Vadgázolás — változtak a szabályok, veszély az utakon
Hamarosan elkezdődik a szarvasbőgés, ennek fényében különösen fontos az a jogszabályi változás, amely július elsejétől lépett érvénybe a vadgázolással, a vadak közutakon történő megjelenésével kapcsolatban.
Az új szabályozás alapján csak akkor terheli felelősség a vadásztársaságot, ha bizonyítható, hogy a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll összefüggésben, példáxul, ha etetés vagy kergetés miatt tévedt ki az útra. A változtatások célja az volt, hogy ösztönözzék a gépjárművezetőket a körültekintőbb közlekedésre.
A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően először az ország délnyugati részein kezdődik, később azonban Borsod vármegyében is hallatják a bikák a hangjukat. Különösen számolni kell a vadállatok megjelenésére azokon az útszakaszokon, amelyeket veszélyt jelző táblával jelölnek meg. Ezeket ugyanis a közútkezelő a vadásztársaságokkal, a vadgazdálkodási szakemberekkel egyeztetett útszakaszokon helyezi el, ahol a vadak megjelenésének az átlagosnál is nagyobb a valószínűsége.
Egy esetleges vadgázolás esetén mindenképpen rendőri intézkedést kell kérni, akik gondoskodnak a vadásztársaság értesítéséről — hívta fel a figyelmet dr. Rácz Tamás, a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője. Hozzátette: a vadelütéssel végződő közúti balesetek számának csökkentésére több lehetőség is létezik.
„Felújított utak mentén láthatóak a klasszikus fehér és piros fényvisszaverő szélességjelzők mellett a kék színűek, amelyek a vad riasztását szolgálják. Emellett a gépjárművezetők beszerezhetnek a kereskedelmi forgalomban kapható vadriasztó eszközöket, amelyek a gépjárműre felhelyezve, egy bizonyos frekvencián hangot kiadva űzik el a vadat a közút mellől” — fogalmazott az osztályvezető.
Miután az autóvezetés és a vadgazdálkodás egyaránt veszélyes üzemnek minősül, egy vaddal történt ütközést követően azt kell vizsgálni, hogy valakinek a tevékenysége során felmerült-e felróhatóság vagy rendellenesség, hibázott-e valaki. Ha nem lehet egyértelműen bebizonyítani, hogy valamelyik fél hibázott, akkor mindenkinek a saját kárát kell viselnie főszabály szerint — erről tájékoztatta a KolorLine-t Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.
„Attól azért senki ne rettegjen, hogyha elüt egy vadat, akkor majd kopogtatnak az ajtaján, és több százezer forintot követelnek tőle. De a júliustól érvényes jogszabály azt a teljesen logikus gyakorlatot követi le, hogy nincs lehetőségünk arra, hogy befolyásoljuk a vad mozgását a szabad területen” - hívta fel a figyelmet a szakember.
Földvári Attila hangsúlyozta: súlyos büntetésre számíthat, aki haza akarja vinni az elgázolt vadat, ugyanis ez lopásnak minősül. Egy őz értéke megközelítheti a 300 ezer forintot, míg egy szarvasé, főleg, ha szép agancsa van, akár milliós összegre is rúghat. Ezért ezen tételekkel lesz arányos a vad ellopásáért kiszabandó büntetés is.
