Tovább folytatódik Herbolya rehabilitációja Kazincbarcikán
Egy újabb, felújításra már alkalmatlan, sőt életveszélyessé vált épülettel lett kevesebb Herbolyán a tervszerű bontás részeként. Mindennek célja a városrész élhetőbbé tétele és integrálása. Erről beszélgettünk a terület önkormányzati képviselőjével, Klimon István alpolgármesterrel.
kapcsolódó galéria
B terv egy elvetélt kísérlet után
Kazincbarcika Város Önkormányzata 2010 környékén a szegregált területnek tekinthető herbolyai Régi telep felújítása mellett döntött, az itt élők számára egy sokkal élhetőbb környezet létrehozásával. Klimon István alpolgármester felidézte, hogy abban az időben sikerült egy pályázaton részt venni, amely a leszakadással fenyegetett területek felzárkóztatását segíti.
„A 2010-es években hoztuk létre a képzőközpontot és újítottuk fel azt a szociális blokkot, ahol közösségi mosodát és a közösségi zuhanyzót is működtetünk, illetve utakat aszfaltoztunk az itt lakók komfortjáért. Legfontosabb lépésként a városrész közművesítését is javítottuk az ivóvíz és a szennyvíz bevezetésével. Ám amire számítottunk, hogy az itt élők részt vesznek ebben a programban és maguk is fejlesztetik a környezetüket, nem vált be. A terület társadalmi leszakadása tovább fokozódott, és ezt annak ellenére sem tudtuk visszafordítani, hogy a családsegítő központ egyik blokkjában helybe hoztuk a segítséget, a tanodát pedig a Szalézi rend továbbra is működteti.”
Kazincbarcika Város Önkormányzata 2014-2016 között úgy döntött, hogyha másképp nem megy, fel kell számolni a problémás területet.
A városrész rehabilitációs mozgalma
Már régóta látható, hogy az áldatlan állapotok helyrehozhatatlan károkat okoztak az épületekben és a helyi infrastruktúrában. Ez ellen kellett fellépnie a város önkormányzatának.
„Az itt élőktől, illetve az ingatlantulajdonnal rendelkező már nem itt élőktől megpróbáljuk megvásárolni az ingatlanokat, utána pedig lebontani azokat. Csak ez az egy lehetőségünk maradt. Vannak olyan épületek, amelyek felén már a tetőszerkezet is megsemmisült” — fogalmazott az alpolgármester.
A felújítást nehezíti, hogy mindegyik ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, ám a helybéliek ezt nem tudják értelmezni.
„Mindenki csak a saját lakrészét igyekszik karbantartani, és nem sikerül elérni náluk, hogy a másik oldalra ugyanúgy fizessenek, hogy a tetőt megjavítathassák vagy a házat ne fenyegesse összedőlés. A legutóbb elbontott épület is életveszélyes állapotban volt.”
Az önkormányzat igyekszik a lehetőségeihez és az ingatlanok műszaki állapotához képest a tulajdonosoknak elfogadható árat kínálni.
„Amikor elindítottuk a felszámolási programot, minden tulajdonosnak felajánlottuk, hogy megvásároljuk tőle az ingatlanát, amennyiben az tartozás- és tehermentes. Ha csak kicsi késedelemben vannak a közüzemi számlákkal, akkor azt az ingatlan vételárából azonnal rendezhetik. Az érintetteknek szociális alapon új ingatlant tud biztosítani az önkormányzat. Akiknek a jövedelmi helyzete ezt nem indokolja, azoknak pedig piaci alapon teszi meg ugyanezt” — ismertette a részleteket Klimon István.
A fényesebb herbolyai jövőkép
A beavatkozás célja a fejlődés és a fejlesztés, a Régi telep integrációja a mai Kazincbarcika folyamatosan fejlődő városképébe. A dédelgetett vízió a földterület új építési telkekre osztásáról szól, ahova az önkormányzat tárt karokkal várja majd az új, építkezési szándékkal érkező leendő lakókat.