A klímatudatosság, mint kihívás, mindennapi szokásaink megváltoztatása

A globális klímaváltozás korunk egyik komoly kihívása, aminek hatásait már napjainkban is egyre inkább érezni lehet. Ez sokakat aggaszt és szorongással tölt el, ezért sokan személyesen is változtatnának mindennapi szokásaikon, hogy csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, és ezáltal mérsékeljék hozzájárulásukat a klímaváltozás fokozódásához, illetve, hogy alkalmazkodjanak a klímaváltozás már elkerülhetetlen negatív hatásaihoz.

Mindennapi szokásainkon azonban sokszor nehéz változtatni, még akkor is, ha megvan bennünk a motiváció és hajlandóság. Fontos kérdés, hogy tényleg motivál-e minket annyira a klímatudatosság, hogy hajlandóak legyünk változtatni szokásainkon, akár a komfortzónánkból kilépve, és korlátozzuk gyakran pazarló életmódunkat, lemondjunk bizonyos tárgyakról és tevékenységekről, azért, hogy fenntarthatóbb életvitelre térjünk át.

A környezet- és klímatudatosság nem velünk született képesség, meg kell tanulnunk azt, hiszen egy viszonylag új szemléletről van szó, a korábbi generációk életében ez kevésbé volt szempont, így nem is igazán adták át utódaiknak. Manapság egyre többet hallunk a környezet- és klímatudatosságról, egyre több ismeretünk van a témáról, a tananyagba is bekerült, az érdeklődők számára rengeteg forrás, irodalom, weboldal stb. áll rendelkezésre. Tudásunk és ismereteink bővítése, fejlesztése azonban önmagában nem elég, mindennapi szokásaink ettől még nem változnak meg automatikusan, ehhez saját döntéseket kell hoznunk, és ezeket következetesen végrehajtanunk. 

Hétköznapi szokásaink megváltoztatásának elkezdéséhez akaraterőre, a következetes végrehajtáshoz pedig kitartásra és fegyelemre van szükségünk. A környezettudatos életmód sokszor többletmunkával, lemondásokkal, önmegtartóztatással és értékrendi váltással jár (pl.: a szelektív hulladékgyűjtés többletmunkát, az autóhasználat korlátozása kényelmetlenségeket, az utazásaink, vásárlásaink mérséklése, tudatosabbá tétele lemondásokat, míg az új normák kialakítása, és azokhoz való igazodás értékrendi váltást jelent). A klíma- és környezettudatos életmód kialakítása egyén szintjén sem egyszerű, társadalmi szintű kialakítása még nehezebb, ez jelenleg az emberiség előtt álló komoly kihívás.

Tényleges eredmények eléréséhez a teljes életvitelünk felülvizsgálatára és átalakítására van szükség, mert gyakran előfordulhat, hogy részmegoldásokat alkalmazunk: életünk bizonyos területén tényleg jelentős változást, kibocsátáscsökkenést érünk el, azonban a teljes életvitelünk környezetre gyakorolt hatásában nem érjük el az általunk kívánt eredményeket. Ilyen helyzet lehet például, ha nagyon tudatosan odafigyelünk a hulladéktermelésünk csökkentésére, csomagolásmentesen vásárolunk, komposztálunk, csak azt vesszük meg, amire tényleg szükségünk van, de emellett szeretünk utazni, ezért évente többször is elutazunk messzi országokba repülővel. Évi egy-két repülőút sokkal több üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez, mint amit a hulladékunk mennyiségének csökkentésével megspóroltunk. Ennek tudatosítására sokat segít, ha kiszámítjuk az ökológiai lábnyomunkat (pl.: http://khkalkulator.wwf.hu/hu/index; http://www.kothalo.hu/labnyom/) vagy a karbonlábnyomunkat (pl.: https://karbonkalkulator.hu/; https://www.carbonfootprint.com/calculator.aspx), amelyekhez már számos internetes oldal szolgál segítségül.

