A johanniták nyomában
Csodálatos időutazásban volt részük azoknak, akik részt vettek az Edelényi Városi Könyvtárban tartott előadáson, április 11-én.
.jpg)
A mesés Közel-Kelet középkori történelme fonódott egybe napjaink történéseivel. Czifrák László restaurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa és a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója a képzelet szárnyán Margatba repítette a hallgatókat.
Képek forrása: facebook.com
A fotón Margat vára látható
A laikus olvasónak talán nem mond túl sokat a név, pedig a hazai tudományos életben hatalmas sikertörténetet rejt e város. A Közel – Kelet legnagyobb keresztes vára található itt, mintegy hat hektáros területen. A Földközi – tenger partja fölé 400 méterrel magasodó első erődítményt a 11. században még arab törzsek építették.1096-ban azonban Európából elindultak az első hadak az arabok által megszállt Szentföld visszahódításra. 1187-et írtak már, mikor a várat a Johannita lovagrend vásárolta meg és emelte egy időre a keresztesek fellegvárává, s építette tovább. Az erőd története magyar vonatkozással is bír. Az V. keresztes hadjáratban részt vett II. András királyunk hazatérőben, 1218 elején, Margatban szállt meg. Itt kelt oklevelében évi száz márka – kb. 23 kg – ezüstöt rendelt a vár fenntartására. A természet és a történelem viharainak kivételesen ellenálló vár feltárására 2006-ban kapott kizárólagos koncessziót Magyarország, hála Dr. Major Balázs régész elhivatottságának és a damaszkuszi egyetem egykori régészoktatójának, Addulrazzak Muadz segítségének. A Szíriai - Magyar Régészeti Misszió 2007-ben kezdte meg a munkát. Elsődleges cél a vár, a mellette álló szuburbium és a tágabb környezet minél több tudományágat bevonó kutatása, hajdani szerepének megállapítása volt. A számos szakterületet felvonultató stáb időnként kényszerpihenőre ítéltetett az időközben kirobbanó szíriai polgárháború miatt, de azt megelőzően szenzációs sikert könyvelhettek el.
A 2017-2018-as Szíriai - Magyar Régészeti Misszió felvétele
A belső templom kápolnájában rábukkantak a Szentföld eddig ismert legnagyobb keresztes freskójára. A most is folyó feltárási munkálatokhoz 2010-2011-ben csatlakozott Czifrák László szilikátrestaurátor. Élménybeszámolójában elhangzott, hogy milyen sokat köszönhet a misszió az ásatást vezető Major Balázsnak, aki már gyermekként a lovagvárak szerelmese volt, s későbbi tanulmányait is úgy irányította, hogy minél közelebb kerüljön a keresztes erődítményekhez.
A 2017-2018-as Szíriai-Magyar Régészeti Misszió
A fotón a vártemplom látható
Később, szakmai kapcsolatait felhasználva szponzorokat keresett, és régészekből, történészekből, geodétákból, restaurátorokból álló csapatot szervezett, akik külön fizetés nélkül, önkéntesként, koszt és kvártély fejében dolgoztak, csupán a megszállottságtól vezérelve. Javában zajlott a munka, amikor kitört a polgárháború, bár a kint lévők ezt akkor még nem igazán érzékelték. Korántsem érezték olyan veszélyben magukat, mint azt a médiumok sugallta kép mutatta. Abban az időben azon a környéken egy puskalövés sem hangzott el, igaz mindenhol volt ellenőrzés, amit akkor természetesnek tartottak. Mindenki kedvesen, segítőkészen állt a munkájukhoz, a krízisen kívüli ciklusokban is. Természetesen a magyarok igyekeztek figyelembe venni a helyi kultúra sajátosságait, nem irritálni az európai szokásokkal a lakosságot, például nők és férfiak külön szálláson éltek, a tengerben csak azon a helyen fürödtek, ahol a helyiek nem fordultak meg. A szakember restaurátorként a kollégákkal és a hallgatókkal karöltve a középkori tárgyak restaurálását végezte, hiszen nagyszámú kerámia leletanyag, fémtárgyak, pénzérmék, csontleletek, faragott kő maradványok kerültek elő.
A 2017-2018-as Szíriai-Magyar Régészeti Misszió Damaszkusz óvárosa a citadellából, előtérben az Omajjád mecsettel
- Összességében elmondható, hogy nagyon jó kapcsolat alakult ki a helyi lakosokkal, nyitottak voltak a munkánkra. A régészeti munka mellett azonban volt lehetőség más területek megismerésére is, így Damaszkuszban, az óvárosban kézművesekkel, kereskedőkkel, bazárosokkal, árusokkal ismerkedtünk meg, akik az apai örökséget továbbvíve, sok esetben az eredeti kézműves technikákat alkalmazva készítik termékeiket és nyitottan fogadták az odavetődött érdeklődőket. A várban végzett munkának köszönhetően olyan anyagismereti tudással gazdagodhattunk, ami az oktatói és a tanulói tevékenységhez nagyon fontos adalékul szolgál.
Restaurátor hallgatókkal munka közben, egy korábbi ásatáson
A képet Czifrák László küldte
