Teljeskörűen elindult a távfűtés Kazincbarcikán
Az eddigi rendkívül meleg ősz ellenére idén is beköszöntött a fűtésszezon. Cikkünkben áttekintést adunk arról, hogy mitől is függ a rendszer indítása, és hogyan történik a szabályozás az indítás napjaiban.
Bár minden évben szeptember 15-én kezdődik a fűtési idény, ám még ezt követően is a szerződésekben megfogalmazott kritériumok határozzák meg a fűtés elindítását 8641 távhős lakásban Kazincbarcikán. A társasházak képviselői ettől az időponttól kezdve bármikor kérhetik az általuk kezelt épületekben a fűtésszolgáltatás bekapcsolását. Idén a társasházkezelők az épületek 99,9 százalékában kérték ezt az elmúlt két hétben.
Az általános távfűtés-indítási kritériumok
A távfűtés beindulásához vagy az előző napon 10 Celsius-fok alá csökkenő 24 órás átlaghőmérséklet szükséges vagy pedig három egymást követő napon 12 fok alá eső 24 órás átlaghőmérséklet.
„Október 6-án 14,1, október 7-én 15,9, október 8-án 15,4 Celsius-fokos hőmérsékletet jegyeztünk az óránkénti adatok 24 órás átlagából, és csak tegnap, október 9-én éjfélig mértünk végül 7,5 Celsius-fokos átlagot — ismertette Balla Zoltán, a Barcika Szolg Kft. energetikai igazgatója — ezért a fűtésszolgáltatást október 10-én indítottuk el abban a néhány épületben, amelyeket ténylegesen a hőmérséklet alapján kellett befűtenünk.”
A rendkívüli helyzetek egyik váratlan oka
Néhány nagyon ritka esetben a nagy hőközpont elindítása ellenére sem minden távhős épületben indul be ténylegesen a fűtés.
„Ez sokszor rajtunk kívül álló okokból történik — világított rá Balla Zoltán — nyaranta ugyanis gyakran dolgoznak tőlünk független szerelők az épületekben, és ha ők elzárják, de vissza nem nyitják az elzárószerelvényeket, mi hiába indítjuk el a hőközpontot. Erről azonban csak lakossági hibabejelentések alapján szerezhetünk tudomást.”
A 18-as határ a távfűtés világában is döntő adat
Egy fontos háttérmechanizmust is tisztázott a Barcika Szolg energetikai igazgatója, azt, hogy a korábban megrendelt fűtések kapcsán miért érezhették a lakók, hogy nappal nem üzemel a rendszer.
„Mostanáig különösen magas hőmérsékletű napjaink voltak. A hőközpontjaink pedig a külső hőmérséklet alapján vezérlik a radiátorokba jutó víz hőmérsékletét, és ha odakinn 18 foknál magasabbat mérnek az érzékelők, akkor a hőközpont egyáltalán nem fűti az épületeket. Másik ok lehet, hogy a felfűtés hatására a víz a zárt rendszerben, mint egy fazékban, buborékolni kezd. Ezeket a légbuborékokat ilyenkor ki kell választani, de vannak olyan épületek, amelyekben nem tud kivándorolni a rendszerből a levegő. Ekkor bejelentéseket kapunk az épületek, lakások légtelenítésére vonatkozóan” — tájékoztatta a Kolorline-t Balla Zoltán.