Fontos azonban, hogy ne törekedjünk mindenképpen a tökéletességre, mert ez megterhelő tud lenni, és elveheti a kedvünket a változtatástól. Bármily tökéletlen is legyen törekvésünk, már maga az indíttatás és kisebb tettek is számítanak, hisz nélkülük még nagyobb lenne a környezetre gyakorolt hatásunk. Tehát ne tűzzünk ki olyan irreális célokat, mint például, hogy a hétköznapokban soha nem járunk autóval, vagy hogy soha nem vásárolunk többet műanyagba csomagolt terméket, mert ennek betartása néha lehetetlen, és előfordulhatnak olyan váratlan helyzetek, amikor el kell térnünk elhatározásunktól, ekkor könnyen bűntudatunk lehet. Törekedjünk helyette például inkább arra, hogy amikor csak lehet ne autóval közlekedjünk, vagy ne vegyünk műanyag csomagolóanyagot, de tudatosítsuk, hogy ettől időnként eltérhetünk, amikor másképp nem megoldható. Sokkal többet érünk el azzal, ha minél több ember él környezettudatosan, még ha tökéletlenül is.

A klímatudatos változtatások többsége általában inkább a kibocsátás csökkentésére (mitigáció) irányul, mint például az autós és a repülős közlekedés korlátozása, energiahatékonysági beavatkozások, szelektív hulladékgyűjtés, hulladéktermelés csökkentése, megújuló energiaforrások használata stb. Azonban emellett legalább ilyen fontos a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás (adaptáció) is, hiszen a klímaváltozás számos hatása pl.: hőhullámok, aszály, villámárvizek, belterületi elöntések, új betegségek megjelenése, már napjainkban is érzékelhetők és problémát jelentenek, ami a jövőben várhatóan tovább fog fokozódni. Ezen a jelenlegi kibocsátáscsökkentés már nem tud változtatni, maximum hosszútávon – saját életünkön túlmutatóan – számíthatunk pozitív hatásokra.

Az egyre extrémebb nyári hőhullámok ellen védekezhetünk az épület szigetelésével, megfelelő árnyékolással, fák ültetésével, zöldtetővel vagy zöld homlokzattal. Megfelelő ereszek, vízelvezető csövek használatával és az árkok karbantartásával, megelőzhetjük az épület beázását vagy alámosását gyorsan lezúduló, extrém mennyiségű csapadék esetében. Azonban e vízfelesleget érdemes valamiképp megfognunk, tárolnunk – pl. esővízgyűjtővel, kerti szikkasztóárkokkal, tavakkal, esőkertek kialakításával, így felkészülve az aszályos időszakra.

Az alkalmazott beavatkozások mellett mindennapi szokásaink megváltoztatásával is alkalmazkodhatunk a változásokhoz, például hőhullámos napokon csak akkor hagyjuk el a házat, ha feltétlenül szükséges, ilyenkor megfelelő mennyiségű ivóvizet vigyünk magunkkal, naptejet, napszemüveget és kalapot használjunk, hogy védjük magunkat az erős UV-sugárzástól, illetve, ha kültéri munkákat látunk el azt hűvösebb napszakra ütemezzük át, akár munkarendünk megváltoztatásával. Fontos, hogy tájékozódjunk arról, hogy különböző extrém időjárási események esetén pl.: vihar, jégeső, árvíz, extrém hőség, mi a teendő, és ezt be is tartsuk.

Hasznos linkek:

Ökológiai lábnyom számításához:
http://www.kothalo.hu/labnyom/
http://khkalkulator.wwf.hu/hu/index

Karbonlábnyom számításához:
https://karbonkalkulator.hu/
https://www.carbonfootprint.com/calculator.aspx

Vásárlási szokásaink megváltoztatásához:
https://tudatosvasarlo.hu/

Hulladékcsökkentéshez:
https://humusz.hu/nullahulladek
https://korforras.hu/

Az éghajlatváltozásról általában:
https://masfelfok.hu/

Szélsőséges időjárási események előrejelzéséről:
https://katasztrofavedelem.hu/
https://baz.katasztrofavedelem.hu/24011/molari
https://www.met.hu/

Készült: 2024.03.04.
Készítették: HungaroMet Nonproft Zrt. munkatársai

Képek forrása:
https://pixabay.com/
https://www.fna.hu/mittehetsz/okolabnyom
https://femina.hu/otthon/esoviz-felhasznalasa/

A projekt az Európai Unió LIFE programjának
támogatásával valósul meg.