszonylagos igénytelensége miatt.
De befolyásolja a fa életciklusát a túl sűrű ültetés, az emeletes házak melletti telepítés vagy a közmű építés-javítás.
A kivágás élettani okainak jelei
⇒ Csúcsszáradás — a fa koronájának felső részén száraz gallyak vannak. Ez a fa nedvkeringésének elégtelenségét jelzi, amelynek több oka lehet, de legtöbb esetben a fa vigorjának (életerő) csökkenéséhez kapcsolható.
⇒ Levelek korai száradása, lehullása — ez több ok miatt is előállhat. Vadgesztenye esetében például a gesztenye aknázómoly károsítja olyan módon a leveleket, hogy belső szöveteit szétrágja és a levél elhal. Később a levélzet újrahajt, de ez a folyamat nagyon megviseli a fa életerejét.
Egyéb kórokozók, gombabetegségek miatt is lehet levélhullás (lisztharmat, peronoszpóra), de ez előállhat fiziológiai okok miatt is, mint szárazság, rossz talajviszonyok. Ezt a folyamatot a fa többször képes kompenzálni, de egyre csökkenő mértékben és a vége itt is a kiszáradás lesz.
⇒ Korhadó, belül nedves odúk
⇒ Harkályvésések
⇒ Taplógombák — ezek a korhadó fákat beszövő gombamicéliumok termőtestei. Jelenlétük a fa korhadására utal.
⇒ Fagyöngyfertőzöttség — a fehér fagyöngy félparazita, a fa ásványi sóit és nedvességét szívja. Nagyobb mértékben előfordulva szintén a fa gyengüléséhez, elhalásához vezet.
⇒ Kéregleválás, kéregrepedés — a fa egészének szárazodása okozza.
⇒ A körbeaszfaltozott, kövezett fák egy bizonyos nagyság elérése után is száradni kezdenek, mivel gyökereik kevés nedvességhez jutnak.
Mindezeken felül elégséges okot szolgáltat a fakivágásra a fa instabilitása, amikor a fa egésze valamilyen irányba húz, súlypontja nem a törzsön, hanem azon kívül van. Ez az állapot különösen szélvihar vagy ónos eső esetén veszélyes.
A kivágást meg kell fontolni gyümölcseivel szemetelő és darazsakat vonzó fáknál, illetve a nyár esetében a repítőszőrös termések terjesztése miatt.
Ökológiai szempontból kívánatos az invazív faegyedek eltávolítása, amelyek gyorsan szaporodnak gyökérsarjaikkal vagy terméseikkel (akác, amerikai kőris).
