A fakivágás mindig jó okkal történik

A kényszerű, de célszerű éves fakivágás hatékony időszaka mindössze két hónap, a vegetáción és a karácsonyi díszleten kívül eső január és február. Teljesen érthető, hogy senki nem örül egyetlen kivágott fának sem, de az esetek mögött szakszerű, jó okok állnak. Erről és a bőséges pótlásukról kérdeztük a szakembert, Molnár Péter főkertészt.

Molnár Pétertől megtudtuk, hogy mire eljött az idei, télen aktuális tervszerű fakivágás ideje, addigra természetesen szakmailag előterjesztett és megszavaztatott koncepcióval és engedéllyel kezdődött meg a munka ezen szakasza.

„Nyilvánvaló számunkra is, hogy a lakosság sem örül, amikor hosszú belvárosi úti fasorokba is erősen bele kell nyúlnunk, de minden fakivágásnak saját oka van, és ez nemcsak az lehet, hogy már kiszáradt a fa – hívta fel a figyelmet Molnár Péter. — Nem az a mérvadó a fák épségét illetően, hogy tátong-e már a törzsükön egy hatalmas lyuk. Sok fa odvasodás nélkül, lábon szárad ki.”

A szakmai döntés egy részét a fakopp-műszer végzi

Kazincbarcikán is használják a fakímélő, korszerű Fakopp-műszert, amellyel gyakorlatilag számítógépes favizsgálatot lehet végezni. Akkor is eredményt mutat a fák betegségéről, ha a fakéreg még nem mutatja az eltérést. A szakember szerint a Fakopp megfelelő útmutatást ad arra, hogy egy fát ki kell-e már vágni vagy pedig még nem, de a kollégák egymással is konzultálnak. Ennek nyomában arra kérik a lakosságot, hogy bízzanak meg szakmai döntéseikben.

A láthatatlanul beteg fák tényleges veszélyei

„Sok fa csúcsszáradó, tehát felülről szárad visszafelé, és ez a részük esik legmesszebb a gyökerektől. Ekkor könnyen letörhet az águk – ismertette a főkertész. – Nemrég volt olyan eset, amikor egy fa kidőlt, de szerencsére az úttal párhuzamosan, és nem tett kárt senkiben. Előfordul, hogy jelentéktelen lombkoronájú, árnyékot nem adó, csak 50 százalékban ép növényzetű egyedek lógnak rá az útra. Ezeknek a gyökerei hirtelen elpattanhatnak és balesetet eredményezhetnek. Rendkívül fontos, hogy fákat kizárólag akkor vágunk ki, amikor valóban indokolt” – igyekezett megnyugtatni a városlakókat Molnár Péter.

A belvárosi gyümölcsfák kivágásának egyedi okai

A városban található gyümölcsfák külön megítélés alá esnek. 

„A gyümölcsfák nem parkfák – szögezte le a növények specialistája – ezek többségében vadgyümölcsöt és nem étkezési gyümölcsöt hoznak. Termésük lehull, a földön elrohad, összekeni a járdákat, majd ellepik a darazsak, melyek megcsíphetik a gyerekeket. Más kisgyermekek pedig kővel dobálják ezeket a vadgyümölcs-fákat, hogy leessen a termésük. Ráadásul az ilyen fák rövidebb életűek is a díszfáknál, 20-30 év után már borzasztóan nézhetnek ki.”

A fakivágással nem szabad a kidőlésveszélyig várni

Egy fa kivágásával nem kell megvárni a kidőlés kockázatát. Ennek nemcsak a baleset elkerülése az oka.

“Ha várunk és bámulunk egy folyamatosan korhadó fát, akkor akár 10 évet is veszthetünk az új telepítéssel, pedig ennyi idő alatt már egy értékelhető új fa állhatna a helyén.”

A most kivágott fák optimális élettartama 60 év, de többségük már 70 esztendős volt. Molnár Péter beszámolt sok rosszul kezelt, csonkolt fáról is, melyek a csonkjaiknál berohadtak. Mintegy 70 százalékuk ezüstjuhar, amelyet a szakma egyébként sem tart szerencsés fafajtának, nem is őshonos Magyarországon. A régi kertészetek mégis azért szerették, mert gyorsan megnőttek. Ennek az ára viszont az, hogy korán odvasodnak.

Egy fa helyére van, hogy hat kerül

A szakember hangsúlyozta, hogy minden kivágott fa helyett legalább egyet ültetnek, de van, hogy hatot is. Az is előfordul, hogy nem egy-egy fát telepítenek, hanem egy egész fasort az egymás mellett kivágandó öreg fák helyére. Így történt például a Polgármesteri Hivatal előtti téren is, az itthon őshonos több mint 15 keszthelyi berkenyével. Az egyszerre telepített fasor előnye, hogy egymással összhangban lévő, egyenletesen növő fákról van szó. A főkertész azt is hozzátette, hogy ennek érdekében egészséges fákat soha nem vágnak ki. 

„A fakivágás nem öncélú barbár munka”

A főkertész megerősítette, hogy a fakivágás nem egy öncélú barbár munka, hanem egy átgondolt, koncepciózus gazdálkodás, amely egyszerre törődik a fák jövőjével, a környezet minőségével és a város képével. 

A 2024-es fakivágás számokban

Kazincbarcika belvárosában nagyságrendileg 4000 fa található, ezek közül mindössze 80 példányt, tehát 2 százalékot vágnak ki idén. Cserébe ennek a mennyiségnek a másfélszeresét ültetik el.

„Nem mindenhova célszerű azonban több fát ültetni. Fontos, hogy az egészséges területmértéket meghagyjuk minden egyednek, és ne zavarjuk meg másik fával. Ha túl sűrűn vannak ültetve, akkor harcolnak egymással a fényért, és nem jó, ha nem nagy lombos fákká nőnek, hanem fogpiszkálóvá” — fogalmazott Molnár Péter.

A következő nagy faültetési hullámot márciusban várhatja Kazincbarcika lakossága.