Megtörtént a Virágos Magyarország 2024-es előzsűrizése Kazincbarcikán

Molnár Péter főkertész városunk virágai közé vitte a Virágos Magyarország körzeti zsűrijének két tagját, teret adva annak, hogy Kolorcity mint korábban már olyan sokszor, újra elnyerhesse az egyik elismerést. A végső döntés ősszel várható.

A koncepció a rendetlenség

Molnár Péter városi főkertész beavatott bennünket a részletekbe, hogy milyen aktuális szépítési eljárásokkal igyekeznek idén a városlakókon túl a Virágos Magyarország zsűrijét is lenyűgözni.

„Nem szeretem a kockákat, a köröket, a mértani formákat, nem szeretem, ha valami olyan, mintha odacsapták volna ecsettel — vallotta a főkertész. — Az én koncepcióm a rendetlenség. Én azt szeretem, ha valami nagyon színes, szinte pointilista. Most, hogy nekem van ehhez kulcsom, én így is csinálom. Összeültettünk négyféle árvácskát, százszorszépet és ez mint egy hatalmas virágos mező, szemkápráztató lett. A trükkömmel az egyik árvácskakör a körülötte haladó autósnak úgy hat, mintha forgatna, mert úgy súlyoztam a színekkel. Ehhez a játékhoz az kellett, hogy 60 éves legyek, 40 éves koromban nem jutott volna ilyesmi eszembe. Talán nagyképűen hangzik, de a kertésznek is fejlődési szakaszai vannak, mint a festőknek.”

Molnár Péter azt is elmondta, hogy az öntözésre nagy hangsúlyt fektetnek, éjjel-nappal és hétvégén is üzemben van a Barcika Park Kft. két locsolókocsija, de a melegedés miatt ez még így is nagy kihívás, és vannak olyan veszteségeik, amilyenek korábban nem voltak.

„Barcikának nagyon jók az adottságai, sok a zöld felülete, itt lehet varázsolni. Most pedig egynyári növények helyett főleg évelőkkel varázsolunk — árulta el a főkertész. — Magasabbak, szebbek és kevesebb a gondozási igényük. Ez a jövő útja.”

Kazincbarcika a Virágos Magyarország helyszínelőinek szemével

Izsáki János kertészmérnök, a Virágos Magyarország körzeti zsűrijének tagja felfedte rendszerük működését, miszerint ők most a bejárás után véleményezést adnak a városról, amit pontozós rendszerbe adaptálnak. A végső döntést a program elindítója, a Magyar Turisztikai Ügynökség fogja meghozni.

„Én a Dunántúlról származom, két éve élek Miskolcon, és most először járva Kazincbarcikán nagyon megfog, amit itt látok. Átgondolt, igényes zöldfelület-kezelés zajlik a városban, és nagyon szépek a színek is” —  nyilatkozta Izsáki János. 

Kollégája, Lémán Ildikó kertészmérnök, a helyszíni szemle folyamatáról mesélt, ahol mindig kedves fogadtatásban van részük. Megnézik a fő helyszíneket, a városok erősségét, a műemlékeket, a virágos helyeket, érdekességeket. Komplex képet értékelnek a városról. A virágok mellett figyelnek a növényfelhasználásra, az egynyári kiültetésekre, konzultálnak a fenntartásról és a fenntarthatóságról, illetve arról, hogy miképpen sikerül problémákat megoldani és a klímaváltozás kihívásaival megküzdeni.

„Már többször jártam civilként Kazincbarcikán, így örültem, hogy eljöhetek zsűrizni, és többet láthatok a városból, a különleges helyekből — mesélte Lémán Ildikó. — Mindig is nagyon tetszett az itteni virágosítás. Sokféle növényt használnak fel, évelőket is, egynyáriakat is. Tetszik az egész belváros, a körforgalmak is nagyon szépen karbantartottak. Büszkék lehetnek magukra a fenntartók.“

A Virágos Magyarország elismerései alpolgármesteri büszkeségek is

Klimon István alpolgármester szerint, az, hogy Kazincbarcika már többször kapott a Virágos Magyarország versenyén különböző szintű díjakat, nagyban köszönhető annak, hogy minden városvezető szívén viselte azt az alapító elvet, miszerint sok legyen a zöldfelület és a tér, illetve minél több virágágyás díszítse a várost.

A városvezető kiemelte a nemrég elhunyt Fancsik Józsefet, aki városüzemeltető-cégvezetőként, nyugdíjasként pedig a Kazincbarcikai Városszépítő Egyesület elnökeként több témába vágó programot indított és gondozott. Nyomában balkonokat hoztak létre a tulajdonosok, a közterületen pedig különböző növényinstallációkat és -kompozíciókat helyeztek el. 

„Bízunk abban, hogy Fancsik József emlékének is adózva a jövőben is hasonló szépeket tudunk alkotni — fogalmazott Klimon István. — A növényzet szempontjából az egynyáriak és az évelők is fontosak, a fák ültetésére pedig nagy gondot fektet a város. Mivel a velünk egyidős fáink nagy része már vágásértett, évekkel ezelőtt indítottunk egy fásítási programot, amivel cseréljük a faállományt. Két év után az elpusztuló csenevészek helyett a nagyobb törzsűeket részesítjük előnyben, amelyek árnyékot is gyorsabban biztosítanak majd az itt élőknek a klíma elviseléséhez.”